A Bajai Hírlap bajai megjelenésű, független helyi napilap volt. 1991. szeptember 1-jén indult, és két évfolyamot ért meg (1991–1992). Alapítója és felelős szerkesztője D. Szabó Jenő volt.
Történet A lap független, kezdetben saját finanszírozású helyi közéleti–politikai napilapként indult Baján 1991. szeptember 1-jén. Az első évfolyam 1991-ben, a második 1992-ben jelent meg; a lapszámok jelentős része elérhető digitális formában az EPA-ban.
Profil A Bajai Hírlap közéleti, helyi politikai tematikájú napilap volt, amely elsősorban Baja város és a környező települések önkormányzati ügyeiről, a rendszerváltás utáni első évek helyi politikai vitáiról (például a helyi adók, a vállalkozásbarát adópolitika, a közszolgáltatások, illetve a privatizáció kérdéseiről) számolt be. A lap rendszeresen közölt városházi tudósításokat, vezércikkeket és kommentárokat a képviselő-testület döntéseiről, valamint interjúkat önkormányzati és vállalati vezetőkkel.
A közéleti írások mellett fontos szerepet kapott a társadalmi riport és helyi közügyek bemutatása: több cikk foglalkozott a piac és a városi illemhelyek állapotával, a közterületek használatával, az idősek és a szociálisan kiszolgáltatott csoportok mindennapi problémáival, illetve a városi infrastruktúra hiányosságaival. A lap saját „társadalmi tudósítói” hálózattal dolgozott, amelynek feladata a Baja környéki települések helyi fejleményeinek bemutatása volt.
A kulturális rovat a helyi és országos kulturális élet eseményeiről tudósított: színházi előadásokról (például monodrámákról), kiállításokról, könyv- és lapbemutatókról, koncertekről, köztük könnyűzenei fellépésekről is; a lap például beharangozta a Republic együttes bajai koncertjéhez kapcsolódó interjút és riportot. A Bajai Hírlap anyagaiban időről időre történelmi és helytörténeti dokumentumok, forrásközlések is megjelentek (például Habsburg Ottó látogatása kapcsán közölt, a Habsburg-családra vonatkozó korabeli iratok).
A lap hangsúlyt fektetett a nemzetiségi és határon átnyúló kapcsolatokra is: a Bácska régióhoz kötődő horvát, bunyevác és szerb közösségek eseményei, kulturális rendezvényei rendszeresen szerepeltek a hasábokon, és eseti jelleggel nemzetiségi nyelvű (bunyevác–horvát) írások is megjelentek.
A sportrovat elsősorban a bajai és környékbeli sportéletről tudósított: részletes eredményközlések jelentek meg a Bácska SE kosárlabdacsapat NB I/A csoportos szerepléséről, a helyi labdarúgó-bajnokságokról (köztük a teremlabdarúgó-bajnokság mérkőzéseiről), valamint az országos szinten is jegyzett sportolók sikereiről.
A napilap mindennapi működésének része volt a hirdetési és apróhirdetési rovat (álláshirdetések, adásvételi ajánlatok, szolgáltatások), a „Suttogják” jellegű rövid pletyka- és jegyzetrovat, valamint a sorozatként közölt riportok és folytatásos anyagok – például krónikaszerű beszámolók, „UFO-rémületet” feldolgozó cikksorozat, bűnügyi és közéleti tárcák –, amelyek a korszak helyi nyilvánosságának fontos fórumává tették a lapot.
Szerkesztőség Felelős szerkesztő D. Szabó Jenő Társszerkesztők dr. Richnovszky Andor (1991 őszéig) Röckl Attila (1991. november végétől)
Munkatársak (válogatás, impresszum és a lapban megjelent írások alapján)
Bánáti Tibor; Bereczki Béla; Csőzik László; Geri István; Gyurosovics Attila; Muity Mijo; Osztheimer Csaba; Rab Rita; Racsmány Krisztina; dr. Sólymos Ede; Somogyi Gábor; Szabó Ferenc; Szorg Róbert; Uhl Géza; Vidovits Iván; Zsellérné Sólymos Márta.
A Bajai Hírlap munkatársainak egy része a lap jogutódainál, a Független Délvidék és a Délvidék című hetilapoknál is folytatta újságírói tevékenységét.
A lap munkatársai között felsorolt dr. Geri István 1969 és 1983 között Kalocsa város tanácselnöke volt.
A lap több olyan munkatársat is a stábjában tudhatott, akik később más területeken váltak ismertté. Csőzik László a rendszerváltás utáni liberális párt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) országos politikusaként, majd 2019-től Érd megyei jogú város polgármestereként szerepelt az országos közéletben. Vidovits Iván kortárs képzőművészként és íróként szerepel a magyar művészeti életben: rendszeresen állít ki hazai tárlatokon, és ő a Függő keletkezés című „irrealista kontárregény” szerzője.
Dr. Sólymos Ede (1926–2008) néprajzkutató, muzeológus, a bajai Türr István Múzeum több évtizeden át igazgatója, Baja város díszpolgára volt.
Gyurosovics Attila énekesként, zenekarvezetőként a Bad Times nevű, 1994-ben alakult bajai rockzenekar frontembere.
Muity Mijo bunyevác polgárjogi aktivistaként, a Bunyevác Túlélők Egyesülete elnökeként és a bunyevácok magyarországi nemzetiségi elismertetéséért indított népi kezdeményezés kezdeményezőjeként vált ismertté; nevével fémjelzett zárt fórumklub („Mijo Baja Klubja”) működött az Index.hu portálon is.
Címváltozások és folytatás A lap 1992 végén nevet váltott, és Független Délvidék címen jelent meg (1992–1995), majd Délvidék néven folytatódott (1995–2003).
Elérhetőség és archiválás Az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívuma (EPA) a Bajai Hírlap és jogutódai számos lapszámát digitálisan elérhetővé teszi: Bajai Hírlap (1991–1992) kardex és példányok: lásd az EPA-kardexlapot. Független Délvidék kardex és példányok.
Jegyzetek
További információk EPA – Bajai hírlap (Baja) (1991) kardex EPA – Független Délvidék kardex
Kategória:Baja Kategória:Magyarországi napilapok