Rajk László (Budapest, 1949. január 26. – Budapest, 2019. szeptember 11.) Kossuth-díjas magyar építész, díszlettervező, a demokratikus ellenzék tagja, politikus.
Élete bélyegkép|balra|Apja újratemetésén 1956-ban bélyeg|263px|2009-ben
Apja Rajk László belügyminiszter volt, akit 1949 októberében, az ő egyéves kora előtt kivégeztek. Anyjától, Földi Juliannától is elszakították, aki börtönbe került. A Kovács István gyakori nevet kapta az ÁVH-tól, s a Lóczy Lajos utcában, egy kommunista gyermekotthonban élt éveken át. Anyja csak 1954-ben, a börtönből való szabadulása után kaphatta vissza fiát, ő pedig akkor vehette fel újra saját nevét.
1967-ben a Műegyetem Építészmérnöki Karán kezdte meg tanulmányait, ahol 1972-ben diplomázott; később a montréali McGill Egyetemen (1975–1976) tanult, ahol 1978-ban mesterfokozatot szerzett. 1978 és 1981 között a BME Mesteriskolájának is hallgatója volt. 2005-ben "Doctor of Liberal Arts – DLA" tudományos fokozatot szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. 2002-től a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) rendes tagja volt.
1972-től 1975-ig a Lakóterv, 1975-től 1986-ig az Iparterv építésze volt. 1989 és 1991 között a Mafilm látványtervezőjeként dolgozott, 1995-től pedig saját vállalkozása vezető tervezője. 1992-től filmépítészetet tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2004-től pedig a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának a tagja lett.
A kezdetektől tagja volt a demokratikus ellenzéknek, ahová az avantgárd művészeti mozgalmon keresztül jutott el, amelynek építészként lett tagja. 1980-tól hivatalosan nem kaphatott munkát; 1981-ben Demszky Gáborral és Nagy Jenővel megalapította az AB Független Kiadót, amelynek kiadványait grafikailag ő tervezte, lakásán pedig megnyitotta az úgynevezett „Rajk-butik”-ot, amely szamizdatok terjesztésével foglalkozott. 1983-ban azonban sorozatos házkutatások után a hatalom végül elkobozta a lakását, ami a butik megszűnését eredményezte. 1985-ben, az úgynevezett „kettős jelölés” bevezetése után ennek ellenére megpróbált elindulni képviselőjelöltként, amit a karhatalom ellehetetlenített. Az akkor megszokott módszer szerint embereivel jó előre megtöltötte a termet, ahová a Rajk támogatására összegyűlt emberek már nem fértek be, és ő nem tudta megkapni a jelölőgyűlés többségének az elindulásához szükséges támogatását.
1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja volt. Az első szabad országgyűlési választásokon, 1990-ben bekerült a törvényhozásba, amelynek 1996-ig tagja volt. Parlamenti működése során a kulturális bizottság, 1994-től két éven át a külügyi és az európai integrációs ügyek bizottságának tagja. 1996-ban visszavonult a mindennapi politizálástól, de az országgyűlési választásokon képviselőjelöltként azóta is minden alkalommal indult az SZDSZ listáján, ahogyan az önkormányzati választásokon is annak fővárosi listáján.
1989-től 1991-ig az SZDSZ ügyvivője volt, majd 2000–2001-ben Demszky elnöksége idején újra elvállalta ezt a funkciót. Alapításától tagja volt a párt Országos Tanácsának, 1992 és 1997 között az elnökségben is szerepet vállalt, 2000–2001-ben pedig a budapesti választmány elnöke volt.
2009. július 13-án több alapító taggal együtt, kilépett az SZDSZ-ből, majd egy hónappal később több liberális érzelmű személlyel együtt megalapította a Szabadelvű Polgári Egyesületet.Új párt lehet a szabadelvű egyesületből Index, 2009. augusztus 17.
