Gornja Paklenica (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 12, közúton 24 km-re dél-délkeletre, az Ozren-hegység nyugati részén, 570-680 méteres magasságban, található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb616410Bosnyák00Horvát43Jugoszláv60Egyéb25Összesen628418
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Maglaj községhez tartozó településnek 45 háztartása és 330 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 91. o. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó településen 69 háztartást és 422 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 96. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó községnek 441 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 236. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Nevezetességei Szent Petka Paraskeva tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 13x7,5 méter. A templom építése 1998. szeptember 26-án kezdődött Sava Krivokapić doboji építész tervei szerint. Az alapokat Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1999. július 25-én. A templomot ugyancsak Vaszilje püspök szentelte fel 2002. július 28-án. A hársfa ikonosztázt Miladin Cvijanović osječani, és Tomo Josić cerovicei fafaragók készítették. Az ikonosztázon látható ikonokat a doboji Aleksandar Vasiljević festette.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései