Királykegye, 1888-ig Königsgnade (románul Tirol, korábban Chiroi, németül Tirol vagy Königsgnad, krassován nyelvjárásban Tilori) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése Boksánbányától 17 kilométerre délnyugatra, a Paulis nevű dombon fekszik.
Nevének eredete Hivatalos magyar neve a német név tükörfordításával keletkezett és I. Ferenc magyar királyra utal.
Története 1809-ben, a francia és bajor megszállás ellen kitört tiroli felkelés leverése után Joseph Speckbacher vezetésével sok tiroli Bécsbe menekült, főként Schwaz városából. I. Ferenc rendeletére 87 család a Bánátban, a Füzes, Doklin és Binis határából kihasított 4264 holdas területen új falut alapított. Néhány család francia nevet viselt (Girardy, Renoi, Mique, Melaune). Házaikat terméskő alapon vályogtéglából, zsindelyfedéllel építették. 1812-ben a faluban megalapították a római katolikus plébániát, műhelyeket, szatócsboltot, orvosi rendelőt és gyógyszertárat hoztak létre (az utóbbi kettő pár év után megszűnt).
A telepesek nehezen birkóztak meg a szokatlan éghajlattal és a rossz talajjal (ráadásul Tirolban nem is foglalkoztak földműveléssel). Az első évtizedben 255-en haltak meg. Amikor 1818-ban tiroli papjukat Temesvárra helyezték át, sokan követték és Temesváron külön utcában telepedtek le (Meierhöfe). Ezután másfél évtizedig, majd 1838 és 1863 között ismét magyar plébánosok szolgáltak a faluban. 1820-ban, miután Tirolt visszacsatolták a Birodalomhoz, a többség visszaköltözött és csak 22 család maradt Königsgnadon. Ezután több hullámban új telepesek költöztek be: 1823-ban bánáti, ausztriai, sziléziai, csehországi, bajor és mosoni németek, 1828-ban krassovánok, 1849 után a Sáros vármegyei Komlósról és a Liptó vármegyei Gombásról szlovákok. 1859-re az alapító tiroli családok közül már csak egyetlenegy élt a faluban.
1855-től a StEG tulajdona. A 19. század végén jelentős volt selyemhernyó-tenyésztése, a 20. század elején két szódaüzeme működött. 1908-tól hetivásárt tartott. Románok nagyobb számban 1947-től települtek be, először a szőlőültetvények mellé. 1993 óta a Szent Vér Misszionáriusai zárdájában német anyanyelvű apácák élnek a faluban.
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
Lakossága 1900-ban az 1415 lakosból 922 német, 348 krassován és cseh, 98 szlovák, 20 magyar és 12 román anyanyelvű volt. 57%-uk írt–olvasott, a nem magyar anyanyelvűek 3%-a beszélt magyarul. 2002-ben 642 fő lakta, közülük 435 román, 116 német, 59 horvát (krassován) és 17 magyar nemzetiségű, felekezet szerint 350 ortodox és 269 római katolikus.
Látnivalók Római katolikus temploma 1850 körül épült. Körülötte 1896-ban millenniumi parkot létesítettek száz hárs- és negyven fenyőfával.
Gazdasága A két világháború között a StEG utódja, az UDR telepítette szőlőit. A borgazdasághoz ma 585 hektár tartozik, olaszrizling, sauvignon blanc és merlot fajtákat termeszt.
Híres emberek Itt született 1911. január 18-án Nikolaus Halsdorfer festőművész.
Források Sayler Gyula: A tiroli falú Királykegye (Königsgnade) 1812–1912. Királykegye, 1912
Jegyzetek
További információk Fotó a római katolikus templomról Képek a római katolikus templomról és orgonájáról, leírás utóbbiról
Kategória:Krassó-Szörény megye települései Kategória:Krassó-Szörény vármegye települései