Rajk László a névváltoztatásáról
Művei Épületei
bélyegkép|263px|Lehel Csarnok bélyeg|263px|A Collegium Hungaricum, Bécs bélyeg|263px|Emléktáblája a Lehel Csarnok galériáján
1978 a Budapesti Hulladékhasznosítómű munkásszállója 1981 a KÉV siófoki üzemcsarnoka 1984 Műteremház (a Károlyi Mihály Alapítvány vence-i székhelyén, Bachman Gáborral és Nagy Bálinttal) 1989 Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének építészeti installációja (Bachman Gáborral) 1995 a budapesti Stúdió K Színház belsőépítészete 1996 a budapesti Corvin Mozi rekonstrukciójának belsőépítészeti munkája 1998 a bécsi Collegium Hungaricum rekonstrukciója (Balázs Jánossal és Borsos Írisszel) 1999 a budapesti Moulin Rouge mulató rekonstrukciója 1999 Aquincumi Múzeum igazgatósági és restaurátor épülete 2002 Lehel Csarnok 2004 Restauráló Műhely és Kutatóközpont az Aquincum Múzeum Projekt keretében (Balázs Jánossal) 2004 egy budapesti klasszicista épület teljes körű műemléki rekonstrukciója 2004 műemléki rekonstrukció és magyar állandó emlékkiállítás az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeum 18. blokkjában 2006 Stúdió K Színház új színházi terének belsőépítészete 2006 a veszprémi 1956-os emlékmű és emlékpark 2007–2008 Aquincumi Múzeum új épülete 2008 Nagy Imre Emlékház rekonstrukciója és az új állandó kiállítás terve
Kiállításai 1977 Öt terv (Szegő Györggyel a Fészek Klubban) 1979 Szuper pöce (a Bercsényi Klubban) 1980 Ablak-fal-fal-ablak (a Bercsényi Klubban) 1981 Találkozás Bachman Gáborral a hídon (Bachman Gáborral a Bercsényi Klubban) 1982 Meghosszabbított lélek háza (Bachman Gáborral és Vető Jánossal a Bercsényi Klubban) 1982 Építészeti tendenciák (az Óbuda Galériában) 1983 Keszthely városközpont rehabilitációja (Nagy Bálinttal, Ekler Dezsővel, Gyarmathy Katalinnal, Pikler Katalinnal és 75 másik magyar építésszel a lille-i Hôtel de Ville-ben) 1984 Plánum/Beteg ház (Bachman Gáborral, Kovács Attilával, Szalay Tiborral és Vincze Lászlóval az Almássy téri Szabadidőközpontban) 1984 a Károlyi Alapítvány éves kiállítása (Nagy Bálinttal a franciaországi Vence-ban) 1985 Neue Linie in Ungarn [„Magyarországi új vonal”] (Bachman Gáborral, Kovács Attilával, Szalay Tiborral és Vincze Lászlóval a bécsi MessepalastbanEgy évvel később a szintén bécsi Tatgalerie-ben is kiállították.) 1986 Tervek (Bachman Gáborral, Kovács Attilával és Szalay Tiborral a Dorottya Galériában) 1987 Felfüggesztett fény (a lyoni Elac Galerie-ben) 1987 Dialogue Ordinaire [„Hétköznapi párbeszéd”] (a budapesti Francia Intézetben) 1989 Szimmetria (a budapesti Nemzeti Galériában) 1990 Hazug, mint a híd (a budapesti NANE Galériában) 1991 Broken Sculpture [„Törött szobor”] (Bachman Gáborral a brémai Neues Museum Weserburgban) 1991 HaraShow – politikai képregény (Haraszti Miklóssal a pécsi Művészetek Házában) 1992 Az idegen szép (a budapesti Fiatal Művészek Stúdiójában) 1993 NANE gyűjteményes kiállítás a pécsi Művészetek Házában 1994 ’80-as évek gyűjteményes kiállítás az Ernst Múzeumban 1995 Hommage à Moholy-Nagy (a budapesti Galéria '56-ban) 1996 Dekonstruktivisták (csoportos kiállítás a pécsi Művészetek Házában) 1996 Dekonstrukció a hazai építészetben (csoportos kiállítás a győri Hajó Galériában) 1996 Jenseit von Kunst [„A művészet másik oldala”] (a grazi Neue Galerie-ben és a budapest Ludwig Múzeumban) 2000 L'autre moitié de l'Europe (Bachman Gáborral a párizsi Galerie National du Jeu de Paume-ban) 2000 Radikális eklektika – tervezett pusztulás (a budapesti Goethe Intézetben) 2000 Szamizdat-kiállítás Berlinben 2004 Auschwitzi Falak (a budapesti N&n Építészgalériában) 2004 Kulcshelyzet 1983 nyara (a 2B Galériában) 2004 Waldsee 1944 (csoportos kiállítás a 2B Galériában)Ugyanezt a kiállítást 2005-ben megrendezték a berlini Collegium Hungaricumban és a New York-i Hebrew Union College Museumban is. 2005 Kis magyar képregénytörténet (csoportos kiállítás a budapesti Kartoon Galériában) 2019 Rajk Látvány – székfoglaló kiállítás, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (Fuga)
