A lampionvirág (Alkekengi officinarum korábban: Physalis alkekengi) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó faj.

Számos további néven is ismert: lampionnövény, fizálisz (a magyarosodott latin-görög physalis név a physa, azaz hólyag szóból eredt, mert „bogyóját hólyagként felfúvódott veres csésze zárja be”Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 6. kötet 1874. (adt.arcanum.com)),Rácz János: Szó- és szólásmagyarázatok: Gyümölcsneveinkhez I., Magyar Nyelvőr 135. évfolyam 3. szám – 2011. (adt.arcanum.com) piros papmonya, illetve páponya vagy paptök (bogyó formájú gyümölcse alapján, eredete a pap és a mony: ’here, tojás’ birtokos jelzős összetételeként keletkezett, amit szeméremsértő növénynévként 1884-ban Kossuth Lajos is megemlítettA természettudományi nem- és fajnevek magyarosításának kérdéséről Helfy Ignáchoz írt levél, KOSSUTH LAJOS, Ponticulus Hungaricus webfolyóirat XII. évfolyam 2–3. szám · 2008. február–március), alkekengi (eredete az arab al-kākanğ átvétele), muharc, hólyagcseresznye, korallcseresznye, kláriscseresznye, kőrontófű (a népi gyógyászatban hasznosítására utalva), Vénusz köldöke (a termések formája miatt), Halicacabon, sócsepp, vereshalyag, körontó-fü (magyarázata, hogy a növényt vesekő szétoszlatására használták), zsidócseresznye (a német Judenkirsche tükörfordítása),Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet, elib.hu - 2008. közönséges zsidócseresznye, hólyagkláris.Dr. Pallós Csaba: A zsidócseresznye, Élet és Tudomány 34. évfolyam 35. szám, 1979. augusztus 31. (adt.arcanum.com)

Korábban a Földicseresznye (Physalis) nemzetség mintegy 30 faja közé az egyetlen olyan fajként sorolták be, amely fagytűrésének köszönhetően a Kárpát-medencében is megél. A 2000-es évek elején végzett filogenetikai vizsgálat után azonban ezt az eurázsiai fajt, ami egy divergens kládot képvisel, a monotipikus (egyetlen fajt tartalmazó) Alkekengi nemzetségbe helyezték, A. officinarum Moench névvel. Ezt követően javasolta elfogadásra az szövetes növények nómenklatúrájával foglalkozó bizottság 2012-ben.Ruijiang Wang: A new combination in Alkekengi (Solanaceae) for the Flora of China, Phytotaxa 178 évfolyam 1. szám, biotaxa.org - 2014. szeptember. 10.

Elterjedése, élőhelye

Közép- és Dél-Európában, illetve Ázsia nyugati részén, Nyugat-Szibériában őshonos. Észak-Amerikában adventív. Magyarországon inkább csak szórványosan fordul elő, de helyenként kiterjedt telepeket alkot. A Mátrában is megtalálhatóak állományai. Ligeterdőkben, száraz tölgyesekben, bükkösökben vagy azok szélén és erdei fenyvesekben gyakori, de út menti fasorok alatt, szőlők, gyümölcsösök szegélyén is találkozhatunk vele. A száraz, humuszos talajt kedveli. Síkságon, hegyvidéken egyaránt előfordul.

Megjelenése Hosszú, olykor 70–80 centiméterre is megnő. Évelő, lágy szárú növény. Gyökértörzse a tarackhoz hasonlóan terjed, és nagy területet képes behálózni. Szárain a fehér, önbeporzó virágok a kissé molyhos levelek hónaljában magányosan állnak. Megtermékenyülésük után csészeleveleik interkaláris növekedéssel fejlődnek, s a csészecsúcsok kivételével 4–5 centiméteres lampionszerű piros képződménnyé nőnek össze. Az ebben fejlődő 0,5–1 centiméteres bogyó termés is azonos színű. Mivel mérgező hatású alkaloidot tartalmaz, nem szabad megenni!Dr. Horváth György: Különleges zöldségek, Élet és Tudomány 47. évfolyam 32. szám, 1992. augusztus 7. (adt.arcanum.com)

1959-ben vizsgálták kehelyleveleinek karotinoid festékeit, mely során megállapították, hogy azok két főfestéket (β-kriptoxantin-palmitat és fizalien) tartalmaznak, amiket ezek cisz-izomerjei (neo-β-kriptoxantin A-észter és egyik cisz-fizalien), valamint β-karotin, auroxantin (nyomokban) és mutatoxantin kísérnek.Cholnoky László, Szabolcs József: Vizsgálatok karotinoid festékekről, V. : A Physalis Alkekengi kehelyleveleinek festékei, A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának közleményei, 11. kötet 4. sz., 1959 (adt.arcanum.com) Felhasználása

A Physalis-félék megkülönböztethetőségét az európai fogyasztók körében nagyban nehezíti a fajok közötti nagyfokú hasonlóság és a köznyelvben sokszor hibásan élő, vagy ki sem alakult elnevezések. Például a perui földicseresznye termése nagyon hasonló, de míg ez ehető, a Physalis alkekengi (lampionvirág, zsidócseresznye, fizálisz, piros papmonya) fogyasztásra alkalmatlan, mérgező!Kristó Attila: A Physalis sp. magyarországi termesztehetősége. Introdukciós és ökológiai megfontolások, Magyar Biológiai Társaság konferencia előadások kivonatai Zimmermann Zita - Szabó Gábor (szerk.): VIII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium - I. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia Gödöllő, 2013 (adt.arcanum.com) Zsidócseresznyéből és fekete csucsorból készítették a hippomane és halicacabum nevű halálhozó italt.Mérges növények. Kolozsvár 6. évfolyam 40. szám, 1892. február 18. (adt.arcanum.com) Levelét a Folium belladonnae és a Folium stramonii hamisítására használták.A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője. Gyógyszerészek Lapja 38. évfolyam 19. szám, 1943. október 1. (adt.arcanum.com)

Az évelő szárazkötészeti és kerti dísznövények közé tartozik.Lévai Péter: A Physalis taxonok csésze- és termésszerveződésének értékelése virágkötészeti szempontokból, A Kertészeti Egyetem Közleményei 48. 1984. (adt.arcanum.com)Bagosi József: Kertbarátok könyve - Kriterion kiskalauz, Kriterion Könyvkiadó, 1990. Előbbinél leveleitől megfosztva, jól kiszárítva, hosszan tartó díszt képez, amely színét egy évnél tovább is megtartja.Physalis Alkekengi L. et Francheti Mast. – A piros muharc, hólyag-cseresznye, koráll cseresznye, piros páponya és japáni páponya, A kert 15. évf. 19. (350.) szám, 1909. október 1. (adt.arcanum.com)

A népi gyógyászatban használták hólyag- és vesekő kezelésére, valamint vizelethajtó szerként.

Galéria

Jegyzetek

Források

További információk Soó Rezső: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3. – A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3., 1968

Kategória:Növényfajok Kategória:Földicseresznyék Kategória:Magyarországon őshonos növények Kategória:Gyógynövények Kategória:Európa növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága