A maoizmus (kínai nyelven: 毛泽东思想, kiejtés: „maocetung-szehsziang”, lit. "Mao Ce-tungi eszme"), a marxizmus, marxizmus–leninizmus, leninizmus, a hagyományos kínai szokások, a legizmus, a konfucianizmus, valamint a kínai nacionalizmus által jellemzett, rendkívül összetett eszmerendszer.
Főbb jellemzői és tanításai:
Paraszti forradalom: A klasszikus marxizmussal ellentétben a maoizmus nem az ipari munkásságot, hanem a parasztságot tekinti a forradalom fő hajtóerejének. Népi háború: A hatalom megszerzésének eszköze a vidéki bázisokról induló, hosszan tartó gerillaháború, amely a tömegek mozgósítására épül. Folyamatos osztályharc: Mao szerint az osztályharc a szocializmus felépítése után sem ér véget, sőt, a párt- és állami bürokrácia ellen is folyamatosan küzdeni kell a „tőkés út” elkerülése érdekében (ez vezetett például a Kulturális Forradalomhoz).
A maoizmus elmélete, a megalkotója Mao Ce-tung szerint, alá van vetve a gyakorlatnak, hiszen egy elmélet gyakorlati megvalósítás nélkül szerinte "exkrementum". Minden elméletet meg kell vizsgálni a gyakorlatban is, hiszen ha az alul marad a politikai küzdelemben, akkor vagy meg kell változtatni, vagy el kell vetni. Ez a gyakorlat orientáltság a kialakulásának történetével magyarázható: Mao végső győzelme előtt ádáz gerillaharcot vívott a polgári kuomintang és a megszálló japán császári hadsereg erői ellen. Mao sokkal inkább volt katona mint filozófus, ez abból is látszik, hogy elméleti munkásságának nagy része katonai stratégiákról szól. Mao szerint a háborúban csak a győzelem számít, és ugyanúgy az elméleteknél is csak az az elmélet bizonyul végül életszerűnek, ami a gyakorlatban is beválik. Ez által, hogy ennyire erősen a gyakorlatot helyezi előtérbe, az elmélet lesüllyed egy "próba-szerencse" játék szintjére. Ennek a talán legtragikusabb igazolása a "nagy ugrás" volt, ennek során az ország nehéziparát akarták felfejleszteni világszínvonalra, szinte teljes mértékben az erre a célra alkalmatlan személyzet és nyersanyagok nélkül. A mezőgazdasági termelés nagy részének külföldre szállítása, annak érdekében, hogy az ország devizatartalékokhoz jusson, hatalmas éhínséget okozott Kínában, több millió halottal.
Története Sztálin halála után a kommunista rendszer enyhült a Szovjetunióban és a szovjet érdekövezet államaiban. Mao Ce-tung elítélte ezt az enyhülési folyamot, s azt revizionizmusnak nevezte. Mao egyetértett Sztálinnal az osztályharc folytatódásának kérdésében a kommunista hatalomátvétel után, sőt egyenesen a kommunista párt funkcionáriusait, a nomenklatúrát tartotta burzsoáziának, amelynek érdekében áll a kapitalizmus visszaállítása. A kínai kulturális forradalom meghirdetett célja éppen ennek meggátlása volt. Emellett azonban a maoizmus kifejlesztett bizonyos saját elképzeléseket, melyek különböznek a többi kommunista irányzathoz képest, a legfontosabb, hogy a munkásság helyett a fő hangsúlyt a parasztságra helyezi, a kapitalizmus elleni harc legfontosabb módszere nem a munkások és a szakszervezetek harca, hanem a parasztfelkelés.
Mao halálát követően Kínában a reformista irányzatok kerekedtek felül, bár hivatalosan mind a mai napig Maót tekintik alapnak.
A hagyományos maoizmus Albániában még pár évig vezető politikai eszme maradt, egészen a két ország 1978-as szakításáig, amelyet követően Albánia az izolacionizmus politikáját képviselte.
Több kommunista országban is léteztek az 1960-as és 1970-es években úgynevezett baloldali ellenzéki csoportok, melyek a maoizmus talaján állva kritizálták a fennálló rendszert. Magyarországon ekkoriban Haraszti Miklós képviselt maoista eszméket.https://merce.hu/2018/07/14/1968-forro-nyaran-a-magyar-biliben-mi-voltunk-a-vihar-50-eve-zajlott-a-maoista-osszeeskuvok-pere/ Legmesszebb Bulgáriában mentek ezek a csoportok: 1965-ben Bulgáriában egy maoista ellenzéki csoport puccsot kísérelt meg Todor Zsivkov ellen.
Jegyzetek
Források
További információk Guiding thought of revolution: the heart of Maoism international project Marx2Mao.org Mao Internet Library The Encyclopedia of Marxism Mao Zedong Thought The Encyclopedia of Marxism Mao's life Monthly Review January 2005 Text of the leaflets distributed by the Zhengzhou Four World Revolution Media Maoist revolutionary film, music, and art archive Batchelor, J. Maoism and Classical Marxism , Clio History Journal, 2009 A maoizmus: a marxizmus-leninizmus eszmei és politikai ellenfele; Kossuth, Budapest, 1975 A maoizmus kritikája. Szocialista országok Kína-kutatóinak 1974-ben készült tanulmányaiból, 1-2.; Magyar Külügyi Intézet, Budapest, 1975 (K-i tanulmányok) Kína és a maoizmus. Cikkgyűjtemény; szöveg O. Vlagyimirov et al.; Novosztyi, Moszkva, 1976 Tálas Barna: A maoizmus külpolitikai elmélete és gyakorlata. A Nemzetközi Politikai Választmány 1976. január 27-i előadói konferenciáján elhangzott előadás szövege; TIT, Budapest, 1976 Várnai Ferenc: A maoisták útja; Kossuth, Budapest, 1976 (Nemzetközi zsebkönyvtár) Várnai Ferenc: A maoizmus a nemzetközi kommunista mozgalom ellen; Kossuth, Budapest, 1980 Volkogonov: A maoizmus arca; ford., bev. Pirityi Sándor; Zrínyi, Budapest, 1981
Kategória:Kommunista irányzatok Kategória:Marxizmus–leninizmus