bélyegkép|jobbra|150px|Szürke farkas (Canis lupus) jobbra|bélyegkép|Ázsiai vadkutya (Cuon alpinus)
A kutyafélék (Canidae) a ragadozók (Carnivora) rendjének egy családja. 13 ma élő nem és 38 ma élő faj tartozik a családba.
A kutyafélék hímjét és nőstényét gyakran a kan és szuka szavakkal jelölik.
A legkorábban megjelent ragadozók közé tartoznak, és életmódjuk, valamint számos anatómiai tulajdonságuk a 40 millió évvel ezelőtt élt őseikére emlékeztet.
Elterjedésük
Szinte az egész lakott földön elterjedtek; Ausztráliába és számos szigetre az ember telepítette be őket. A legtöbb biomban gyakoriak.
Megjelenésük
Sovány, a kis- és középméret között igen változó testnagyságú, ujjon járó ragadozók. Törzsük nyúlánk, hasi része felhúzódott. Egy faj kivételével hat vagy nyolc csecsbimbójuk van. Végtagjaik kis mancsokban végződnek. Farkuk a legtöbbször laposan szőrözött. Az elülső végtagokon a legtöbbször öt, a hátsókon mindig négy ujj nő; az ujjak erős, tompa, vissza nem húzható karmokban végződnek.
Fejük megnyúlt, elhegyesedő; orrkúpjuk tompa, kopasz, nedves. Füleik többnyire háromszögletesek, elhegyesedők, nem túl nagyok. Fogképletük 3 1 4 2 3 1 4 3, a fogak száma ennél csak kivételesen lehet több (lapátfülű róka) vagy kevesebb (dól, erdei kutya). A házi kutyák egyes változatai a fogak száma szerint is különböznek egymástól. Az utózápfogak koronája széles, a növényi eleség őrlésére is alkalmas; a húsevő jelleget az előzápfogak és különösen a jól fejlett tépőfogak élesen metsző széle mutatja. A részben növényi táplálékra utal a viszonylag hosszú (a testhossz 2–7-szerese) bélcsatorna is. A gyomor egyszerű és kerekded. Vakbelük van.
A csontos váz egyetlen sajátossága a megnyúlt koponya.
Életmódjuk
Bár rendszertanilag ragadozók, nagy többségük növényekkel egészíti ki étrendjét. A vörös róka szinte csak növényeken és gombákon él, amit időnként rovarokkal, rágcsálókkal vagy kisebb madarakkal egészít ki. Valódi ragadozó leginkább az afrikai vadkutya, a farkasok és az ázsiai vadkutya: ezek a fajok ritkán esznek húson kívül mást. Éppen ezért falkában vadásznak, míg a mindenevő kutyafélék néhány faj kivételével magányosan élnek.
Mozgékonyságuk alig marad el a macskákétól. Mivel tompa karmaik a kapaszkodásra kevéssé alkalmasak, nemigen tudnak mászni; jellemzően talajlakók. Többségük gyorsan és kitartóan fut. Hallásuk egy kevéssel, látásuk többnyire jelentősen elmarad a macskákétól, szaglásuk viszont rendkívül jó. Egyes, különleges célokra (pl. rókavadászatra) tenyésztett kutyafajtáknál az érzékszervek fejlettsége ettől akár radikálisan is eltérhet: lehet a látásuk egészen kiváló és a szaglásuk egészen rossz is.
Számos fajuk letelepült; közülük több a földbe vájja vackát. Az egyértelműen ragadozó fajok időszakosan (többnyire zsákmányállataik életmódjához igazodva) vándorolnak. Ennek megfelelően territoriális magatartásuk jellege fajonként erősen különböző, de maga a területbirtoklás minden fajra jellemző.
Értelmi és empatikus képességeik megközelítik a főemlősökéit; az emberrel közösen, vele együtt kifejlődött kutya szellemi teljesítménye azokéval egyenrangú.
Evolúciójuk
Első képviselőjüknek a késő oligocénban (mintegy 24 millió éve) élt Cynodictust tekintik. A Cynodesmus (mintegy 20 millió éve), majd a valamennyi kutyaféle közös ősének számító Tomarctus (17-18 millió éve) már a miocén időszakban élt.
A két élő nemzetség fejlődése mintegy 13 millió éve vált külön.
Rendszerezés A család az alábbi ma is élő vagy a közelmúltban kihalt alcsaládokat, nemzetségeket, nemeket és fajokat foglalja magába:
Valódi kutyaformák alcsaládja (Caninae) Kutyák nemzetsége (Canini) Canis – Linnaeus, 1758 – 6 vagy 7 faj Lupulella Hilzheimer, 1906 – 2 faj kisfülű kutya (Atelocynus) – Cabrera, 1940 – 1 faj ázsiai vadkutya (Cuon) – Hodgson, 1838 – 1 faj Lycaon – Brookes, 1827 – 1 élő faj rákászróka (Cerdocyon) – Smith, 1839 – 1 faj †falklandi pamparóka (Dusicyon) – Smith, 1839 – 1 kihalt faj pamparóka (Lycalopex vagy Pseudalopex) Burmeister, 1854 - 6 faj sörényes farkas (Chrysocyon) – Smith, 1839 – 1 faj erdei kutya (Speothos) – Lund, 1839 – 1 faj Rókák nemzetsége (Vulpini) Nyctereutes Temminck, 1839 - 2 élő és 7 fosszilis faj róka (Vulpes) – Frisch, 1775 – 12 faj szürke róka (Urocyon) – Baird, 1857 – 2 faj lapátfülű róka (Otocyon) – Müller, 1836 – 1 faj
Kihalt kutyafélék: Caninae alcsalád Canini nemzetség Canis - 18 kihalt faj †Cynotherium - 1 faj †Theriodictis - 3 faj †Protocyon - 3 faj †Dusicyon - 2 faj Cerdocyon - 2 kihalt faj Speothos - 1 kihalt faj †Nurocyon - 1 faj †Xenocyon - 2 faj Vulpini nemzetség Vulpes - 5 kihalt faj Nyctereutes - 7 faj †Eucyon - 5 faj †Leptocyon - 2 faj †Hesperocyoninae alcsalád Cynodesmus - 2 faj Caedocyon - 1 faj Ectopocynus - 3 faj Enhydrocyon - 4 faj Hesperocyon - 2 faj Mesocyon 3 faj Osbornodon - 7 faj Paraenhydrocyon - 2 faj Philotrox - 1 faj Prohesperocyon - 1 faj Sunkahetanka - 1 faj †Borophaginae alcsalád Archaeocyon - 3 faj Gobicyon - 2 faj Otarocyon - 2 faj Oxetocyon - 1 faj Rhizocyon - 1 faj Phlaocyonini nemzetség Cynarctoides - 7 faj Phlaocyon - 10 faj Borophagini nemzetség Cormocyon - 2 faj Desmocyon - 2 faj Metatomarctus - 3 faj Eulopocyon - 2 faj Psalidocyon - 1 faj Microtomarctus - 1 faj Protomarctus - 1 faj Tephrocyon - 1 faj Cynarctina alnemzetség Paracynarctus - 2 faj Cynarctus - 5 faj Aelurodontina alnemzetség Tomarctus - 2 faj Aelurodon - 6 faj Borophagina alnemzetség Paratomarctus - 2 faj Carpocyon - 4 faj Protepicyon - 1 faj Epicyon - 3 faj Borophagus - 8 faj
Források Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) CARNIVORA Rupert Matthews: Emlősök Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos. Hogyan gondolkodnak a kutyák? Vince Kiadó, Budapest, 2000. p. 17–18. [ Brehm: Az állatok világa] Wang, Xiaoming (1994). "Phylogenetic systematics of the Hesperocyoninae". Bulletin of the American Museum of Natural History 221: 1–207. Wang, Xiaoming (1999). "Phylogenetic systematics of the Borophaginae". Bulletin of the American Museum of Natural History 243: 1–391. Tedford, Richard; Xiaoming Wang, Beryl E. Taylor (2009). "Phylogenetic systematics of the North American fossil Caninae (Carnivora: Canidae)". Bulletin of the American Museum of Natural History 325: 1–218.
További információk ITIS rendszerbesorolása
Kategória:Emlőscsaládok