bélyegkép|A Csonkatemplom tornya Debrecen városrészei közül soknak a nevében szerepel a kert, illetve a telep szó. Ez kialakulásuk körülményeire utal.
Városrészek Belváros
A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbe kerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király engedélyezte a 15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőben. A fal helyett líciumtövissel, gledícsával kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva.
A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt. A kapuk: Miklós utcai kapu (a mai utca végén), Német utcai kisajtó, Hatvan utcai kapu (Csap és Nyugati út torkolatánál), Mester utcai kapu és kisajtó (a Hortobágy malom környékén), Csemete utcai kisajtó, Péterfia utcai kapu (a Bem tér és Ajtó utca torkolatánál), Cegléd utcai kisajtó, Szent Anna utcai kapu (a Vígkedvű Mihály utca és Attila tér környékén), Boldogfalvai kisajtó, Várad utcai kapu és kisajtó (a Nagyállomással szembeni Wesselényi utcán a felüljáró felhajtójánál). A várárok vonala – és egyben a Belváros határa – nagyjából a Wesselényi utca – Erzsébet utca – Külső Vásártér – Nyugati utca – Segner tér – Vendég utca – Mester utca – Honvéd utca – Eötvös utca – Rakovszky utca-Bocskai tér – Hajnal utca – Attila tér útvonalon halad körbe.
A belváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett „derék-utcák” (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.
A Külsővásártéren helyezkedik el a város helyközi autóbusz-állomása.
Lakótelepek
Dobozi lakótelep
Körülbelül a Rakovszky utca–Faraktár utca–Ótemető utca–Luther utca által határolt területen fekszik, a város keleti részén, a Belváros mellett. A Dobozi temető helyén épült fel 22 hektáros területen, az építkezés 1957-ben kezdődött, tízemeletes beton tömbházakkal. Itt áll a nagyváros második víztornya.
Libakert
A Belváros északi peremén fekvő nagy vízállásos terület, amelyet Libatónak is neveztek. Vizét a vízzáró alaptalajnak köszönheti, melyet a városon átfolyó állandó erek töltöttek fel még a Tisza szabályozása előtti időkben. Hosszú ideig tartott a feltöltése a 19. században. Előbb konyhakertészet lett, majd 1954-től kezdődően itt épült fel a város első új lakótelepe, az Új Élet Park és több iskola is található itt. Nemrég itt épült fel az Arany János tér, egy régi elhagyott rossz állapotú épület helyére. Jelenleg ez az egyik legrendezettebb terület a lakótelepen.
Tócóskert bélyegkép|jobbra|250px|Panelházak Tocóskerten A város délnyugati részén, a Tócó mellett fekszik, már az 1500-as évektől feljegyezték a nevét, Debrecen legrégibb szőlőskertje. Az 1980-as évek közepén épült lakótelep a területén. 1997-ben kapott református és katolikus templomot. Az István út, a Vincellér utca, a Derék utca és a Kishegyesi út határolja.
Tócóvölgyi lakótelep bélyegkép|jobbra|250px|A Tócóvölgyi lakótelep látképe nyugati irányból A lakótelepet az 1980-as évek végén kezdték el építeni, az 1990-es évek elejére készült el, a korábbi lakótelepeknél modernebb kialakítással. Ezt a lakótelepet építették utoljára előre gyártott házgyári elemekből. Érdekessége, hogy az épületek földbe süllyesztett cölöpökön állnak, mivel a völgy egykor nagyobb vízhozamú Tócó-patak ártere volt. A mocsaras talajt így kellett megerősíteni a nehéz épületek alapozásánál. Mára a Tócó medrében alig csörgedezik víz.
Újkert
1750 körül keletkezett a város északnyugati részén, a Vénkerttől északra. Az 1970-es években épült a lakótelep. Délen a Füredi út, nyugaton a Böszörményi út, északon a Doberdó utca, keleten a Nádor utca, a Thomas Mann utca, a Mikszáth Kálmán utca és a Kartács utca határolják. Budapesten kívül itt épültek tíz emeletesnél magasabb, lakótelepen belül álló toronyházak. (Összesen 9 darab.)
Vénkert
A 16. században keletkezett a város északnyugati részén, emlegették mesterutcai kapun kívüli és Csemetén kívüli kertnek is. Nevét a 18. század közepén kapta, amikor tőle északra megnyílt az Újkert. Az 1970-es években épült lakótelep a Mester utca–Böszörményi út–Füredi út–Dózsa György utca–Csemete utca közötti részen található.
Wesselényi lakótelep
A Wesselényi lakótelep a Belvárosba ékelődött modern lakótelep, az 1990-es évek elején épült. Nagyjából a Wesselényi utca–Sumen utca–Szent Anna utca háromszögben található.
Kertségek
Debrecenben a 17-18. században a szálláskertes-ólaskertes településforma volt jellemző. A később "nadrágszij-parcellának" nevezett hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és gyümölcs ültetvények voltak a 18. század végétől kezdve. A kertségek területe 1000 holdat tett ki. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a várost, hogy az a város árkán túl létesítsen megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. Így alakultak ki a várost övező kertségek. Az 1760-80-as években 15 ilyen kertség ölelte körbe a várost. Nagy részük szőlőskert volt. Nemcsak gazdasági hasznot hoztak, hanem a város levegőjét is tisztították.
A városi tanács 1890-ig szigorúan tiltotta a kertségekben a lakóházak építését. A lakosság 1890-1910 között megkétszereződött, egyre többen települtek ki a kertségekbe. A Boldogfalvi-, Csapó- és a Homokkert teljesen beépült a 20. század elejére. A lakótelepek kiépülésével a külvárosi kertségeket felszámolták és bérházakkal építették be, emiatt azok fokozatosan a kertvárosi övezetbe szorultak: Martinkára, Bocskaikertbe, Pacra, Halápra, Nagycserére. A kialakult kertségek ma a lakótelepekben is viszik tovább a nevüket: Liba-, Téglás-, Vén-, Új-, Boldogfalvi-, Epres-, Tócós-, Csapó-, Posta-, Sesta-, Homok-, Séta-, Csemete-, Komlós-, Varga-, Zsidó-, Csige-, Péterfia utcai, Széchenyi-, Hatvan utcai, Köntöskert. A nagyváros fejlődése következtében jó részük már szinte belterületnek tekinthető.
Homokkert
A Homokkert a 17. század közepén keletkezett a város déli részén. Régebbi neve Szent Anna-i, vagy boldogfalvi kívüli kert volt. A Belvárostól délre, a Vágóhíd utca–Rigó utca–Leiningen út–Mikepércsi út által körbevett területen található. Központi utcája a Szabó Kálmán utca.
Boldogfalvi kert
Boldogfalva melletti cívis szőlőskert, a 20. század elejére belterületté vált. Délen az Epreskert határolja.
Vargakert
A 17. század elején keletkezett. A várostól délnyugatra, a Debrecen–Budapest vasútvonal mellett fekszik. Valószínűleg a cserzővargákról kapta a nevét, akiknek itt voltak szőlői. A második világháború folyamán több bombatalálatot kapott.
Postakert
A 18. század végén alakult ki, a posta megszervezésének idején. 1570-ben Szent Miklós utca végében lévő kert, majd a 18. század elejétől Patikás-kertnek nevezik. A mai István út – Szoboszlai út – Bornemisza utca által bezárt terület.
Széchenyi-kert
A 16. század végén keletkezett, előtte Német utcai kisajtónál lévő kertnek nevezték, majd 1715-től Koskertnek, a környező juhlegelő miatt. A 19. századtól Zsidókertnek nevezték, mert keleti oldalán volt a „zsidók traktírháza”, ahol a vásárra érkező zsidó kereskedők szállást és kóser élelmet kaptak. A Széchenyikert nevet csak 1927-ben kapta.
Hatvan utcai kert
A 16. században keletkezett a Hatvan utcai kapun kívül, a mai Kishegyesi út–Bartók Béla út–Pesti út közötti területen. Területén volt a Hatvan utcai temető, melyet 1700-ban nyitottak, itt nyugszik Csokonai Vitéz Mihály.
Csigekert
A 16. században keletkezett a várostól nyugatra, a mai Bartók Béla út és Balmazújvárosi út között.
Csemetekert
A Vénkert melletti kisebb lakótelep az 1960-as években épült. A Csemete utca, a Honvéd utca, a Bethlen utca és a Mester utca határolják.
Sestakert
A város északnyugati részén, a Sexta-domb környékén keletkezett a 19. század elején. Szőlős- és gyümölcsöskert volt. Móricz Zsigmond és Tóth Árpád műveiben is szerepel. Ma lakótelepi épületek épültek a helyén. Keletről az Egyetem sugárút, nyugatról az Újkert határolja.
Kertváros
A Böszörményi út nyugati oldalán, az Újkert mellett terült el, az egykori baromvásártér helyén. Az 1950-es években egyszoba-konyhás sorházakból épült városrész, mely a háború utáni lakásínség enyhítésének első ütemében készült.
Köntöskert
A Bartók Béla út, a Balmazújvárosi út, a Balmazújvárosi vasútvonal és a Csigekert közötti terület. 1700-tól közlegelő és szőlőskert. Egykor a Köntös nevezetű vízfolyás szelte át, innen a neve, mely a Köntösgát alatt átfolyva a Tócóba torkollott. Ma belterület, néhány kiskerttel.
Tégláskert
A várostól délre eső téglavető terület földjét 1871-ben parcellázták fel. A Budapest–Debrecen vasútvonaltól déli irányba terjed és Szepesig tart. Itt volt a Vecsey-Balogh téglagyár.
Epreskert
A mostani repülőtér város felé eső részén terült el. II. József rendeletére hozták létre selyemhernyó-tenyésztés céljából. Az Olaszországból hozatott szakértő személyzet ellenére sohasem lett jövedelmező, ezért felhagytak vele. Később itt tartották a ménállományt, itt idomították a csikókat. A mai repülőtér kifutópályáinak helyén legelő volt, itt folyt a törzsménes csikóinak leválasztása, bélyegzése és tartása. Itt istállózták a város gazdasági lovait is. Mára a repülőtér és a Boldogfalvi kert közti lakóterület.
Csapókert
A Csapó utcai kapun kívül lévő kertnek is említették. 1675-ben osztották fel szőlő és gyümölcsös céljára a homokdombos területet. Ma már belterületnek számít. Nyugaton a Kassai út, északon a Sámsoni út, az Acsádi út, délen az Ótemető utca és a Vámospércsi út határolja.
Domokos Márton-kert
1731-64 között nevezték el Domokos Mártonról, a város főbírájáról. Kertségi rész a város északnyugati részén Nyulas mellett. Területén volt az 1849-es debreceni csata, az itt álló halmot nevezték át Nagysándor-halommá, rajta a csata emlékművével, mellette egy kisebb hősi temetővel.
Nagy Mihály-kert
Ritkás tanyajellegű kertség a város délnyugati részén, a Határ útról nyugatra, az országos 4-es főút mellett.
Mészáros Gergely-kert
A város délnyugati szegletében, a Basahalmon kívül terül el, a 4-es országúttól délre. Ritkás, tanyajellegű kertség.
Biczó István-kert
A város délkeleti részén elterülő külső kertség a Lencztelepen és a József Attila-telepen túl.
Ungvárikert
Az Ungvári család több tagja vásárolt telkeket a város keleti részén, a róluk elnevezett kertségben. A kertség a Létai út végén található, a Kondoros mentén.
Bayk András-kert
A város egykori főbírájáról elnevezett külső kertség a város keleti részén, az Ungvári kerten túl található, a Létai út két oldalán.
Meggyeskert
A Csapókerten túli ritkás tanyaszerű kertség a város keleti részén.
Gáspár György-kert
A város főbírájáról elnevezett kertség. Az 1990-es években 60 lakója volt.
Méhészkert
A Gáspár György-kerten túli külső kertség, ritkás betelepítéssel.
Harsteinkert
A 19. században betelepült Harstein család ezer holdnál nagyobb birtokkal rendelkezett. A század végén Harstein Kálmán tíz hold földet adott gazdasági ismétlő iskola költségeire, felesége pedig 30 iskolaköteles cselédgyerek téli ruházkodásáról gondoskodott. A kertség Józsa és Debrecen között terül el. [Bővebben itt olvashatsz.]
Telepek