Pléh Csaba (Sárisáp, 1945. november 29. –) Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA főtitkárhelyettese (2006–2008), a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára.
Élete, munkássága Tanulmányai, tudományos fokozatai A Fáy András Gimnáziumba járt, majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar–pszichológia szakán végzett 1969-ben, okleveles általános és alkalmazott nyelvész 1973-ban. Egyetemi doktori disszertációját 1970-ben védte meg, kandidátusi – 1984-ben, nagydoktori fokozatot 1997-ben ért el. 1998-ban habilitált egyetemi előadóként. Az MTA levelező tagjai sorába választották 1998-ban, 2004-től rendes tag, 2005-től 2008-ig az MTA főtitkárhelyettese volt.Lásd életrajzát az MTA honlapján.
Oktatói és kutatói műhelyei Oktatói tevékenysége és kutatómunkája három hazai (ELTE, JATE, BME) és több külföldi egyetemhez (Rutgers Egyetem; Trieszti Egyetem; Indianai Egyetem; Bécsi Egyetem; Harvard Egyetem) kapcsolódik, de szakmai együttműködései és szerkesztői munkája jóval szélesebb hatósugarú mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. Nem véletlen vallja egyik tanítványa, hogy „irigyen és tisztelettel tekint azokra az emberekre, akik számára a legnagyobb adathalmaz is könnyen átlátható, akik képesek folyamatosan követni a tömérdek, napjainkban újonnan születő eredményt, akik egyszerre tudnak analitikusan munkálkodni, és szintetikusan gondolkodni, akik pragmatizmusa másoknak is csak erőt ad, és akik sosem vesztik el lendületüket. Ilyen ember az is, akinek tiszteletére ezt a fejezetet írtam, s akinek sok mindenért tartozom hálával: Pléh Csaba.”Ezerarcú (2005), 347.
1999-ben Pléh Csaba szervezte meg és indította el a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézetében a Szegedi Megismeréstudományi és Neuropszichológia Programot, más néven a Szegedi Kognitív Programot. 2004-től 2006-ig az MTA–BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport vezetője volt. A BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára (2004. július 1-jétől) és újra vállalt tanszékvezetést (2009. július 1-jétől 2010. június 30-ig). Jelenleg 2012. április 1-től az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára.
2014-ben közreadta Lukács Ágnessel szerkesztett kétkötetes 1445 oldalas kézikönyvét a pszicholingvisztika témakörében; e kötet oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, de 10 évig érvényes kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is, s feltehetően alapvető tananyag lesz a nyelvészeti és pszichológiai mesterképzéseken, doktori programokban.Pszicholingvisztika : magyar pszicholingvisztikai kézikönyv (2014). Szerk. Pléh Csaba és Lukács Ágnes. 1–2. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 1445
Magánélete Budakeszin él. Két házasságából két gyermeke született, Dániel 1977-ben, Kamilla 1991-ben. Első felesége (1970–1987) Grozdits Judit szerkesztő és fordító. Második felesége (1988-tól) Boross Ottilia pszichológus.
Kutatási területei, iskolateremtés A megismeréstudomány az egyik legfiatalabb, ugyanakkor legizgalmasabb kutatási terület, mely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint az emberi elme és az emberi természet megértését. E tudományág a pszichológia, a filozófia, a nyelvészet, a számítástechnika és a biológia találkozásából bontakozott ki az 1960-as években. Pléh Csaba e kutatási irányzat úttörői közé tartozik. Nemzetközileg elismert kutatásai mellett azok közt volt itthon, akik az első hazai kognitív tudományos műhelyeket megteremtették, s azóta is a magyar kognitív tudósok újabb és újabb generációinak tanítómestere. Érdeklődésének és kutatásainak sokoldalúságát jelzi, hogy munkatársaival, tanítványaival, volt tanítványaival együtt a megismeréstudomány valamennyi területét műveli; e területek fővonalakban: a nyelvelsajátítás, a nyelvi feldolgozás, a kétnyelvűség, az emlékezet, az észlelés, a kognitív fejlődéslélektan, az evolúciós pszichológia, a filozófia és a tudománytörténet.Lásd: Ezerarcú (2005), a kötet szerkesztőinek összefoglalóját.
Pléh Csaba iskolateremtő pszichológus, hazai és külföldi szakmai folyóiratok (például Magyar Pszichológiai Szemle), könyvsorozatok, gyűjteményes kötetek szerkesztője; szervezője és inspirálója számos szakmai konferenciának, konferenciakötetek kiadásának. Eredményes kutató, kiváló előadó tanár mind a hazai, mind a külföldi egyetemeken. Kutató tudóstársait, tanárkollégáit, diákjait egyenrangú partnernek tekinti, vele vitatkozni is lehet.Lásd erről például: Ezerarcú (2005), 413–423.
Tény, hogy a Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány (Hungarian Foundation of Cognitive Science) 1993-as létrehozása számos tudományos konferencia megrendezését tette és teszi lehetővé. A MKTAA MKTA-t változatosan emlegeti és idézi a tudományos közélet: 1. Magyar Kognitív Tudományi Társaság, 2. Megismeréstudományi Társaság, 3. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia alapítója Fehér Márta egyetemi tanár, a konferenciasorozat alapítói: Csányi Vilmos, Kampis György, Pléh Csaba. A kognitív pszichológiai konferenciák is jótékony hatást gyakoroltak e hazánkban kivált fiatalnak számító tudományág fejlődésére, ezért Pléh munkásságához is nagy mértékben kapcsolhatóan ezeket a fórumokat, ezen fórumok témáit idézzük fel a következőkben vázlatosan. Tudjuk, hogy az 1990-es években megélénkült hazai tudományos közéletnek csak egy vékony szeletét jelentik még a kognitív témák vonatkozásában is, bár ezt majd az idő és a kognitív szakmák képviselői lesznek hivatottak megítélni.
FIKOG (FIatal KOGnitivisták) konferenciája (Budapest, 1995. május 11–12.) A FIKOG a Magyar Megismeréstudományi Társaság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Pszichológia Tanszéke által rendezett Fiatal Kognitivisták I. konferenciája volt, az elhangzott előadásokat szerkesztett változatban közreadták.FIKOG, Budapest, 1995. május 11–12., szerk. Pléh Csaba, Vinkler Zsuzsa és Bocz András, Budapest, ELTE, 1995, 209, ill.,
Interdiszciplináris konferencia (Szeged, 1994.) Szervezők az MTA szegedi területi szakbizottságai: a Neveléstudományi Szakbizottság és a Pedagógiai Szakbizottság, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Pszichológia tanszéke. Téma: agy-elme, az evolúció, a társadalmi rendszerváltás és a szimmetria – aszimmetria kérdései.Információt erről ld. Balogh cikke, Magyar Tudomány 1996/1. sz. 77. o.
Interdiszciplináris konferencia (Szeged, 1995. szeptember 11–12.) Az interdiszciplináris (etológiai, filozófiai és pszichológiai kérdésekkel foglalkozó) konferenciát ezúttal is az MTA szegedi területi szakbizottságai szervezték, a tanácskozás címe: Etológia, mindennapi tudat, pszichológia.A konferencia előadásait Balogh Tibor ismertette, ld. Magyar Tudomány, 1996/1. sz. 77–79. o. A szerkesztett anyag változatát 1997-ben publikálták.Mindennapi tudat: etológia, filozófia, pszichológia (értelmezési kérdések; interdiszciplináris konferencia, Szeged, 1995. szeptember 11–12.), szerk. Balogh Tibor és Pléh Csaba, Szeged, MTA Szegedi Területi Bizottsága, 1997, 86, .
MAKOG (MAgyar KOGnitív Tudományi Alapítvány) konferenciasorozata Alább közöljük a Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány rendszeres, a szakma (kognitív pszichológusok) és az érdeklődő szélesebb szakmai közönség (biológusok, etológusok, filozófusok, informatikusok, nyelvészek) szempontjából ugyancsak megkerülhetetlennek bizonyult konferenciáinak minden tanácskozását, a dátumokat, a konferenciák címeit és ahol ilyen rendelkezésünkre áll, az előadások kötetben publikált változatának adatait: MAKOG I. (1993. Visegrád) – Megismerő rendszerekA konferencia anyagát ld. A megismeréskutatás útjai/ szerk. Pléh Csaba, Kampis György, Csányi Vilmos. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. 247, MAKOG II. (1994. január, Visegrád) – A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása.A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása/ szerk. Pléh Csaba és Győri Miklós. Budapest : Pólya, 1998. 286, MAKOG III. (1995. január, Visegrád) – Tanuló rendszerek MAKOG IV. (1996. január 29–31., Gödöllő) – A megismerés társas elméletei.A megismerés társas elméletei címmel összejövetel, amelyet a Magyar Megismeréstudományi Alapítvány rendezett Gödöllőn, 1996. január 29–31. MAKOG IV., Replika, 1997/26, 105. MAKOG V. (1997. január 27–29., Ráckeve) – A megismerés biológiai alapjai: idegélettan, pszichológia, filozófia. MAKOG VI. (1998. január 30. – február 2., Visegrád) – Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia.Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia, szerk. Pléh Csaba, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998, 395 (Pszichológiai Szemle könyvtár, 1), – angol nyelvű összefoglalókkal. MAKOG VII. (1999. január 30. – február 2., Visegrád) – Dinamika és megismerés. MAKOG VIII. (2000. február 4–6., Szeged) – A kognitív funkciók fejlődése és zavarai.MAKOG VIII. MAKOG IX. (2001. február 1–3., Visegrád) – Evolúció és megismerés.Evolúció és megismerés: a IX. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia előadásai (MAKOG, 2001. február 1–3., ELTE visegrádi üdülő), szerk. Kampis György és Ropolyi László, Budapest, Typotex, 2001, 414 (Az evolúciós gondolat, ISSN 1585-8391), . MAKOG X. (2002. január 28–30., Visegrád) – Észlelés, szimbólum, tudat.Az észleléstől a nyelvig: a X. MAKOG előadásai, szerk. Pléh Csaba, Kampis György, Csányi Vilmos, Budapest, Gondolat, 2004, 323 (Kognitív szeminárium, ISSN 1588-5402), – Visegrádon, a Magyar Megismeréstudományi Alapítvány által 2002. január 28–30. között rendezett „Észlelés, szimbólum, tudat” konferencia előadásai. MAKOG XI. (2003. január 30. – február 2., Pécs) – A reprezentáció szintjei.MAKOG XI. MAKOG XII. (2004. január 6., Tihany) – Megismerésünk korlátai.Megismerésünk korlátai (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék rendezésében 2004. január 6-án Tihanyban tartott XII. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia anyaga), szerk. Kubinyi Enikő, Miklósi Ádám, Budapest, Gondolat, 2006, 338 (Kognitív szeminárium, ISSN 1588-5402), . MAKOG XIII. (2005. január 28–30., Debrecen) – Kognitív tudomány, affektív tudomány.MAKOG XIII. MAKOG XIV. (2006. január 25–27., Tihany) – Tudat és elme. MAKOG XV. (2007. január 19–21., Eger) – Modell és valóság. MAKOG XVI. (2008. június 30 – július 2., MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete) – Kognitív robotok, avagy szellem a gépben MAKOG XVII. (2009. május 7–9., Budapest, ELTE BTK Filozófiai Intézet) – A nyelvi és a mentális reprezentáció természete MAKOG XVIII. (2010. január 25–26.) Interfészek a megismeréstudományban. MAKOG XIX. (2011. január 27-29., Kaposvári Egyetem) Az észlelés természete.Helyszín: Kaposvári Egyetem. Pedagógiai Kar. Szervezők: Tőzsér János, Bács Gábor, Molnár Gábor.
Művei (válogatás) Pléh Csaba–Czigler Istvánː Kísérlet politikai kifejezések megítélésére alkalmas szemantikus differenciál skálák kidolgozására; TK, Budapest, 1976 (Tanulmányok MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont) Pléh Csaba–Széphalminé Vizely Ágnes: A hátrányos helyzet pszichológiai és nevelésszociológiai problémái; TIT, Budapest, 1976 (Pszichológiai előadások) Pszicholingvisztika és kommunikációkutatás. Szöveggyűjtemény; vál., bev. Pléh; TK, Budapest, 1977 (Tanfolyamok Tömegkommunikációs Kutatóközpont) Barkóczi Ilona–Pléh Csabaː Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata; szerk. Kárpáti Imréné; Bács megyei Lapkiadó Vállalat, Kecskemét, 1978 (angolul, franciául is) Beszédaktus, kommunikáció, interakció. Szöveggyűjtemény; szerk. Pléh Csaba, Terestyéni Tamás, ford. Csepeli György et al.; Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1979 (A Tömegkommunikációs Kutatóközpont szakkönyvtára) Szöveggyűjtemény. A pszicholingvisztika tanulmányozásához; összeáll. Pléh Csaba; Tankönyvkiadó, Budapest, 1980 Problems of the regulation of activity. Proceedings of the 4th Meeting of psychologists from the Danubian countries, Visegrád; szerk. Kardos Lajos, Pléh Csaba; Akadémiai, Budapest, 1980 A pszicholingvisztika horizontja; Akadémiai, Budapest, 1980 (Korunk tudománya) Az újságcímek hatásának nyelvi és tartalmi tényezői. Terestyéni Tamással (1980)Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 62 p.