Marc Augé francia antropológus.

Egy azonos című esszéjében és könyvében, a Nem-helyek: bevezetés a szürmodernitás antropológiájába (1995) címűben Augé alkotta meg a „nem-hely” kifejezést, amely olyan terekre utal, ahol a kapcsolatok, a történelem és az identitás kérdései elhalványulnak. A nem-helyre példa lehet egy autópálya, egy hotelszoba, egy repülőtér vagy egy szupermarket.

Pályája Marc Augé pályafutása három szakaszra osztható, amelyek mind földrajzi fókuszában, mind elméleti fejlődésében bekövetkezett eltolódásokat tükröznek: korai (afrikai), középső (európai) és késői (globális). Ezek az egymást követő szakaszok nem magukban foglalják az érdeklődés vagy a fókusz kiszélesedését, hanem inkább egy olyan elméleti apparátus kifejlesztését, amely képes megfelelni annak a növekvő meggyőződésnek, hogy a lokális már csak a bonyolult globális egész részeként érthető meg.

Első szakasz Augé karrierje egy sor hosszabb nyugat-afrikai terepgyakorlattal kezdődött, ahol az Elefántcsontparton, Abidjantól nyugatra, egy nagy lagúna szélén élő alladiai népeket kutatta. E törekvés csúcspontja a mesteri Le Rivage alladian: Organisation et évolution des villages alladian (1969) [Az alladi partvidék: Az alladi falvak szerveződése és fejlődése]. A folytatás, a Théorie des pouvoirs et Idéologie: Études de cas en Côte d’Ivoire (1975) [Hatalmi elmélet és ideológia: esettanulmányok Elefántcsontparton], három további elefántcsontparti terepgyakorlatot követett 1968 és 1971 között. Augé az ideo-logika kifejezést alkotta meg kutatási tárgyának leírására, amelyet a társadalom önmagáról alkotott képzeteinek belső logikájaként határozott meg. Az alladiai népekről szóló tanulmánysorozat harmadik és egyben utolsó része 1977-ben jelent meg Pouvoirs de vie, Pouvoirs de mort [Az élet hatalma, a halál hatalma] címmel.

Második szakasz A második, vagy európai szakasz három egymással összefüggő könyvből áll: La Traversée du Luxembourg (1985) [A Luxembourg-kerteken át]; Un ethnologue dans le métro (1986); és Domaines et Châteaux (1989) [Birtokok és kastélyok]. Pályafutásának ebben az időszakában Augé az afrikai terepmunka során kidolgozott módszerek újszerű alkalmazását alkalmazta a helyi párizsi kontextusban. Augé a kortárs párizsi társadalom négy kulcsfontosságú aspektusára összpontosított: (i) a kommunikációs technológiák térhódítása által előidézett magány intenzitásának paradox növekedése; (ii) annak a furcsa felismerése, hogy a másik is „én”; (iii) a nem-hely, az ambivalens tér, amely nem rendelkezik a hely ismerős tulajdonságaival – például nem kelt hovatartozás érzését; (iv) az emlékezet feledése és aberrációja. Az ebben az időszakban megjelent munkásság az antropológus saját tapasztalatait hangsúlyozza olyan módon, ahogyan sem a korábbi, sem a későbbi munkák nem. Augé ezt úgy érte el, hogy összehasonlította saját benyomásait ezekről a helyekről a francia irodalom néhány legnagyobb írójának benyomásaival. Ez az összehasonlítás a nyelv és a tapasztalat közötti szakadék látszólagos áthidalhatatlanságát illusztrálja. Mégis, állította, hogy antropológiájának pontosan ezt a szakadékot kell áthidalnia, ha továbbra is releváns akar lenni a kortárs társadalomban.

Harmadik szakasz

A harmadik, vagy globális szakasz négy könyvet eredményezett: Non-Lieux, Introduction à une anthropologie de la surmodernité (1992); Le Sens des autres: Actualité de l'anthropologie (1994); Pour une anthropologie des mondes contemporains (1994); és La Guerre des rêves: exercises d'ethno-fiction (1997); Összességében ezek a művek a pályafutása első és második szakaszában végzett antropológiai terepmunka során tett megfigyelések közötti eltérésről szóló hosszas elmélkedést alkotnak. Ez legalább részben Augé utazásainak eredménye – például a nem-hely fogalma azokra a terekre utal, amelyekkel az ember tipikusan utazás közben találkozik, mint például a repülőterek, buszpályaudvarok, szállodák stb., amelyekre gyakran csak nagyon általános értelemben emlékszik. Végső soron célja a globalizáció elméleti megfogalmazása, ahogyan azt megfelelően globális értelemben megéljük; ez egyben kísérlet az antropológia egészének újjáélesztésére is. Ennek érdekében számos regényírási technikát alkalmaz, a szintetikus eredményeket pedig „etno-regényeknek” nevezi.

Fogadtatás Augé írásainak nagy része a globalizációval foglalkozik, és a globális modernizmusról szóló munkássága hozzájárult a mobilitás fogalmának vizsgálatához. Felfedezte a „nem-helyek”, például repülőterek és autópályák antropológiájának filozófiai lehetőségeit, amelyeket az állandó átmenet és az időbeliség jellemez. Peter Merriman és Bruno Latour egyaránt bírálta Augé Un Ethnologue dans le Métro című könyvét, amiért nem vizsgálta a párizsi metró rejtett összetettségét, például a vezetőket és a mérnököket, az állam szerepét, valamint az utasforgalom és -tranzakciók irányítását. Latour szerint Augé „a metró legfelszínesebb aspektusainak tanulmányozására korlátozódott”.

A globalizációval és annak a művészetre gyakorolt hatásával kapcsolatban, ahogy a kritikusok és a művészetteoretikusok rámutattak, Augé gondolatait gyakran idézik esszékben, cikkekben és könyvekben a mai században, amelyek szerzői a nem-helyek fogalmára utalnak, mint a kortárs vizuális művészek munkásságára gyakorolt élénk és nyilvánvaló hatásra.

Magánélete és halála Marc Augé Poitiers-ben született 1935. szeptember 2-án. 2023. július 24-én halt meg, 87 éves korában.

Válogatott művei Non-Lieux, Introduction à une anthropologie de la surmodernité, 1992. Oblivion, Minneapolis: University of Minnesota Press, 2004. Éloge de la bicyclette, Paris, Payot & Rivages, 2008 Le Métro revisité, Paris, Le Seuil, 2008 Où est passé l'avenir, Paris, Panama, 2008 ; rééd. Paris, Le Seuil, 2011 Everyone Dies Young: Time Without Age. New York: Columbia University Press, 2016.

Regények és novellák La Mère d'Arthur, Paris, Fayard, 2005 Quelqu'un cherche à vous retrouver, Paris, Le Seuil, 2009 Rêves du jour et de la nuit, Paris, éditions des Busclats, 2016 (nouvelles)

Magyarul megjelent Nem-helyek: bevezetés a szürmodernitás antropológiájába (Non-lieux) – Műcsarnok, Budapest, 2012 · · fordította: Fáber Ágoston Egy etnológus a metróban (Un ethnologue dans le métro) – Műcsarnok, Budapest, 2013 · · fordította: Fáber Ágoston Séta a Luxembourg-kerten át (La traversée du Luxembourg) – Műcsarnok, Budapest, 2013 · · fordította: Fáber Ágoston A biciklizés dicsérete (Éloge de la bicyclette) – Typotex, Budapest, 2025 · · fordította: Fáber Ágoston

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:1935-ben született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Francia antropológusok Kategória:Francia írók