Hosszúpályi

Hosszúpályi nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban .

Fekvése A vármegye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 18 kilométerre.

A közvetlen szomszéd települések: észak felől Debrecen, kelet felől Monostorpályi, délkelet felől Pocsaj, dél felől Esztár, délnyugat felől Konyár, nyugat felől pedig Hajdúbagos. Északnyugat felől a legközelebbi település Mikepércs, de közigazgatási területeik nem határosak.

Megközelítése A szomszédos települések közül észak-déli irányból, Debrecen és Pocsaj felől a 4808-as, kelet-nyugati irányból, Létavértes, illetve Sáránd felől pedig a 4809-es úton. Messzelátó-Sóstó nevű, külterületi településrészén a 4811-es út halad át, illetve egy rövid szakaszon érinti a határszélét a 4814-es út is.

Az ország távolabbi részei felől a 47-es úton érhető el a legegyszerűbben, sárándi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a települést korábban két vasútvonal is érintette: központját a MÁV 107-es számú a, Messzelátó-Sóstó településrészét pedig a 106-os számú . Előbbin azonban 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Hosszúpályi megállóhely egyébként a település központi részének északi részén helyezkedett el, kevéssel a 4808-as út vasúti keresztezésétől keletre, a sóstói településrészt kiszolgáló Konyári Sóstófürdő megállóhely pedig az említett községrész déli részén, a 4811-es út közelében.

A Volánbusz több járatával is meg lehet közelíteni a települést a környező nagyobb városok irányából.

Története A község írott forrásban először 1219-ben jelenik meg. A Váradi regestrum említi, mint az Ákos nemzetségbeli Erdő úr birtokát. A 13. század végén a község területe az Ő leszármazottai és azok osztályos társai: Salamon és Dénes kezében oszlott meg.

Egy 1415-ben íródott oklevél alapján Hosszúpályi, az Álmosdi Chyre család birtokába került. 1552-ben a Perusich és az Erdőhegyi családok voltak a földbirtokosok a környéken. A település ekkor 43 jobbágytelekkel rendelkezett.

1621-ben már Ödönfy Zsigmondot említik tulajdonosként a források. A református gyülekezet léte ezen időponttól igazolható a településen.

A török pusztítás következtében majdnem teljesen elnéptelenedett, mindössze 6 család maradt. Ismételt benépesülése csak a 18. században indult meg. 1732-ben gr. Dietrichstein, Dráveczky, Horváth, Simonyi, Miskolczy és Csomaközi voltak a község területének birtokosai.

A római katolikus egyház 1734-ben szerveződött újjá, az egyházi anyakönyvezések 1744-től állnak rendelkezésre.

A görögkatolikus egyházközösség 1768-ban alakult. A 18. század végén a gr. Sternberg, a gr. Zichy, Tihanyi, Bernáth, Kalotay, Szártory és Farkas családok osztozkodtak földjein.

Vályi András művében Vályi András „Magyar Országnak Leírása” (1796) című könyvében az alábbiakat írja a településről:

Fényes Elek forrásmunkájában Fényes Elek a „Magyarország Geographiai Szótára” (1851) című művében az alábbiakat írja a faluról:

Közélete Polgármesterei +IdőszakNévJelölő szervezetForrás1990–1994Kardos Zoltánfüggetlen1994–19981998–20022002–2006Berényi AndrásFidesz2006–20102010–2014Fidesz-KDNP2014–20192019–2024Zara AndrásFidesz-KDNP2024–

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,6%, református 43,4%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 22,3% (16,9% nem válaszolt).Hosszúpályi Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak és szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt református, 7,9% római katolikus, 2,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 28,3% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).Hosszúpályi Helységnévtár

Híres emberek Itt született 1908. május 15-én Marosán György kommunista politikus. Itt született Papp László (1924–1996) nyelvész). Itt született Kapusi Imre (Hosszúpályi, 1941- ) - erdőmérnök, Pro Urbe és Fleischmann Rudolf-díjas, az Erdészeti Tudományos Intézet nyugalmazott állomásigazgatója, növénynemesítő. Itt született Bardi Gyöngyi, korábbi 329-szeres magyar válogatott röplabda játékos, a Magyar Röplabda Szövetség nagykövete, 2023. májusától. (Férje a korábbi 61-szeres magyar válogatott labdarúgó, Mészöly Kálmán.

Nevezetességei Zichy-kastély Bődi István Falumúzeum Református templom (a településen elhunyt Kocsi Csergő Bálint emlékhelyével) Római katolikus templom (melynek felszentelésénél zenészként Liszt Ferenc is közreműködött) Görögkatolikus templom A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Jegyzetek

Források Papp László 1949: Az ú és ű hangok a hosszúpályi népnyelvben. In: Bárczi Géza (szerk.): Magyar Népnyelv VI. Debrecen, 51–110.

További információk Hosszúpályi község honlapja

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései