Az Etter család egy Esztergomban letelepedett polgári család, melynek tagjai meghatározó szerepet játszottak a város pénzügyi, közigazgatási és társadalmi életében. A német származású család a 19. század első felében telepedett le Esztergom városában, és a családi vállalkozások, majd a helyi pénzintézet és a városháza vezetői pozícióin keresztül váltak közéleti személyiségekké.
Történet
A család eredete A család története jóval az esztergomi letelepedés előttig, a 17. századi Németországig követhető vissza, legkorábbi ismert tagja Martin Etter (1602-1667). A család legrégebbi ismert származási helye a délnémet területen fekvő Talhausen (Epfendorf), ahol Martin Etter dédunokájának, Mihael Etternek (1683-1718) neve tűnik fel.
Magyarországi letelepedés Mihael Etter dédunokája, Johann Etter (, 1788-1845) a 19. század első felében, 1825-ben telepedett le Budán, majd Esztergomba költözött, ahol sörfőzdét alapított. Fia, Etter Nándor (1839-1893) folytatta a sörfőző mesterséget, de 1870-ben a vállalkozás tönkrement.
Társadalmi beilleszkedés és közéleti szerep
A család Esztergom közéletébe való beilleszkedése Etter Nándor fiával, Etter Ödönnel (1870-1941) kezdődött el. Etter Ödön a Pozsonyi Kereskedelmi Akadémia elvégzése után 1892-ben az Esztergomi Takarékpénztár szolgálatába állt, ahol fokozatosan előrehaladva 1928-tól 1941-ig az intézmény elnök-vezérigazgatója volt. Ezen idő alatt különböző városi és egyesületi tisztségeket töltött be: tagja volt a Vármegye végrehajtó bizottságának, a városi képviselő testületnek és több egyesület, egylet elnöke, vezetőségi tagja volt. Világi elnöke volt a belvárosi plébánia képviselő testületének és az esztergomi Széchenyi Kaszinónak.alt=Etter Jenő (1897-1973) emléktáblája az Etter-házon|bélyegkép|Etter Jenő (1897-1973) emléktáblája az Etter-házonEtter Ödön (1870-1941) fia, Etter Jenő (1897-1973) Esztergom polgármestere volt a második világháború alatt. Polgármestersége idején humanitárius tevékenységet folytatott: hozzájárult közel 50 ezer lengyel menekült megsegítéséhez és aktívan igyekezett védeni az esztergomi zsidó lakosságot a háborús atrocitásoktól.
A család későbbi generációi tovább vitték a szakmai és közéleti hagyományt. Etter Ödön (1870-1941) unokája, Etter Ödön (1947-) szintén ügyvédként és kamarai vezetőként tevékenykedett.
A család tagjai rokonsági kapcsolatba kerültek Esztergom több, régi múltú családjával. Megemlítendő a családfáját 1282-ig visszavezető nemesi származású Mattyasovszky család. Etter Jenő Mattyasovszky Kálmán esztergomi takarékpénztári ügyész lányát, Mattyasovszky Máriát vette feleségül. Rokonsági kapcsolatba kerültek az Esztergomban élő, szintén nemes olasz eredetű Meszéna családdal is. Etter Nándor Meszéna Ferenc vármegyei tiszti főügyész lányát, Meszéna Matildot vette feleségül. Díjak, emlékezet 2005. október 26-án Etter Jenő (1897-1973) tiszteletére háromnyelvű (magyar, lengyel, héber) emléktáblát avattak az egykori Etter-házban a vízivárosi Pázmány Péter utcában.
2011. november 19-én Etter Ödön (1947-) elnyeri a Magyar Ügyvédi Kamara "Kiváló Ügyvéd" díját.
2015. november 14-én Etter Ödön (1947-) elnyeri a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara "Ügyvédségért" díját.
2017-ben Etter Ödön (1947-) elnyeri a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje díjat.
2021. június 2-án Etter Jenő (1897-1973) posztumusz elnyeri a lengyel Virtus et Fraternitas díjat.
A család ismertebb tagjai
Etter Ödön (1870-1941) a Széchenyi Kaszinó elnöke, az Esztergomi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója (1928-1941) Etter Jenő (1897-1973) Esztergom polgármestere (1941-1944) Etter Ödön (1947-) a Komárom-Esztergomi ügyvédi Kamara volt elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara volt elnökségi tagja és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje (2017)
Jegyzetek
Kategória:Magyar történelmi családok