Ljeljenča () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljinától légvonalban 7, közúton 9 km-re nyugatra, a Ljeljenska Dašnica mentén, 95-125 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 427-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb921926Bosnyák10Horvát23Jugoszláv250Egyéb1810Összesen967939
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Puhare pučile községhez tartozó településnek 63 háztartása, 255 ortodox szerb és 4 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Dragaljevac községhez tartozó településen 109 háztartást, 388 ortodox, 110 római katolikus és 44 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
Ljeljeničát magyarul Lelencsének hívták, mert a 19. század vége, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje óta éltek ott magyarok. A falunak két része volt, Alsó- és Felsőlelencse. Alsólelencsén néhány szlovák család mellett nagyrészt magyarok laktak. Amikor 1941-ben Németország megtámadta a Jugoszláv Királyságot a háború hamarosan Alsólelencsére is elért. A Vajdaság visszavétele miatt érzett szerb bosszúvágy ide is elért. A lelencsei magyarok egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek. Végül, amikor Felsőlelencsén egy magyar családra rágyújtották a házat, a falubeli magyarok menekülni kezdtek. Előbb Bijeljinába mentek, majd onnan is menekülniük kellett. Végül megtörtént a Magyarországra való hazatelepítésük, mely döntően 1942. őszéig bonyolódott le. A magyar családok mindössze ingó vagyonuk egy részét tudták magukkal hozni. Hátrahagyott ingatlanjaik és ingóságaik a Független Horvát Állam Telepítésügyi Hivatalához kerületek.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox temploma. A 17,5 x 8,5 méteres templom építése 2000-ben kezdődött, az alapokat pedig még ugyanebben az évben június 21-én szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A templom tervét a bijeljinai Đurđija Đukić építész készítette. A templom építése 2008-ban fejeződött be, és még abban az évben szeptember 7-én szentelte fel Vaszilje püspök. A tölgyfa ikonosztázt a čačaki Boro Danilović fafaragó készítette el, az ikonosztázon lévő ikonokat pedig a čačaki Goran Pešić festette meg. A templomot a bijeljinai Siniša Budimir festette ki. A ljeljenčai sport- és rekreációs központot mindössze hat év alatt sikerült e népszerű piknikezőhely tulajdonosának, Milorad Markovićnak egy vidéki családi birtokból és egy megvásárolt erdőrészből kiépíteni egy körülbelül 6,5 hektáros területen, elsősorban fiatalok és családos emberek számára, akik minden szabad percüket a természetben szeretnék tölteni. A ljeljenčai sport- és rekreációs központ a rendkívüli szépsége mellett sportolási lehetőséget is kínál a központon belül található előkészített pályákon. Jelenleg strandröplabda-, füves röplabda-, háromszemélyes futball- és kispályás futballpályák, két kosárlabdapálya és egy teniszpálya található itt, és tervek szerint legalább további hat pálya építése is tervben van különböző sportágak számára.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései