A magyarországi tavi viharjelző rendszerek a nagyobb hazai tavakon működő, elsősorban a vízen és a vízparton tartózkodók biztonságát szolgáló meteorológiai előrejelző és fényjelző rendszerek. Magyarországon a Balatonon, a Velencei-tónál, a Tisza-tónál és a Fertő tónál működik szezonális viharjelzés. A viharjelzési időszak minden év április 1. és október 31. közé esik.

A Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó meteorológiai viharjelzéseit a HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készítik. A viharjelző fényberendezések technikai üzemeltetését a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. A Fertő tavi rendszer meteorológiai kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat biztosítja.

A jelzőrendszer két viharjelzési fokozatot alkalmaz. Elsőfokú viharjelzés esetén a sárga fényű jelzőberendezések percenként 45-ször, másodfokú viharjelzés esetén percenként 90-szer villannak fel. Az első fokozat 40–60 km/h közötti, a második fokozat 60 km/h-t meghaladó várható maximális széllökésekre figyelmeztet.

bélyegkép|jobbra|Viharjelző állomás Balatonbogláron

Működése

A tavi viharjelzés meteorológiai előrejelző és műszaki jelzőrendszer együttes működésén alapul. A szolgálatban lévő meteorológusok a légköri folyamatok megfigyelése és az előrejelzések alapján határozzák meg, hogy szükséges-e viharjelzés kiadása, módosítása vagy megszüntetése.

A vihar-előrejelzés során többek között automata meteorológiai mérőállomások adatait, időjárási radarok méréseit, meteorológiai műholdak adatait, villámlokalizációs méréseket és numerikus időjárás-előrejelző modelleket használnak.

A viharjelzés nem kizárólag az adott pillanatban mért szélsebességet mutatja, hanem a várható szélerősödésre figyelmeztet. A HungaroMet tájékoztatása szerint a jelzéseket általában a várható szélerősödést megelőzően mintegy fél–másfél órás időelőnnyel adják ki.

A jelzési fokozatot a tavak környezetében és egyes esetekben a nyílt vízen elhelyezett sárga fényű viharjelző berendezések közvetítik a vízen tartózkodók felé.

Viharjelzési fokozatok

A magyarországi tavi viharjelző rendszerben két viharjelzési fokozat használatos. Amennyiben egyik fokozat sincs érvényben, a jelzőrendszer alaphelyzetben van, a viharjelző fények nem villognak.

+ A tavi viharjelzés fokozatai Állapot Fényjelzés Várható maximális széllökés Alapvető fürdési szabály Alaphelyzet Nincs villogó fényjelzés Nincs viharjelzést indokoló előrejelzett szélerősödés Nincs viharjelzésből eredő korlátozás Elsőfokú viharjelzés 45 sárga felvillanás percenként 40–60 km/h A parttól legfeljebb 500 méterre szabad a vízben tartózkodni Másodfokú viharjelzés 90 sárga felvillanás percenként 60 km/h felett Tilos a vízben tartózkodni

Az első- és másodfokú viharjelzéshez kapcsolódó, fürdésre vonatkozó szabályokat a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet határozza meg.

Elsőfokú viharjelzés

Elsőfokú viharjelzés esetén a várható maximális széllökések elérhetik a 40–60 km/h-s sebességet. A veszélyre a viharjelző berendezések percenként 45 sárga fényfelvillanással figyelmeztetnek.

Elsőfokú viharjelzés idején a vízben a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni.

Másodfokú viharjelzés

Másodfokú viharjelzés esetén a várható maximális széllökések meghaladhatják a 60 km/h-s sebességet. Ilyenkor a berendezések percenként 90 sárga fényfelvillanással jelzik a fokozatot.

Másodfokú viharjelzés alatt a vízben tartózkodni tilos.

A viharjelzést az aktuális meteorológiai előrejelzéssel együtt célszerű értelmezni, mivel az azonos fokozat különböző erősségű időjárási eseményeket előzhet meg. A másodfokú jelzés például egyaránt érvényben lehet kevéssel 60 km/h fölötti, illetve ennél lényegesen erősebb széllökések várható kialakulásakor.

A Balaton viharjelző rendszere

A Balaton viharjelző rendszere a magyarországi tavi viharjelzés legrégebbi és legkiterjedtebb rendszere. A tó nagy kiterjedése és az egyes térségek között kialakuló időjárási különbségek miatt a Balatont viharjelzési szempontból három medencére osztják.

A három viharjelzési terület:

nyugati medence: Keszthelytől a Badacsony–Fonyód vonalig; középső medence: Fonyód térségétől Tihanyig; keleti medence: a Tihanyi-félszigettől keletre fekvő vízterület.

Az egyes medencékben egymástól eltérő fokozatú viharjelzés lehet érvényben. Ez lehetővé teszi, hogy egy földrajzilag korlátozott szélerősödés vagy zivatar esetén ne legyen szükség az egész tóra azonos jelzési fokozat kiadására.

2026-ban a Balaton körül 37 part menti viharjelző lámpa működött. Ezeket 13, elsősorban strandokon elhelyezett mobil berendezés és négy, nyílt vízi mérőplatformon működő tóközepi viharjelző egészítette ki, így a rendszer összesen 54 jelzőberendezésből állt.

A Balatonon alkalmazott jelzőberendezések korszerű LED-es villanóegységeket használnak.

Nyílt vízi mérőplatformok

A Balatonon a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített nyílt vízi mérőplatformok is segítik a meteorológiai megfigyeléseket. A platformok többek között a nyílt vízen uralkodó időjárási viszonyokról szolgáltatnak adatokat, egy részükön pedig viharjelző fényberendezés is működik.

A nyílt vízi mérések jelentősége abból adódik, hogy a parton és a tó belsejében tapasztalható szélviszonyok között jelentős különbség alakulhat ki.

A Velencei-tó viharjelző rendszere

A Velencei-tónál a balatoni rendszerhez hasonló, LED-technológiát alkalmazó viharjelző lámpák működnek. A meteorológiai viharjelzéseket a HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma készíti.

A Balatonnal ellentétben a Velencei-tó nincs több viharjelzési medencére osztva, így a tó teljes területére egységes jelzési fokozat vonatkozik.

2026-ban négy viharjelző lámpa működött a Velencei-tó térségében.

A Tisza-tó viharjelző rendszere

A Tisza-tó viharjelzése 2010-ben, a balatoni és a velencei-tavi rendszer mintájára indult el. A rendszer létrehozásának jogi hátterét a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet módosítása teremtette meg.

A működés első két éve tesztidőszaknak számított. Ennek során a meteorológiai szolgálat és a tó használatában, illetve biztonságában érintett szervezetek tapasztalatokat gyűjtöttek a rendszer működéséről és a Tisza-tó sajátos szélviszonyairól. 2012. április 1-jétől a szolgálat a teljes viharjelzési szezonban, napi 24 órában működik.

A Tisza-tónál 2026-ban öt viharjelző berendezés működött.

A Balatonon és a Velencei-tónál alkalmazott LED-es villanóegységekkel szemben a Tisza-tavi rendszerben forgólámpás lámpatesteket alkalmaznak.

A HungaroMet korábbi vizsgálatai szerint a Tisza-tó általában kevésbé szeles, mint a Balaton, ugyanakkor kiterjedt vízfelülete és sajátos földrajzi kialakítása miatt az erős szél itt is jelentős veszélyt jelenthet a vízen tartózkodókra.

A Fertő tavi viharjelző rendszer

A Fertő Magyarország és Ausztria területén fekvő, határon átnyúló tó. A tónál a magyarországi rendszerhez hasonló viharjelző hálózat működik.

A Fertő tavi rendszer meteorológiai kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat végzi.

2026-ban a Fertő tónál összesen 11 viharjelző lámpát tartottak nyilván, amelyek közül egy található a magyar oldalon.

Története

A balatoni viharjelzés kezdetei

A magyarországi tavi viharjelzés kialakulása a Balatonhoz kötődik. A 20. század első harmadában a tó idegenforgalmának, vízi sportéletének és közlekedésének fejlődése egyre nagyobb igényt teremtett a veszélyes időjárási helyzetek előrejelzésére.

A rendszeres balatoni viharjelzés 1934. július 8-án kezdődött meg Hille Alfréd meteorológus kezdeményezésére. A kezdeti rendszer 15 riasztóállomásból állt.

A veszély közeledtét kezdetben viharágyúkkal, árbócokra felhúzott piros viharjelző kosarakkal és jelzőrakétákkal közvetítették. Erős szél esetén sárga, viharveszély esetén piros rakétákat használtak.

A második világháború idején a szolgálat működése megszakadt. A rendszeres balatoni viharjelzés 1951. június 30-án indult újra.

A hagyományos rakétás és kosaras jelzési rendszer helyét 1988-tól fokozatosan távvezérelt fényjelző berendezések vették át.

A rendszer területi bővülése

A balatoni tapasztalatokra építve más magyarországi tavakon is létrejöttek viharjelző rendszerek.

A Tisza-tónál 2010-ben indult el a szolgáltatás, amely 2012-től működik teljes szezonban és napi 24 órában.

A Balatont 2012-től három különálló viharjelzési medencére osztották, aminek következtében a jelzések jobban igazíthatók az egyes tórészeken várható időjárási helyzetekhez.

Korszerűsítés

A korábbi villanócsöves és más hagyományos fényforrásokat a Balaton és a Velencei-tó rendszerében korszerű LED-es villanóegységek váltották fel.

A vihar-előrejelzés meteorológiai háttere szintén jelentősen fejlődött. Az automata állomások, radarok, műholdak és villámlokalizációs rendszerek mellett nagy felbontású numerikus előrejelző modelleket is alkalmaznak.

A Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban 2023 júniusa óta LIDAR-berendezés is működik. A rendszer a magasabb légrétegek szélviszonyairól és a függőleges szélprofilról szolgáltat adatokat a viharjelző meteorológusok számára.

Meteorológiai sajátosságok

A nagy tavak térségében a szél térben és időben gyorsan változhat. Különösen a zivatarokhoz kapcsolódó kifutószelek okozhatnak rövid idő alatt jelentős szélerősödést.

A Balatonnál a környező domborzat és a tó nagy kiterjedése miatt előfordulhat, hogy a part közvetlen közelében még viszonylag gyenge a szél, miközben néhány száz méterrel a parttól távolabb már viharos széllökések és jelentős hullámzás alakul ki.

A viharjelző rendszer ezért előrejelző rendszer: a jelzőfényeknek nem az a feladatuk, hogy kizárólag az adott pillanatban tapasztalható időjárást jelezzék, hanem hogy a várható veszélyes szélerősödésre még annak bekövetkezése előtt figyelmeztessenek.

Jogi szabályozás

A tavi viharjelzés és a szabad vízen való tartózkodás egyik legfontosabb magyar jogszabálya a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól.

A rendelet rendelkezik többek között:

a vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működési időszakáról; az első- és másodfokú viharjelzésről; a fényjelzések gyakoriságáról; a viharjelzés idején érvényes fürdési korlátozásokról; a balatoni viharjelzési területekről.

A csónakok, vízi sporteszközök és más vízi járművek közlekedésére további hajózási szabályok vonatkozhatnak.

Tájékoztatás

Az aktuális viharjelzési fokozat elsődleges helyszíni megjelenítői a tavak körül és egyes esetekben a nyílt vízen működő fényjelző berendezések.

Az aktuális állapot elektronikus úton is követhető. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság internetes viharjelző térképet üzemeltet, amely a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertő tó jelzési állapotát jeleníti meg.

A HungaroMet honlapján a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó aktuális viharjelzése mellett meteorológiai mérési adatok, szöveges és térképes előrejelzések, valamint szélelőrejelzések is hozzáférhetők.

A katasztrófavédelem TAVIHAR, illetve a HungaroMet Meteora alkalmazása szintén alkalmas az aktuális tavi meteorológiai és viharjelzési információk megtekintésére.

Vízbiztonsági jelentősége

A tavi viharjelzés közvetlen életvédelmi célú meteorológiai szolgáltatás. Az erős és viharos szél különösen a fürdőzők, úszók, horgászok, vitorlázók, csónakosok, szörfözők és más kis vízi eszközök használói számára jelenthet veszélyt.

A gyors szélerősödés rövid idő alatt jelentős hullámzást alakíthat ki, valamint a könnyű vízi eszközöket és az úszókat a parttól távolabb sodorhatja.

A rendszer biztonsági jelentősége miatt a viharjelzés figyelembevétele akkor is fontos, amikor a jelzés kiadásának pillanatában az adott helyen még nem tapasztalható erős szél vagy csapadék.

Lásd még

Balatoni viharjelző szolgálat HungaroMet BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Vihar Zivatar Beaufort-skála Időjárási radar Vízirendészet

Jegyzetek

További információk

Balatoni viharjelzés – HungaroMet