A Miskolci Egyetem (röviden: ME, angolul: University of Miskolc) felsőoktatási intézmény Miskolcon. Az intézmény valódi universitasként, nyolc karon széles képzési területet kínál: földtudományi, anyagtudományi, gépész és informatikai, jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsészettudományi, zeneművészeti és egészségügyi képzésben részesülhetnek az ide jelentkezők, és közel száz tanszék található az egyetemen. Miskolcon az Egyetemváros campusán folynak képzések, illetve 2017-től az Ózdon és Sátoraljaújhelyen található egyetemi kihelyezett tagozatokon. Az Egyetemváros egy 85 hektáron elterülő campus, ahol az egyetemi karok épületei találhatók egy helyen, továbbá a hallgatókat kiszolgáló egységek, úgymint a kollégiumok, a sportcsarnok, az uszoda, boltok és szórakozóhelyek. A Miskolci Egyetem a Selmeci Akadémia első számú jogutódjaként részt vesz a selmeci diákhagyományok gyakorlásában, amely 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség magyarországi jegyzékére.
Jogelődje az 1735-ben Selmecbányán alapított bányászati-kohászati akadémia, amely az első ilyen jellegű főiskola volt a világon. A trianoni békeszerződés után Selmecbányáról először Sopronba költöztették az akadémiát. Az 1949. évi XXIII. törvény rendelte el Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítését, az egyetemi oktatás először a soproni bánya- és kohómérnöki karon és az újonnan alapított gépészmérnöki karon indult. A mai egyetemi campust 1950-ben kezdték el építeni. Az egyetem képzési területe az 1980-as években kezdett kiszélesedni, ekkor indult újra a városban korábban már jelen lévő jogászképzés, később pedig a közgazdászképzés. Az egyetem 1990 óta Miskolci Egyetem néven működik. 2000-ben a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola az egyetem kara lett, később 2013-ban kivált belőle. 2020. augusztus 1-jével az egyetem fenntartója egy állam által létrehozott vagyonkezelői alapítvány lett.https://megujulas.uni-miskolc.hu/gyakran-ismetelt-kerdesek
1999-ben Miskolc városa Pro Urbe kitüntető címet adományozott az egyetemnek. A Miskolci Egyetem – elsőként a hazai felsőoktatási intézmények közül – 2008-ban elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat, 2010-ben pedig Kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott. A Minőség-Innováció 2018-as pályázatában, az oktatási szférában működő szervezetek kategóriában Nemzeti Díjnyertes lett. A QS EECA University Rankings 2021-ben az 1001–1200. helyre rangsorolta az egyetemet világszinten, a 123. helyre a feltörekvő európai és közép-ázsiai régióban, a világon gépészmérnök-képzése pedig a 451–500. helyet foglalja el. 2024-ben újabb felsőoktatási ranglistára került föl az egyetem: a világ mintegy 1200 vezető felsőoktatási intézményének teljesítményét húsz mutató alapján értékelő RUR World University Rankings rangsorában a 738. helyre került.
Elhelyezkedése
bélyegkép|250px|Az Egyetemváros parkja A Miskolci Egyetem épületeinek többsége Miskolcon, a Dudujka-völgyben fekvő Egyetemváros városrészben helyezkedik el, kb. 85 hektár területen. A campuson az egyetemi karok épületein kívül kollégiumok, étterem, könyvtár, szórakozóhelyek és sportkomplexumok találhatóak. Az Egyetemvárost 6 helyi autóbuszvonal köti össze a város többi részével. Az egyetem nem minden egysége helyezkedik el az Egyetemvárosban, a Bartók Béla Zeneművészeti Kar a belvárosban, a Zenepalotában működik. Az egyetemnek két kihelyezett tagozata van Ózdon és Sátoraljaújhelyen, a képzéseket Ózdon a Tiszti Kaszinóban és a Digitális Erőműben, Sátoraljaújhelyen a Kossuth Lajos Gimnázium épületében található Sátoraljaújhelyi Közösségi Felsőoktatási Központban tartják. A Miskolci Egyetemen működik a Konfuciusz Intézet és a Finn Köztársaság tiszteletbeli konzulátusa.
Története
Bányászati-kohászati Tanintézet
A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán, 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket (Freibergben 1765-től, Berlinben 1770-től, Szentpéterváron 1773-tól). Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát (Bergakademie). 1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián.
A selmeci iskola példaként szolgált a későbbiekben alakult európai műszaki főiskolák létrehozásánál. A Párizsi Műszaki Egyetem 1794-ben a selmeci laboroktatás alapján szervezte meg a sajátját. A selmeci professzorok közreműködésével alapították meg Selmecbányától nem messze – Szklenón – a világ első nemzetközi műszaki egyesületét, amelyben 14 ország képviseltette magát.
1848–1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után az oktatás nyelve az addigi német helyett a magyar lett, s az intézmény neve Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1919-ben, miután Magyarország elveszítette Selmecbányát, az intézmény Sopronba települt át, ahol Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola néven működött, majd az 1934-ben szervezett Műegyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karává vált.
Evangélikus Jogakadémia Bár közvetlen jogelőd intézménynek nem tekinthető, ám a Miskolci Egyetem és a Magyarországi Evangélikus Egyház az Állam- és Jogtudományi Kart mint szellemi örökösét ismeri el a Miskolcon 1919–1949 között működő evangélikus jogakadémiának. Az intézmény az 1667-ben Eperjesen megalakult Eperjesi Collegium, majd Eperjesi Evangélikus Jogakadémia jogutódjaként, annak a trianoni békediktátum során a „Tarca-parti Athén”-ból kikényszerített elköltözésével alakult újjá Miskolcon, a Tiszai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Miskolczi Jogakadémiája néven. Az intézmény Miskolc város első felsőoktatási intézményének tekinthető, amely működésének 30 éve alatt a városháza saroképületében, illetve a Zenepalotában székelt. Az egyházi közép- és felsőoktatási intézmények kommunista hatalomátvétel utáni sorsa nem kerülhette el a miskolci jogakadémiát sem, amely 1949-ben, a kecskeméti református testvérintézményével egy időbenhttps://ajk.kre.hu/images/doc5/konferencia/A_kecskemeti_Reformatus_vegleges.pdf megszűnt.https://jogikar.uni-miskolc.hu/files/5149/Eperjesi+Jogakad%C3%A9mia.pdf
Nehézipari Műszaki Egyetem Az Országgyűlés az 1949. évi XXIII. törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Műszaki Egyetemet három karral, Kohómérnöki, Bányamérnöki és Gépészmérnöki Karral. A tanítás 1949. szeptember 18-án kezdődött a mai Földes Ferenc Gimnázium épületében. Az új egyetem épületeit 1950-ben kezdték el építeni Miskolcon, az építkezésen politikai elítéltek is dolgoztak, úgymint Határ Győző vagy Cziffra György. 1952-től az egyetem Rákosi Mátyás nevét viselte. 1953-ban Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke rendeletileg minden intézménytől elvette az akkor élő személyek nevét, ezért az egyetem nevét átkeresztelték Nehézipari Műszaki Egyetemre, elhagyva a Rákosi Mátyás nevet. 1952-ben befejeződött a kohászképzés átköltözése Miskolcra, míg a bányamérnök-képzésben az 1952 és 1957 közötti átmeneti időszakban az alsóbb évfolyamok Miskolcon, a felsőbbek Sopronban tanultak, végül a Bányamérnöki Kar valamennyi tanszékét Miskolcra költöztették. A Sopronban maradt tanszékekből jött létre az Erdészeti és Faipari Egyetem, amelyből később kialakult a mai Soproni Egyetem.
1969-ben az egyetem része lett a dunaújvárosi, főiskolai rangot kapott Felsőfokú Kohóipari Technikum, Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar néven. 1970-ben hasonló módon a kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskolát is az egyetemhez csatolták, főiskolai karként. A kazincbarcikai intézményt 1985-ben megszüntették és beolvasztották az egyetemi struktúrába, oktatóinak jelentős része az egyetemi tanszékeken (kémia, automatizálás) folytatta tevékenységét. A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara 2000-ben levált az intézményről, ma Dunaújvárosi Egyetem néven működik.
Átalakulás, Miskolci Egyetem Az 1980-as évektől kezdődően a korábban kizárólag nehézipari képzést folytató egyetem profilja bővült, 1981-ben jogi intézet (1983-tól kar), 1987-ben gazdaságtudományi kar jött létre. Ennek megfelelően a régi, nehézipari jellegre utaló elnevezést is megváltoztatták, 1990-től Miskolci Egyetemnek hívják az intézményt. 1992-ben megindult a bölcsészképzés is, 1997-ben pedig csatlakozott az egyetemhez az 1904-es alapítású Városi Zeneiskolában működő, budapesti székhelyű Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zene- és Énektanárképző miskolci tagozata, amelyet Bartók Béla Zeneművészeti Intézetként 1997. július 1-jén integrálták a Miskolci Egyetemhez (2021-től Bartók Béla Zeneművészeti Kar). 2000-ben az egyetemhez csatolták a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolát, majd az intézmény 2013-ban levált az egyetemről. 2001-ben létesült az egyetem Társadalomkutató Kihelyezett Központja Sajópálfalán annak érdekében, hogy a társadalomtudományi képzés keretében olyan kutatásokat végezzenek, amely a község és a régió fejlődését szolgálja, a központ egészen 2009-ig működött, amikor az önkormányzat és az egyetem megszüntették az együttműködésüket. 2001-ben alapították az Egészségtudományi Intézetet, amely 2009-ben Egészségtudományi Kar lett.
Az egyetemen jelenleg száznál több tanszék működik, mintegy 850 oktatója és több mint tízezer hallgatója van.
Az egyetem miskolci működésének 60., a jogelőd akadémia alapításának 275. évfordulója alkalmából 2009. szeptember 8-án mutatták be Csemiczky Miklós Carmina universitatis című zeneművét. A bemutatón a Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara és a Miskolci Bartók Kórus működött közre, Török Géza vezényelt, a szóló szólamokat Fekete Attila tenor és Szüle Tamás basszus énekelte. A partitúra ajánlása így szól: „Alma Mater florat!” Azaz: „Virágozzék az Egyetem!” E virágzáshoz szeretne hozzájárulni (a maga szerény eszközeit tekintve, ha csak kis mértékben is) ez a – selmeci dalokra épülő – lírai kantáta, melyet tisztelettel ajánlok az Egyetem ifjúságának és tanárainak.
2012-től kínai nyelvoktatás kezdődött az egyetemen az ELTE Konfuciusz Intézetének szakmai támogatásával. 2013 októberétől megnyílt az ország harmadik Konfuciusz Intézete a Miskolci Egyetemen a Konfuciusz Intézetek Globális Központja (HANBAN), a Pekingi Vegyipari Egyetem és a Wanhua-BorsodChem Zrt. cégcsoport támogatásával.
2019. augusztus 1-jétől a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnázium fenntartója a Miskolci Egyetem lett. 2024 augusztusától pedig a Földes Ferenc Gimnázium is az egyetem fenntartásába került. 2025-re elkészült a könyvtár, raktár és levéltár bővítése.
2020-tól
Az egyetem rektorai 1949–1950: Szádeczky-Kardoss Elemér 1950–1961: Sályi István 1961–1972: Zambó János 1972–1978: Simon Sándor 1978–1986: Czibere Tibor 1986–1994: Kovács Ferenc 1994–1997: Farkas Ottó 1997–2006: Besenyei Lajos 2006–2013: Patkó Gyula 2013–2020: Torma András 2020–: Horváth Zita
Karok és képzések Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar (MFK)
Alapszakok Műszaki földtudományi Környezetmérnöki Földrajz Mesterszak Bánya- és geotechnikai mérnöki Előkészítés-technikai mérnöki (magyar és angol nyelven) Földtudományi mérnöki (magyar és angol nyelven) Geográfus Hidrogeológus mérnöki (magyar és angol nyelven) Környezetmérnöki (magyar és angol nyelven) Olaj- és gázmérnöki Szénhidrogén-kutató földtudományi mérnöki (angol nyelven) Olajmérnöki (angol nyelven) Szakirányú továbbképzési szakok Földgázellátási szakmérnöki Geotermikus szakmérnöki Hévízkészlet-gazdálkodási Hidrogeológia Hulladékkezelési és -hasznosítási Mélyfúrási szakmérnöki Olajmérnöki
Anyag- és Vegyészmérnöki Kar (AVK)
Alapképzési szakok Anyagmérnöki (magyar és angol nyelven) Vegyészmérnöki (magyar nyelven) Mesterképzési szakok Anyagmérnöki (magyar és angol nyelven) Kohómérnöki (magyar és angol nyelven) Mérnöktanár Űrmérnöki Vegyészmérnöki (magyar nyelven) Szakirányú továbbképzési szakok Műszaki környezeti szakmérnök
Gépészmérnöki és Informatikai Kar (GÉIK)
Alapképzési szakok Energetikai mérnöki Gazdaságinformatikus Gépészmérnöki