Kladari (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 8, közúton 12 km-re északnyugatra, a Krnjin régióban, a Boszna-folyótól nyugatra elterülő dombokon, 133-264 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_3/dob_3.html Topografska karta Derventa 425-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb531513Bosnyák3717Horvát296Jugoszláv220Egyéb543Összesen673539
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 23 háztartása és 159 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 42 háztartást és 252 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 178. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Nevezetességei A Legszentebb Istenanya Születése tiszteletére szentelt ortodox temploma. A néphagyomány és a Banja Luka-Bihácsi metropolia 1901-es évkönyvei szerint 1895-ben egy fából készült kápolna állt a mai templom helyén. A második, szilárd anyagból készült templom felépítéséről nincsenek pontos adatok. A templom építésének hozzávetőleges idejét az 1923-as évszámú harang jelzi. A második világháború alatt az usztasák felgyújtották és meggyalázták a templomot. A háború után a templomot több mint tíz éven építették, hogy aztán 1973. május 3-án lebontsák, de harangtorony megmaradt. Az új templom építése 1973-ban kezdődött. A munkálatok befejezése után a templomot 1976. augusztus 8-án szentelték fel Longin Tomić, Zvornik-Tuzla püspökének áldásával. Ez a templom 2007. szeptember 12-ig állt, amikor romos állapota miatt lebontották. A Boldogságos Szűz Mária születésének tiszteletére szentelt mai templom 16,90 x 11,80 méteres, építése 2007. november 7-én kezdődött a doboji Milomir Vasiljević és Obrad Radić tervei szerint. A templom alapjait 2008. szeptember 21-én szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. Ugyanő szentelte fel 2020. október 17-én. A szilfa ikonosztázt Živko és Vukan Vuković készítette a Čelinac melletti Šnjegotinából.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései