A Plasmodium vivax az emberi maláriát okozó protozoon paraziták egyike, és a P. falciparum után a második leggyakoribb kórokozó világszerte. Bár klinikailag általában enyhébb lefolyást okoz, mint a P. falciparum, mégis komoly egészségügyi problémákat okoz, különösen a visszatérő fertőzések miatt, amelyek oka a májban megbújó, később reaktiválódó hypnozoita alak. A fertőzés elsősorban az Anopheles szúnyog csípésével terjed. A WHO becslése szerint 2022-ben a maláriás esetek mintegy 3–4%-át a P. vivax okozta, azonban Dél-Ázsiában, Latin-Amerikában és Óceániában ez a faj domináns.
Jellemzői A P. vivax a vörösvértestekben fejlődik, főleg a fiatal retikulocitákat fertőzi meg, emiatt a parazitaszint soha nem lesz olyan magas, mint a P. falciparum esetében. A fertőzött vörösvértestek megnagyobbodnak és gyakran Schüffner-pontozottság figyelhető meg bennük, amely a faj egyik diagnosztikus bélyege. A trofozoiták általában amoeboid alakúak, a szkizonták nagyok és gyakran 12–24 merozoitát tartalmaznak. A gametociták lekerekített, kitöltött formák, amelyek már a fertőzés korai szakaszában megjelenhetnek, elősegítve a gyors terjedést a szúnyogok között. Egyedülálló tulajdonsága a hypnozoita képzés: ezek a nyugalmi májformák hetek, hónapok vagy akár évek múlva képesek reaktiválódni és visszaesést okozni.
Elterjedése A Plasmodium vivax elsősorban Ázsiában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és Óceániában elterjedt, Afrikában pedig alacsonyabb gyakoriságú, mivel sok afrikai lakosban előfordul a Duffy-negativitás, amely genetikai védelmet nyújt a fajjal szemben. A Dél-Ázsiában előforduló maláriás esetek 70–80%-át rendszerint ez a faj okozza.
A terjedést elősegítő környezeti tényezők közé tartozik a mérsékelt éghajlat, a magas páratartalom és a vivax-ot terjesztő Anopheles fajok széles elterjedése, amelyek hűvösebb környezetben is fennmaradnak — így P. vivax az egyetlen olyan faj, amely Európában és Észak-Amerikában is endémiás volt. Életciklusa A fertőzés akkor kezdődik, amikor a nőstény Anopheles szúnyog sporozoitákat juttat az emberi véráramba. A sporozoiták a májsejtekbe jutnak, ahol kétféléfék lehetnek: Schizogónia: gyors szaporodás → merozoiták képződése → vérbe jutás Hypnozoita kialakulás: nyugalmi állapot, amely visszaeséseket okoz A vérfázisban a merozoiták a retikulocitákat fertőzik, trofozoitákká, majd schizontokká alakulnak, végül a sejtek szétesésével ciklikus lázrohamokat okoznak. A fertőzött sejtekből keletkező gametocitákat a szúnyog vérszíváskor felveszi, ahol megtermékenyülnek, majd oocisztát képeznek, végül sporozoiták jönnek létre, amelyek a szúnyog nyálmirigyébe vándorolva új fertőzést indíthatnak. Tünetei A lappangási idő 12–18 nap, de hypnozoiták esetében hónapokra vagy évekre is kitolódhat. A főbb tünetek: visszatérő, ciklikus lázrohamok hidegrázás, izzadás fejfájás, fáradtság, izomfájdalom émelygés, gyengeség enyhe-mérsékelt vérszegénység A P. vivax malária ritkábban okoz súlyos szervi szövődményeket, de előfordulhat akut légzési elégtelenség, súlyos vérszegénység vagy terhességi komplikáció.
Kezelése A kezelés két részből áll: A vérfázis kezelése – első vonalbeli szerek: chloroquin artemisinin-alapú kombinált terápia (ACT) chloroquin-rezisztencia esetén A májban lévő hypnozoiták kiirtása: primaquin tafenoquin A visszaesések megelőzéséhez elengedhetetlen a hypnozoiták kezelése.
Források Carlton J.M., Adams J.H., Silva J.C., Bidwell S.L., Lorenzi H., Caler E. et al. (2008), Comparative genomics of the neglected human malaria parasite Plasmodium vivax, Nature Baird J.K. (2013), Evidence and implications of mortality associated with acute Plasmodium vivax malaria, Clinical Microbiology Reviews White N.J., Pukrittayakamee S., Hien T.T., Faiz M.A., Mokuolu O.A., Dondorp A.M. (2014), Malaria, The Lancet Mueller I., Galinski M.R., Baird J.K., Carlton J.M., Kochar D.K., Alonso P.L., del Portillo H.A. (2009), Key gaps in the knowledge of Plasmodium vivax, The Lancet Infectious Diseases World Health Organization (2022), World Malaria Report World Health Organization (2021), World Malaria Report Centers for Disease Control and Prevention (CDC) (2023), Plasmodium vivax — Biology & Epidemiology Howes R.E., Battle K.E., Mendis K.N., Smith D.L., Cibulskis R.E., Baird J.K. (2016), Global epidemiology of Plasmodium vivax, American Journal of Tropical Medicine and Hygiene Bousema T., Drakeley C. (2011), Epidemiology and infectivity of Plasmodium species gametocytes in relation to malaria transmission and control Escalante A.A., Cepeda A.S., Pacheco M.A. (2022), Why Plasmodium vivax and Plasmodium falciparum are so different? Kochar D.K. et al. (2005), Plasmodium vivax malaria revisited: complications and management Price R.N. et al. (2007), Vivax malaria: neglected and not benign
Kategória:Malária Kategória:Protozoon-betegségek