IX. Sándor, románosan Alexandru (I) Mavrocordat, görögösen Alexandrosz Mavrokordatosz, akit az oszmánok „Deli-bey”-nek (azaz „Őrült bég”) neveztek fanarióta fejedelem volt, aki 1782 és 1785 között Moldva fejedelme volt.

Élete Constantin Mavrocordat (1711–1769) és Ecaterina Rosetti fia volt. Édesapja révén Nicolae Mavrocordat fejedelem unokája. 1782 májusában követte Constantin Mouruzit, akit a „Fényes Porta” a konstantinápolyi orosz nagykövet intrikái nyomán mozdított el. Kinevezését ugyanezen nagykövet támogatásának köszönhette. 1785 januárjában leváltották Rajcsevics, az osztrák konzul kérésére, aki panaszt tett az oszmán kormánynál, mert Sándor nem fogadta őt megfelelően, noha ő „Ő császári és királyi, apostoli és római felségét, a Habsburg császárt” képviselte. Elképzelhető azonban, hogy ez inkább az osztrák–orosz befolyási harc része volt Moldvában: a Habsburgok már 1775 óta birtokolták Bukovinát, az orosz cárok pedig a Budzsákra és a Duna torkolatára tartottak igényt, és mindkét birodalom igyekezett erősíteni pozícióit a térségben.

Alexandre A. C. Sturdza szerint Sándor „változékonyságáról és nehéz természetéről” volt ismert, amely török becenevének is alapjául szolgált.

Utóda unokatestvére, Alexandru (II) Mavrocordat lett.

Fordítás

Források Alexandru Dimitrie Xenopol Histoire des Roumains de la Dacie trajane : Depuis les origines jusqu'à l'union des principautés. E Leroux Paris (1896). Alexandre A.C. Sturdza L'Europe Orientale et le rôle historique des Maurocordato (1660-1830) Librairie Plon Paris (1913). Nicolas Iorga Histoire des Roumains et de la romanité orientale. (1920) Constantin C. Giurescu & Dinu C. Giurescu, Istoria Românilor Volume III (depuis 1606), Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti, 1977. Mihail Dimitri Sturdza, Dictionnaire historique et généalogique des grandes familles de Grèce, d'Albanie et de Constantinople, M.-D. Sturdza, Paris, chez l'auteur, 1983. Jean-Michel Cantacuzène, Mille ans dans les Balkans, Éditions Christian, Paris, 1992. Gilles Veinstein, Les Ottomans et la mort (1996) . Joëlle Dalegre Grecs et Ottomans 1453-1923. De la chute de Constantinople à la fin de l’Empire Ottoman, L’Harmattan Paris (2002) . Jean Nouzille La Moldavie, Histoire tragique d'une région européenne, Ed. Bieler (2004), . Traian Sandu, Histoire de la Roumanie, Perrin (2008).

Kapcsolódó szócikkek Moldvai fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája

Kategória:Moldvai fejedelmek Kategória:1812-ben elhunyt személyek