A Rearticon Iparművészeti Egyesület 2020-ban, 17 iparművész által alapított nonprofit, politikától független szakmai civil szervezet, amely a saját és más professzionális alkotóművészek munkájának bemutatását és felkarolását tűzte ki célul. A Magyar Formatervezési Tanács az Egyesületet a 2023. évi Design Management Díjra jelölte.
Története Az Iparművészeti Múzeum hagyományt teremtett a kuriózumnak számító adventi iparművészeti vásárok megrendezésével, mely vásárok története egészen a 19. századig nyúlik vissza. Az iparművészet első nagy seregszemléi a nemzetközi világkiállítások, elsősorban az 1873-as bécsi és az 1878-as párizsi voltak, ahol a mesterek bemutathatták munkáikat, és ahol a múzeumok – köztük a budapesti Iparművészeti Múzeum is – gyűjteményeik alapjait teremtették meg. Az iparművészeti vásárok a modern ipar fejlődésével párhuzamosan alakultak, és fontos szerepet játszottak a mesterségek és művészeti ágak közötti párbeszédben. Magyarországon ezek az éves szakmai események csak a világháborúk idején szüneteltek, majd az 1970-es években Lovag Zsuzsa régész-történész, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, valamint Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész élesztették fel ezt a hagyományt.
Az Iparművészeti Múzeum 2017. évi bezárását követően az adventi iparművészeti vásárok helyszín nélkül maradtak. A Rearticon Iparművészeti Egyesület gyökerei erre az időre nyúlnak vissza. Hiánypótló művészeti programokat indítottak el, és munkájuk egyik eredményeként 2018 decemberétől az adventi vásárok helyszíne a régi szellemiség jegyében a Várkert Bazár lett. E vásárokon évről-évre egyre több művész mutatja be munkáit. Az Egyesület alulról szerveződő kezdeményezése 2020-ra érett hivatalos civil szervezetté, amely lehetővé tette, hogy strukturáltan és nagy erővel támogassák a hazai iparművészetet.
A 2000-es évek elejétől folyamatosan jöttek létre új művészeti és iparművészeti vásárok, szalonok és dizájnrendezvények. Ez az időszak különösen izgalmas fejezetet nyitott a magyar iparművészet történetében: a hagyományos mesterségek és a kortárs dizájn ekkor találtak újra egymásra.
Az Egyesület célja és legfőbb feladata Az Egyesület célja és legfőbb feladata – a tagjainak inspirálásán kívül –, hogy pályázati úton állami és egyéni szponzori támogatásokat szerezzenek szakmai bemutatókra, kiállításokra, munkáik értékesítése és bemutatása céljából. Egyben nyitottak más alkotóművészek bemutatására is.
Kiemelt rendezvények és szakmai programok 2022-ben nyílt meg első ízben a Klebelsberg Kultúrkúriában a Budai Iparművész Szalon, és a helyszín azóta évente folyamatosan helyet ad az Egyesület rendezvényeinek. A szalonba szakmai zsüri ajánlása és bírálata alapján kapnak meghívást a kiállító művészek.
2024-ben a De la Motte–Beer-palotában rendezték az adventi vásárt, és 2025-ben nyílt meg az Iparmű Szalon, amelyben vásár, iparművészeti kiállítás és karitatív workshop kapott helyet.
2018 óta minden évben megrendezésre kerül a Várkert Bazárban, az Iparművészeti Bazár Szalonban a hagyományos adventi vásár, iparművészeti kiállítás és karitatív workshop. A vásáron a magyar iparművészet és formatervezés minden ága képviselteti magát: ékszertervező művészek, üvegművészek, keramikus művészek, textilművészek, szövött és kötöttanyagtervező művészek, öltözékkiegészítő művészek, workshop művészek, fotó- és grafikus művészek, kokesi és játéktervező művészek valamint szőnyeg-gobelin-nemezelő művészek.
Az Egyesület tagjai
Az egyesületi tagság feltétele, a felelős magyar-nemzetközi szakmai szervezetek által elismert professzionális művészeti életpálya. Az Egyesület tagsága kivétel nélkül magas szintű művészeti oktatási intézményben vagy felsőoktatási intézményben szerzett kiváló diplomát és képzettséget. A tagság több iparművészeti szakág képviselőiből áll, akik mindannyian kiváló szakemberek és művészek a maguk területén.
