Vintilă rövid ideig volt Havasalföld fejedelme, 1574 áprilisától májusig. A korabeli lengyel krónikás, Maciej Stryjkowski (1547–1593) Draculina-nak is nevezte, ami a „Dracul” (II. Vlad havasalföldi fejedelem ragadványneve) kicsinyítő formája, akinek ő leszármazottja volt. Uralkodása erőszakosan ért véget 1574. május 3-án, amikor lefejezték egy II. Sándor Mircea által küldött sereggel vívott harc után.
Élete Vintilă Petraskó havasalföldi fejedelem (uralkodott: 1574–1577) fia volt. Mielőtt trónra lépett, Vintilăt a krónikák „vornikként” (főméltóságként) említik. Egyes román krónikák „Vintilă vornik, aki fejedelem lett volna” néven említik, míg a Radu Popescu (1655–1729) nevéhez kötött krónika szerint száműzetésben élt Moldvában, majd Erdélyben. Az erdélyi hatóságok és az Oszmán Porta császári ügynökei is ismerték, és szoros politikai kapcsolatban állt III. János moldvai fejedelemmel (Ion Vodă cel Viteaz).
Miután II. Sándor Mircea havasalföldi fejedelmet 1574. április 14-én Jilișténél legyőzték, Ion Vodă cel Viteaz Vintilăt ültette Havasalföld trónjára, moldvai sereget küldve Bukarest felé. 1574. május 1-jén II. Szelim oszmán szultán levelet írt Báthory István erdélyi fejedelemnek, amelyben II. Sándor Mircea jelentésére hivatkozva azt írta, hogy Ion Vodă „egy rablót tett meg az ország urának, akit fejedelemkének tartottak”, így trónkövetelőnek minősítve őt.
Bár a román krónikák csak négy napos uralkodást említenek, a korabeli levelezések alapján Vintilă valójában 1574. április 21. körül érkezett Bukarestbe, és május elején halt meg, ami közel két hetes uralkodást jelent. Ez idő alatt Ion Vodă követeket, ajándékokat és a moldvai adót (harácsot) küldte Konstantinápolyba, valószínűleg azért, hogy elismertesse Vintilă uralmát az Oszmán Portával, annak kezdeti ellenállása ellenére.
1574 májusának elején II. Sándor Mircea, aki a gyurgyevói rájában keresett menedéket, egy sereget küldött, amely váratlanul megtámadta Vintilăt bukaresti fejedelmi rezidenciáján. Vintilăt lefejezték; egyes korabeli források szerint egy megvesztegetett fegyveres árulta el. Halálhíre gyorsan eljutott Erdélybe és a császári udvarba. Temetkezési helye ismeretlen; fejét hosszú ideig a bukaresti fejedelmi udvar kapuján állították ki, és 1574 októberében Maciej Stryjkowski is látta, Ion Vodă cel Viteaz fejével együtt, amikor egy lengyel követség részeként a Porta felé utazott. A hatalom ismét II. Sándor Mirceáé lett.
Források Rezachevici, Constantin (2001) . Cronologia critică a domnilor din Țara Românească și Moldova a. 1324 - 1881. I. București: Editura Enciclopedică. pp. 264–267. .
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Havasalföldi fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája
Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:1574-ben elhunyt személyek