Jelentősebb kiállítási látványtervei 1994 Holokauszt Magyarországon – Emlékkiállítás a magyar holokauszt 50. évfordulóján (BTM, Budapest) 1996 Nagy Imre-emlékkiállítás az 1956-os Forradalom 40. évfordulója tiszteletére (BTM, Budapest) 1996 Millennium K.u.K. keretben (Rathaus, Bécs) 1996 Az ellenforradalom reprezentációja (Soros Alapítvány Szabad Európa Archívuma, Budapest) 1996 1956 a francia sajtó tükrében (Francia Intézet, Budapest) 1996 100 éves a földalatti (BTM, Budapest) 1998 Egy nagyváros születése, Pest-Buda-Óbuda egyesülése (BTM, Budapest) 2000 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Akademie der Künste, Berlin & Forschungstelle Osteuropa an der Universitat Bremen) 2002 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Európa Parlament kiállítótere, Brüsszel) 2002 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Nemzeti Múzeum, Prága) 2002 Happiness, City, Space – építészeti utópiák az európai építészetben, 1945-2000 (az Akademie der Künste és a rotterdami Architectural Institute közös rendezésében.) 2003 Kitalált hagyomány, az aratóünnepektől az új kenyér ünnepéig (Néprajzi Múzeum, Budapest, kurátor: Kovács Ákos) 2004 Az elárult állampolgár – a magyar holokauszt emlékére (a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeumban, Oświęcim, Lengyelország) 2004 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Millenáris Park, Budapest) 2005 Sámánszobrok, kőjaguárok – Ecuador ősi művészete (kurátor: Gyarmati János, Néprajzi Múzeum, Budapest) 2007–2008 az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása (Csernus Erzsébettel) 2008 Nagy Imre Emlékház új állandó kiállítása 2010 Budapest20 – multimédiás kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban 2011 „Itt lakott Rosenthal” – a Magyar Zsidó Levéltár új állandó kiállítása
Filmépítészet Látvány- és díszlettervezés
1979 Erdély Miklós: Verzió 1979 Elek Judit: Martinovics 1981 Gothár Péter: Megáll az idő 1981 Mész András: Románc 1981 Surányi András: Ninive 1984 Cantu Mari: Emberevő szerelme (Bachman Gáborral) 1985 Gothár Péter: Idő van (Bachman Gáborral) 1986 Szirtes András: Lenz 1987 Dobray György: Szerelem második vérig 1987 Gothár Péter: Tiszta Amerika 1987 Mészáros Márta: Piroska és a farkas 1987 Sándor Pál: Miss Arizona (Bachman Gáborral) 1988 Rick King: Erőltetett menet (eredeti címe: Forced March) 1988 Walter Hill: Vörös zsaru (eredeti címe: Red Heat) 1989 Szász János: Szédülés 1989 Costa-Gavras: Music Box (vagy Zenedoboz) 1992 Tony Gatlif: Latcho Drom (a magyarországi cigányságról) 1994 Jancsó Miklós: Holocaust Magyarországon 1995 Sára Júlia: Ez van, Azarel 1995 Sándor Pál: Ég a város 1997 John Irvin: Harctéri harsonák (eredeti címe: When Trumpets Fade) 1998 Joseph Sargent: Bűn és bűnhődés (eredeti címe: Crime and Punishment) 2000 Gothár Péter: A leghidegebb éjszaka 2000 Giles Foster: Koldus és királyfi (eredeti címe: The Prince and the Pauper) 2002 Roger Young: Dracula 2006 Mikael Salomon: The Company 2007 Tarr Béla: A londoni férfi 2007 Nemes Jeles László: Türelem 2008 Győrik Mihály: A rettegés völgye 2008 Tom Hooper: John Adams 2009 Nemes Jeles László: The Counterpart 2009 Kenyeres Bálint: A repülés története (eredeti címe: History of Aviation) 2010 Nemes Jeles László-Várkonyi Tímea: Az úr elköszönt 2010 Tarr Béla: A torinói ló 2015 Nemes Jeles László: Saul fia 2017 Török Ferenc: 1945 2019 Tóth Barnabás: Akik maradtak
Színpadi díszletek a Najmányi László vezetésével működő Kovács István Stúdió tagjaként Halász Péter lakásszínháza előadásainak díszlettervezője 1975 Christopher Marlowe: „Faust” (Ódry Színpad, Varsányi Anikó rendezése) 1977 Georges Feydeau: „Zsákbamacska” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése) 1978 Tadeusz Różewicz: „Az éhezőművész elmegy” (Ódry Színpad, Szikora János rendezése) 1979 Franz Kafka: „A per” (Pécsi Nemzeti Színház, Szikora János rendezése) 1979 Ábrahám Pál: „Viktória” (Pécsi Nemzeti Színház, Sík Ferenc rendezése) 1980 Henrik Ibsen: „A sellő” (Pécsi Nemzeti Színház, Szikora János rendezése) 1980 Stanisław Ignacy Witkiewicz: „Vízityúk” (Miskolci Nemzeti Színház, Fodor Tamás rendezése) 1980 Nádas Péter: „Takarítás” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése) 1980 Stein–Kovács: „A szabin nők elrablása” (Pécsi Nemzeti Színház, Ács János rendezése)