A szegedi Régi zsinagóga 1840 és 1843 között épült, a Lipovszky testvérek tervei alapján. Építészetileg klasszicista stílusú épület, mely a város legszebb klasszicista stílusú műemléke. Napjainkban kulturális célokat szolgál ki.Részben Apró – Péter: Szeged c. könyve nyomán
Előzmények
A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa igen elnéptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is jöttek benépesíteni. A zsidó népesség 1786-ban kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat 1800–1803-ban építették, amely nem maradt fenn.
A Régi Zsinagóga története A kis zsinagóga azt követően épület meg, hogy a szegedi közösség számára az első épület már túl kicsinek bizonyult. Az új épület építése már az 1830-as évek közepén kezdetét vette volna, azonban a városvezetés nem adta meg az engedélyt. Ekkor a község tagjai cselhez alkalmazkodtak: egy orvosi igazolás értelmében a régi épület életveszélyes volt az imádkozók számára, amit elfogadott a városvezetés.
Az épületet Lipovszky Henrik és József tervezték, akik óbudai és pesti templomokat vettek alapul. Az építés három évig tartott, végül 1843. május 19-én avatta fel Schwab (Löw) Arszlán főrabbi a Hajnóczy utcai imaházat.
1850-től ebben az épületben látta el főrabbi feladatait Lőw Lipót. Az épületet először 1857-ben újították fel, azonban az 1879-es árvíz után használhatatlanná vált. Az újabb bővítésnek köszönhetően növelték az imaszékek számát és a földszinti helyiségeket lakássá alakították. Az 1890-es évektől kezdve ez az épület befogadóképessége szűkös volt a megnövekedett hitközség számára, így kezdetét vette egy új zsinagóga építésének előkészületei. Az új zsinagóga épületét 1903-ban avatták fel.bélyegkép|A régi zsinagóga épülete 1947-ben (háttérben az új zsinagóga kupolája)
A 20. század során a régi zsinagóga épületére hányattatott sors várt. A szegedi zsidó község már csak ritkán használta az épületet, amit 1977-ben eladtak a városi tanácsnak. Az eredeti elképzelés szerint az akkor felújítás alatt álló Nemzeti Színház épületét hozták volna ide, amivel színház-, hangverseny- és kiállítóhelyként szolgált volna. Az állapotfelmérés során kiderült, hogy az épületet fel kellene újítani, ami miatt raktárként funkcionált. Végül 1992-ben került az akkori városvezetéshez azzal a kikötéssel, hogy felújítják. Legutóbb 1997-ben alakították át az épületet, mikor a homlokzat megújult és a Hajnóczy utcai oromdísz visszakerült.
A MASZK (Magyar Alternatív Színházi Közösség) Egyesület befogadószínházaként funkcionál napjainkban. Építészeti stílus Az épület háromhajós. A kor igényeinek megfelelően a befogadóképesség esetében a férfiaknál padsorok, a nőknél emeleti karzatot alakítottak ki.
A bejárata mellett magyar és héber nyelvű táblák mutatják az 1879-es árvíz vízszint magasságát. Az oldalán 1924-ben emléktáblákat helyeztek el az I. világháborúban elesett szegedi zsidó katonák emlékére. A tábla héber nyelvű verseit Lőw Immánuel főrabbi írta.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Magyarországi zsinagógák listája
Kategória:Magyarország 19. századi zsinagógái Kategória:Szeged 19. századi építményei Kategória:Magyarország klasszicista vallási építményei Kategória:Klasszicista építészet Kategória:Szeged vallási építményei Kategória:1843-ban átadott építmények