Szöllősi Rita ügyvezető elnök, Nívó-díjas iparművész, textilművész. 1982-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervező/ruhaipari formatervező szakát végezte, ahol 1986-ban kitűnő minősítéssel diplomázott. 1989-ben Könnyűipari Nagydíjat és Alkotói díjat nyert. 1990-ben Könnyűipari Miniszteri Oklevéllel tüntették ki. 1991-ben Könnyűipari díjat kapott. Az Egyesület létrehozásának kezdeményezője és egyik megvalósítója volt.
Fürjes Dóra alelnök, ötvös művész, ezüstékszer tervező iparművész. 1996-ban szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében, 1999-ben a Victoria Gem/V-Pearl Oktatási Központ drágakő meghatározó szakképzésén, majd 2002-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola Művészeti Menedzserképző Intézetében kapott oklevelet. Az akkor még civil szerveződésként működő MMA fiatal művészeket tömörítő AURA Egyesületének alapító tagja (2001-2011). 2003 óta tervez és készít a Halasi Csipkeháznak egyedi stílusú ezüstékszereket a Hungarikum Gyűjteménybe tartozó leheletfinom csipkék köré, melyek közül jó pár darab államajándékként került külföldre és vitte hírét a magyar iparművészetnek. 2024-ben Müller Rita textilművésszel volt kiállítása a B32 Galériában. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) tagja.
dr. Darabos Anita elnökségi tag üvegtervező iparművész. 1988–1993 között végezte a Magyar Iparművészeti Főiskola üveg-porcelán szakát, majd a mesterképzőt követően 1996-ban diplomázott. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett DLA tudományos fokozatot, ahol adjunktusként dolgozik. 1993-től a Fiatal Iparművészek Stúdiója (FISE), 1996-tól a Budapest XVI. kerületi alkotóművészek csoportja és a Magyar Üvegművészeti Társaság tagja, majd elnöke.
Szűcs Blanka elnökségi tag, öltözéktervező iparművész, textilművész. 1983–1988 között végezte a Magyar Iparművészeti Főiskola ruha és bőr szakát, 1988–1990 között a mesterképzőt. Több nemzetközi divatpályázaton eredményesen szerepelt: 1987-ben és 1992-ben Párizsban bejutott az Air France-Nina Ricci Divatpályázat döntőjébe, 1995-ben Párizsban a „Design 21”, Unesco/Felissimo nemzetközi divatpályázat döntőjébe. Hazai elismerései: 1994-ben elnyerte a XIII. Textil Biennálé különdíját. 1998-ban az Ipari Formatervezési Nívódíj pályázaton öltözék kategóriában Miniszteri dicséretben részesült. 2021-ben a VII. Szombathelyi Nemzetközi Textilművészeti Triennálén a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) díját kapta. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE), a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK), valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) tagja, 2019 óta a Textilszakosztály vezetője.
Vincze Ágnes elnökségi tag, belsőépítész-formatervező, bútortervező. A VAM Design alapítója, a VA Design galéria tulajdonosa. Pályafutását vegyészmérnökként kezdte, majd 1994-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen formatervező diplomát szerzett. Belsőépítészetet tanult Mallorcán az Universitat de les Illes Balears-on; az Olasz Kereskedelmi Kamara által szervezett üzleti posztgraduális képzéseken vett részt.
Müller Rita textilművész. 1996-ban a pozsonyi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt, 1997–1998-ban a berlini Hochschule der Künste intézetben, majd 1999-ben a barcelonai Escuela de Diseno iskolában folytatta tanulmányait. 2000-ben végzett szövött anyag tervezőként a Magyar Iparművészeti Egyetemen. Az anyagtervezés mellett a belső terek alakításával, selyemkendőkkel, enteriőr és tértextilekkel foglalkozik. 2005-ben kiállította műveit a bécsi Wohndesign kiállításon, emellett több budapesti és vidéki kiállítás résztvevője volt.
Szegedi Katalin illusztrátor, grafikusművész. 1989-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán 1991-ben végezte el a mesterképzőt alkalmazott grafika-könyvtervezés szakon. A Szép Magyar Könyv versenyen 2001-ben, 2003-ban és 2005-ben a gyermekkönyvek kategóriájában első helyezést ért el. 2003-ban egy általa illusztrált könyv az Amerikai Egyesült Államokban harmadik helyezett lett a "Legjobb Tervezés és Kivitelezés" kategóriában. 2005-ben elnyerte az Év illusztrátora címet.
Botz Vivien Botz Vivien divat- és textiltervező művész. Diplomáit a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (BA) és a Budapesti Metropolitan Egyetemen (MA) szerezte. Sokoldalú alkotó, aki az iparigyártástól és a színházi jelmezkivitelezéstől kezdve egészen az újragondolt tradíciókig (például Tiszavirág papucs) számos területen alkot. Jelenleg főként a céges formaruháházatban tevékenykedik, mint vezető tervező, ahol komplex módon felel prémium hotelek és vállalatok arculatáért, business és uniform kollekcióiért. A tervezés mellett elkötelezett a jövő generációja iránt is, 2025. február–2026. április között a MOME Alapítvány hátrányos helyzetű tehetségeket támogató „Tiéd a holnap” mentorprogramjában mentorként tevékenykedett. Alkotói munkásságát a multidiszciplinaritás jellemzi. Művészetében a jövőbe mutató innováció és a funkcionális elegancia találkozik. A „Friend Pack” márka tulajdonosa.
Levente Dorka textilművész, textiljáték-tervező, tájépítészmérnök, a „Miaszösz textiljátékok” megálmodója. Saját műhelyében dizájner-varrónő-anyagbeszerző-fotós-marketinges-webfelelős. Megjelent róla írás a Forbes magazin online és nyomtatott oldalain, a Praktika magazinban; rendezett országos Miaszösz meseíró pályázatot, illetve számos rádiós és tévés műsorban vett részt mókás figuráival. Tájépítész mérnökként kerttervezéssel és tervezési tanácsadással foglalkozik.
Bráda Enikő keramikusművész, iparművész. 1993-ban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterképzőjének kerámia szakán végzett. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ), a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) tagja.
Boros Anikó nemezműves. Az Iparművészeti Egyetemen tanári diplomát szerzett. Modern, letisztult formavilágú ékszereket, öltözék-kiegészítőket készít gyapjúból, selyemből, a természetben gyűjtött alapanyagokból. Tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ).
Földi Kinga textilművész. 2006-ban végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Egyetemi évei alatt elsajátította az origami, a csipkeverés és különböző felületmanipulációs technikák fortélyait, amelyek segítettek abban, hogy önálló nyelvezetét, stílusát kidolgozza a textilszobrászat területén. Saját fejlesztésű, piézésen alapuló technikával készített selyemszobrai nemzetközi elismerést hoztak számára, alkotásai számos európai kiállításon szerepeltek. 2025-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának óraadója, 2026-ban a Homo Faber ösztöndíjprogram mestere. Munkái a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége gyűjteményében is megtalálhatók. 2004-ben és 2005-ben köztársasági ösztöndíjas, 2005-ben megkapta az Év Textilművésze díjat; 2. díjat nyert a Special Tex Rokokó ruha pályázatán, 2006-ban 1. díjat nyert a Német Csipkeszövetség pályázatán, 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti ösztöndíjas, 2010-ben a Fiatal Iparművészek Stúdiója (FISE) díjazottja, 2012-ben alkotói támogatásban részesült. 2022–2025 között a MMA ösztöndíjasa.
Nyíri Katalin Ferenczy Noémi-díjas textil iparművész. A Magyar Iparművészeti Főiskola öltözék és szövöttanyag tervező szakán végzett, mesterdiplomát 1990-ben szerzett. 1991-94-ig Kozma Lajos ösztöndíjas. 2005-ben Pelso díjat kapott, majd tagja lett a Magyar Képző és Iparművészek Szövettségének. A Kulturális Alapítvány a Textilművészetért kuratóriumának tagja. Hagyományos szövőszéken, egyszerű szövéstechnikákkal dolgozik. Jellegzetes szövetei felületgazdagságát a textilszálak egyedi strukturáltsága és erőteljes színvilága adja. A kézzel készült anyag tiszteletét szem előtt tartva minimális beavatkozással, kortárs problémákra reflektálva formálja meg öltözékeit. 2021-ben a VII. Nemzetközi Textilművészeti Triennálé Szalag kategóriájának díjazottja.
Molnár Zsuzsanna textilművész, szövöttanyag öltözéktervező iparművész. Kézi szövőszéken is dolgozik, amelyen egyedi technikával szövött ruhák és színes kiegészítők anyagait készíti.