Kistorony (, , szászul Neppenderf) egykor önálló falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Ma Nagyszeben városhoz tartozik.
Fekvése A település ma Nagyszebennel egybeolvadva a város délnyugati negyedét alkotja, 412 méteres tengerszint feletti magasságban.
Nevének eredete jobb|bélyegkép|150px|Neppendorf környéke 1769-1773 között
Magyar nevét először Inczédi Pál említi, 1686-ban: Kis-Toronyhoz (Dobó Ferenc másolatában).Inczédi Pál naplója (1660–1697). In Történeti emlékek a magyar nép községi és magán életéből, 2. köt., Pest, 1860, 11. o. Vsz. a falu határában egykor állt őrtoronyról kapta, amelynek nyomait 1874-ben tárták föl a Bei der Turm dűlőben. Német neve szóhatár-eltolódással keletkezett, az Eppendorf alakból („in Eppendorf”), amely maga személynévi eredetű (Eppo – vsz. egykori gerébjéről). Első említései: villa Epponis (1327), Opponis (1332), Epindorf (1336), Eppendorf (1339), Oppendorph (1382), Neppendorf (1468). Román neve a magyarral azonos jelentésű.
Története Szebenszéki szász szabadfalu volt. 1493-ban a törökök elpusztították. Lakossága 1536-ban tért át az evangélikus hitre. 1658-ban itt táborozott a Nagyszebent ostromló II. Rákóczi György. 1708-ban a kurucok fölgyújtották. 1721-ben 25 szász és 24 román család lakta.
1734–1735-ben 301 salzkammerguti evangélikust (landlert) költöztettek be. Ezzel ők kerültek többségbe a falu német lakosságán belül. A nyelvjárás és az ünneplő ruha különbségei egészen a 20. század végéig megkülönböztették a landlereket és a szászokat, a vegyes házasságokat pedig szigorú jogszokások szabályozták.
1929-től villamosjárat kötötte össze Nagyszeben központjával. 1945-ben 597 lakosát deportálták a Szovjetunióba, a kiszabadult 518 fő kb. egynegyede egyenesen Németországba távozott.
1949. július 24-én itt alakult meg az öt első romániai szocialista termelőszövetkezet egyike.Vincze Gábor - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955
1954-ben csatolták Nagyszebenhez. Az 1980-as években egy részét lakóteleppel építették be.
Lakossága 1900-ban 2629 lakosából 2083 volt német, 430 román és 110 magyar anyanyelvű; 2083 evangélikus, 413 ortodox, 69 római katolikus és 47 református vallású.
Nevezetességei thumb|right|300px|Az evangélikus templom thumb|right|300px|A nemzetközi repülőtér Területén található Nagyszeben nemzetközi repülőtere. Főként katonai célból építették ki 1943-ban, de már 1944-től megindult rajta a belföldi polgári légiforgalom. Az első nemzetközi járatok 1992-ben indultak. 2006–2008-ban korszerűsítették. 2008-ban 5995 gép szállt rajta le, illetve fel, 165 057 utassal. 2009-ben közvetlen járatok kötötték össze Temesvárral, Bukaresttel, Marosvásárhellyel, Béccsel, Kölnnel, Stuttgarttal, Londonnal és Madriddal. Evangélikus temploma a 13. század elején épülhetett, háromhajós bazilikális templomként. Ebből a déli oldalhajó keleti része, a szentélynégyszög és a félköríves apszis maradt meg. Az 1493-as török pusztítás után 1548-ra hozták helyre. A 18. században újraboltozták és kiegészítették. Ekkor még helyreállították védőfalait is, amelyek ma már csak részben állnak. Az 1997-ben létesült Evangelische Akademie Siebenbürgen A településen tartja udvartartását Iulian Rădulescu, aki 1993-ban a világ cigányainak „császárává” kiáltotta ki magát. Waldorf-iskola.
Híres emberek Itt született 1896-ban George Calboreanu színész. Itt született 1915-ben Hellmut Klima történész.
Jegyzetek
Források Schabus, Wilfried: Die Landler. Sprach- und Kulturkontakt in einer alt-österreichischen Enklave in Siebenbürgen (Rumänien). Wien, 1996 Martin Bottesch – Franz Grieshofer – Wilfried Schabus (Hrsg.): Die siebenbürgischen Landler. Eine Spurensicherung. Wien – Köln – Weimar, 2002. I–II. A település honlapja A repülőtér honlapja Az evangélikus templom a "varak.hu" oldalon
További információk Kistoronyi hagyományok
Galéria
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Romániai települések városrészei Kategória:Szeben megye Kategória:Szeben vármegye települései Kategória:Románia megszűnt települései