Sajószentpéter (szlovákul: Slanský Svätý Peter) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Különálló belterületi településrésze Dusnokpuszta, a központjától mintegy 2-2,5 kilométerre északra.

Fekvése Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától

A közvetlenül határos települések: észak felől Edelény, északkelet felől Borsodszirák és Ziliz, kelet felől Boldva, délkelet felől Sajóecseg, dél felől Sajóbábony, délnyugat felől Sajókápolna, nyugat felől Alacska, északnyugat felől pedig Berente és Múcsony.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Miskolc térségétől a bánrévei országhatárig vezető 26-os főút, amely a központján is végighalad; de fontos útja a 260-as főút is, amely viszont északról elkerüli és egyben tehermentesíti a belterületeit. Itt indul továbbá, a 26-osból északi irányban kiágazva az Edelény-Szendrő-Tornanádaska felé vezető 27-es főút. Délnyugati szomszédaival a 2517-es út, Alacskával pedig a 25 129-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között. Miskolc felől az első Sajószentpéter-Piactér megállóhely, mely a belterület északkeleti széle közelében helyezkedik el, majd Sajószentpéter vasútállomás következik, mely a városközpont északi részén található; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

Története Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.

A 17.–18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült.

A második világháború idején a faluban női munkatábor üzemelt. Vezetője Szórád Ferenc korábbi szegedi operaénekes volt. Szórádot 1945-ben 12 év fegyházra ítélte a népbíróság.

A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Samu István (nem ismert) 1994–1998: Samu István (SZDSZ) 1998–2002: Samu István (független) 2002–2006: Samu István (független) 2006–2010: Dr. Faragó Péter (MSZP) 2010–2014: Dr. Faragó Péter (MSZP) 2014–2019: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK) 2019–2024: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK) 2024– : File Tamás (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

Sajószentpéter lakosság száma 1949-ben 7455 fő volt, ezt követően nagyarányú növekedés következett be (1960-ban 11224 fő, 1970-ben 14126 fő, 1980-ban 14341 fő). A 80-as évektől kezdődően csökkenésnek indult a település népessége, 1990-ben 13370 főt tett ki.Sajószentpéter népessége, lakossága, területe (nepesseg.com)

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5% (24,8% nem nyilatkozott).Sajószentpéter Helységnévtár

2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,2% ruszinnak, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,9% volt római katolikus, 14,2% református, 4,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 12,1% felekezeten kívüli (50,8% nem válaszolt).Sajószentpéter Helységnévtár

Látnivalók

left|thumb|250px|A római katolikus templom

A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei: A tér legszebb és legjelentősebb épülete a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusú, jelenleg reneszánsz és barokkjegyeket is hordozó református templom (Kálvin tér 13.). A tér nyugati csücskében (Kálvin tér 43.) áll Lévay József (1825–1918) költő, műfordító, borsodi alispán szülőháza. Az egykori lakóház ma emlékhely. 1927 szeptember 12-én leplezték le a házon ma is látható emléktáblát. Ennek felirata: „Ebben a házban született 1825. november 18-án Lévay József halhatatlan emlékezetű nagy költőnk, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Borsod Vármegye aranytollú főjegyzője és alispánja. Emlékének hálás kegyelettel Sajószentpéter.” Az emlékház hétfőtől péntekig 7–15 óra között tekinthető meg, illetve hétvégén előzetes egyeztetéssel. A látogatás ingyenes. Közvetlenül a költő szülőháza mellett áll az egykori kovácsműhely. Ez az utca felé nyitott előterével, két kőoszlopra támaszkodó csehsüvegboltozatával a 18. századi népi építészet szép emléke. A házban ma a helyi Paál László Képzőművész Kör működik. A Gedeon család kúriáját (Kálvin tér 2.) feltehetően az 1749-ben nemességet kapott Gedeon Kelemen építtette 1770 körül, késő barokk stílusban. Ma (2011-ben) a Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Iskolának ad otthont. Polgármesteri hivatal (Kálvin tér 4.).

Egyéb látnivalók: Tájház Római katolikus templom (Kossuth u. 22.) Görögkatolikus templom (Vörösmarty u. 12.) Szabadtéri bányászmúzeum Kilátó Lévay József Emlékház Pipiske Tanösvény Glass Park Sajószentpéteri tavak Szőlőművelés és borkészítés kiállítás

Híres szülöttei Dr. Csiba László díszpolgár, egykori körzeti orvos Prof. Dr. Csiba László díszpolgár, az MTA levelező tagja, neurológus professzor, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Dr. Csiba Gábor főorvos, a B.A.Z. Megyei Kórház főigazgatója, Semmelweis-díjas orvos Prof. Dr. Balogh Ferenc urológus professzor, tanszékvezető (1974-1986), Semmelweis Egyetem Demeter István római katolikus plébános, pro urbe díjas, festőművész Tóth Lóránt Zilahy György-díjas fafaragó, Népi Iparművész, Népművészet Ifjú Mestere Barczi Pál Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész Borsodi József, születési nevén Klein József, rabbi. Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus és festő Gaskó István közgazdász Grespik László jogász és politikus Kopcsik Lajos cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder Kvaszta Lajos labdarúgó Koszta János labdarúgó Lévay József politikus, költő, az MTA tagja Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színművész Szegedi Csaba operaénekes Tolnay Lajos üzletember, a MAL Zrt. elnöke Urbán László közgazdász, országgyűlési képviselő Varga István üzletember, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Bajnai-kormányban. Szenczy Sándor baptista lelkész Szász Kitti freestyle football világbajnok Itt született és halt meg Fülep Gábor, Tiszáninneni református püspök

Testvérvárosok 265px|thumb|right|Sajószentpéter légi felvételen

Dobsina, Szlovákia (2000) Kobiór, Lengyelország (1997) Šternberk, Csehország

Jegyzetek

Források

Sajószentpéter honlapja O Pont - Sajószentpéter Linkgyűjtemény Sajószentpéterről Önkormányzati Választások Sajószentpéterben

Kapcsolódó szócikkek Lévay József Városi Könyvtár

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései Kategória:Magyarország városai