Kola (), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban14, közúton 18 km-re délnyugatra, a Piskovica-hegységben, 375-520 méteres magasságban fekszik. Több településrészből áll. Beosztott falvai Gornja Kola, Džajići, Konatari, Plavšići, Sjutrašnjica, Zelence, Rekavice (Potok), Brda, Šljivno, Dobrnja és Gornja Rijeka.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb22121242Bosnyák11Horvát01Jugoszláv180Egyéb105Összesen22411249
Története A határában a Čardačište lelőhelyen talált római kori épületalapok tanúsága szerint itt már az ókorban fémmegmunkáló műhely működött. Ennek közelében pedig a középkorban jelentős lakosságú település állt, melynek temetője mintegy száz sírkővel máig fennmaradt.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó Kola településnek 286 háztartása és 1751 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó Kola településen 338 háztartást, 2485 ortodox, egy katolikus és egy muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a Kola községnek összesen 358 háztartása és 2347 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Az Úr mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. Az újabb templom közelében található az azonos titulusú régi fatemplom, mely a hagyomány szerint eredetileg Malbočon állt, arra azonban nincs adat, hogy mikor épült és mikor került a mai helyére. Petar Momirović szerint közvetett adatokból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi épület története a 18. század első felére nyúlik vissza. A Gomionice kolostor 1759-ben Moszkvában nyomtatott zsoltárában azt olvassuk, hogy ez a szent és lelkileg hasznos könyv a Kola faluból származó Laza Popović pap zsoltára, melyből arra lehet következtetni, hogy a templom már ekkor a mai helyén állt. Ugyancsak bizonyítéknak tekintik, hogy az ikonosztáz táblái téglaszínnel vannak írva, mint a hasonlóan régi Javoraniban álló templomban. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a templom nincs jó állapotban, és mielőbb meg kell tenni védőintézkedéseket. Úgy tűnik, hogy azóta, hogy az új templomot 1935-ben megépítették, a régit elhanyagolták. A templom alapszerkezete elkorhadt, a tető sérült, a zsindelyek elhasználódtak, sok helyen teljesen leestek. Az egyetlen rekonstrukció 1983-ban történt, amikor az eredeti megjelenése nagymértékben megváltozott. A koli fatemplom korának felbecsülhetetlen értékű építészeti alkotása. Ma már nemzeti műemlékké van nyilvánítva. Anđela Đukić, CRKVE I MANASTIRI BRVNARE U BOSNI I HERCEGOVINI OD 15. DO 19. STOLJEĆA, Sarajevo, 2022. 29-34. o.
Čardačište – római fémműves műhely és a Čifutsko Groblje-i középkori temető maradványai. A római műhelyől épület alapfalai és a fém megmunkálásakor keletkezett salak maradt. Korát a 2. – 4. századra tették a szakemberek. Ennek közelében a Čifutsko Groblje temetőben mintegy száz darab, nyugat-keleti és észak-déli tájolású késő középkori stećak sírkő maradt fenn.
Jegyzetek
További információk Banja Luka város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései