bélyegkép|250px|Pécsi Sándor (balra) és Márkus László (jobbra) Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című darabjának előadásán (1968)

Márkus László (Budapest, 1927. június 10. – Budapest, 1985. december 30.) Kossuth- és háromszoros Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Pályafutása és művészete Családja 1927-ben Budapesten született. Édesapja Márkus Endre (1900) magánhivatalnok, egy gazdag budapesti bankárcsalád legifjabb tagja, a Sylvania Fakereskedelmi Részvénytársaság cégvezetője. Édesanyja Fleischmann Margit (1902–1993), pozsonyi zsidó kereskedőcsalád gyermeke. A szülők 1926. március 18-án kötöttek házasságot Budapesten.A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. ker. állami házassági akv. 166/1926. folyószáma alatt. Apai nagyszülei Márkus Ödön és Schwarcenberg Szeréna, anyai nagyszülei Fleischmann Simon és Spiegel Róza voltak.

Élete Márkus Endre feleségével és fiával előbb az Andrássy úton, majd a Katona József utcában lakott egy nagy polgári lakásban. A cselédeken kívül alkalmaztak egy úgy nevezett Fräuleint is, akitől Márkus László megtanult németül. Szülei 12 év házasság után, 1938-ban elváltak.

Már elemi iskolás korától kezdve gyakran ücsörgött az iskola helyett inkább mozikban, nem is volt jó tanuló. 1934–1945 között tanulmányait több különböző intézményben folytatta. A középiskolát 10 évesen a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdte, innen egy év után eltanácsolták, akkor került a kaposvári Gróf Tisza István Református Gimnáziumba. Első teátrumi élményét Lakner Bácsi Gyermekszínháza jelentette, ahová szereplőnek is jelentkezett, de a lámpaláztól alig tudott megszólalni. A nyilasuralom alatt édesanyjával származásuk miatt — állítása szerint — összesen tizenkétszer a Dunához vezényelték, szerencsével azonban mindig megmenekültek. A háború végén elköltözött édesapjához Szegedre, hogy ott fejezze be a gimnáziumot. Végül jól fizetett magántanárok vizsgáztatták le a hetedik, nyolcadik osztály anyagából. 1945-ben Szegeden Lehotay Árpád magántanítványa lett. Az év december 22-én Zilahy Lajos A tizenkettedik óra című darabjában lépett először színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Később alakította Arzént Molnár Ferenc A hattyú című darabjában, valamint a hóhért Az ördög cimborájában.

Édesanyja 1946-ban feleségül ment Fráter Gedeonhoz, az Operaház karnagyához, akit Márkus László apjaként szeretett. Később, kapcsolatai révén, ő maga is sokat segítette fiát a színművészeti főiskolára való bejutásért. 1947–1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lehotay Árpád volt az osztályfőnöke. Negyedéves vizsgaelőadását 1951 júniusára hirdették meg: a Major Tamás rendezte Úrhatnám polgárban játszotta volna Jourdain urat, azonban néhány nappal a bemutató előtt őt és fakereskedő-malomtulajdonos édesapját a rendőrök a Békés megyei Okány községbe telepítették ki, ahol tíz napig arisztokraták, polgári értelmiségiek társaságában kapálta a cukorrépát. Major Tamás közbenjárására térhettek vissza a fővárosba. 1951-ben megszerezte színész diplomáját. Ezután behívták katonának, de mivel hirtelen rosszullétei és súlyosabb kórok tünetei miatt a szolgálat nehezebb részeit nem kellett teljesítenie. Hotti Éva ajánlotta be Márkust Téri Árpádnak a debreceni Csokonai Színházba, ahol 1951. november 1-vel szerződtették. 1956-ban nyerte el első Jászai Mari-díját a Hamlet Claudius szerepéért. 1956. október 23-ára Goldoni Két úr szolgája c. darabjának főpróbáját tűzték ki, a nézőtér azonban üres maradt a forradalom miatt, amiért Márkus felháborodott. „Őrjöngtem. Egyesek csitítgattak, hogy mit képzelek, amikor forradalom van, én meg hisztizek egy szerep miatt. Meg voltam sértődve! Ne vessen meg ezért senki. Engem az érdekelt, hogy tele legyen a nézőtér és tapsoljanak a sikeres alakításomnak.”

1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. A színpadon túli világban Kiss Manyit és Pécsi Sándort mondta barátjának, akik komédiás lényükkel egyben színészi bálványai voltak. Miközben sok kolléga került közel a szívéhez, köztük Körmendi János, Almási Éva, Domján Edit, Gábor Miklós vagy Sztankay István. Kiss és Pécsi halála után Márkus Lászlónak már csak édesanyjával maradt mély kapcsolatban, bár ezt szüntelen viták fűszerezték. Külön lakásban, de egymáshoz közel laktak.

Különcségeit – gyűrűk, parfümök, sztárallűrök – bátran vállalta, pályatársai így szerették. Sokat költött magára és szeretteire. Karácsonykor még a színház kazánfűtőjének is ajándékot vett. 1975 őszén mutatkoztak rajta először a leukémia tünetei.B. Fábri Magda (szerk.): Márkus László. Budapest-Print Kft., Budapest, 2003. 20. ill. 96. o. 1982-ben megműtötték, ezután másfél évre elhagyta a színpadot, és a kezelések hatására látszólag felgyógyult és újra játszott. 1983-ban megkapta a Kossuth-díjat, rá egy évre jelent meg Harangozó Márta vele készített interjúkötete. 1985. december 30-án, a szilveszteri tévéműsor próbafelvétele után, öltözőjében szívrohamot kapott és elhunyt.

Márkus László, a színész Sokoldalú, rendkívül tehetséges művész volt. Jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Maga is elismerte, hogy saját külön világában él, önző és magának való, de nem korlátolt. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár Ferenc, William Shakespeare és Molière darabjaiban. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békébenhttp://magyar.film.hu/hmdb/filmek/10296/utkozet-bekeben.html című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. Utóbbi produkcióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos partnereként alkotott maradandót. Emlékezetes alakítása a Meztelen diplomata (1963) főszerepe.

Szerepei Színpadi alakításai bélyegkép|jobbra|210px|Márkus László emléktáblája egykori lakhelyén, a Csanády utca 12/a alatt bélyegkép|jobbra|210px|Márkus László sírja, felirata: „Nyugodj békében színészkirály” (Budapest, Farkasréti temető: 22-1-196.) Achard: A bolond lány... Sévigné Beaumarchais: Figaro házassága... Don Basilio Brecht: Koldusopera... Tigris Brown Brecht: Kurázsi mama... első verbuváló Brecht: Kaukázusi krétakör... kövér herceg Csehov: Cseresznyéskert... Piscsik Csehov: Három nővér... Kuligin Csehov: Jubileum... Kuzma Nyikolajevics Hirin, a hajlott korú bankkönyvelő Dürrenmatt: A nagy Romulus... Romulus Gogol: A revizor... Hlesztakov Gorkij: Nyaralók... Szuszlov Gorkij: Éjjeli menedékhely... báró Hubay Miklós: Néró játszik... Néró (a szerző az ő számára írta a darabot) Hubay Miklós – Vas István – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája... Viktor Victor Hugo: Királyasszony lovagja... lakáj Huszka Jenő: Gül Baba... Zülfikár Kálmán Imre: Csárdáskirálynő... Bóni Lengyel Menyhért: A waterlooi csata... Romberger, az igazgató Mérimée: A művésznő hintaja... alkirály Molière: Tudós nők... Trissotin Molière: Tartuffe... Orgon Molière: Fösvény... Harpagon Molnár Ferenc: A hattyú... Albert herceg Molnár Ferenc: Olympia... Krehl csendőr alezredes Molnár Ferenc: Előjáték Lear királyhoz... dr. Ernő Géza, egyetemi magántanár Molnár Ferenc: Játék a kastélyban... Turai Molnár Ferenc: Egy, kettő, három... Norrison Molnár Ferenc: Ibolya... Színigazgató Molnár Ferenc: A doktor úr... dr. Sárkány Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér rózsában... Kalivoda Shaffer: Black Comedy... Brindsley Miller Shakespeare : Othello... Rodrigo Shakespeare: Hamlet... Claudius Shakespeare: Rómeó és Júlia... Benvolio Shakespeare: A vihar... Kapitány ill. Kormányos (Szeged); Stephano (Madách Színház) Shakespeare: III. Richárd... Buckingham Shakespeare: Ahogy tetszik... Jacques Shaw: Az ördög cimborája... Christy Shaw: Szent Johanna... Warwick grófja Shaw: Warrenné mestersége... Crofts Szabó Magda: Régimódi történet... Jablonczay Kálmán Szakonyi Károly: Adáshiba; vendégként a Játékszínben... Bódog Szolovjov: Csendháborítók... Bokharai emír

Játékfilmek

Tévéfilmek

Tévésorozatok

Szinkronszerepei Filmek Év Cím Szereplő Színész Szinkron év 1939 Óz, a csodák csodája (első-két szinkron) Zeke / Gyáva oroszlán Bert Lahr 1960 1976 1942 A gyanú árnyékában (1. szinkron) Joseph Newton Henry Travers 1984 1944 A hetedik kereszt (1. szinkron) Dr. Loewenstein Steven Geray 1959 1946 Lehull az álarc Michel Lemaret Michel Simon 1967 1947 Eszményi férj (1. szinkron) 1962 1953 A kapitány paradicsoma 1954 Párizs levegője (1. szinkron) 1956 Svejk, a derék katona Josef Svejk Rudolf Hrušínský 1957A szinkron 1957-ben készült, és a hazai mozikban 1958. június 5-én mutatták be. 1957 A spessarti fogadó Knoll, a rabló Wolfgang Neuss 1970 Csendes Don (1. szinkron) Mitka Korsunov Borisz Novikov 1958 Svejk, a derék katona 2. Josef Svejk Rudolf Hrušínský 1958 Az én drága párom (1. szinkron) Jevgenyij Rogyionovics Sztyepanov Jurij Medvegyev 1959 Csillagok Kurt Erik S. Klein Csodagyerekek Konferanszié Wolfgang Neuss Én és a tábornok (1. szinkron) Norman Pitkin / Otto Schreiber tábornok Norman Wisdom 1965 Menekülés az árnyéktól Vostry Bohus Smutný 1959 Rendkívüli történet 1959 A béke első napja Német tiszt Heinz Braun 1960 Ballada a katonáról Gavrilkin, őrkatona a vonaton Alekszandr Kuznyecov Foma Gorgyejev (1. szinkron) Rózsák az államügyésznek Paul, teherautó-sofőr Wolfgang Neuss 1960 A bérgyilkos (1. szinkron) 1963 A kalandor St. Auban Ivan Malré 1961 A kutyás hölgy Csinovnyik Jurij Medvegyev 1960 Ferrara hosszú éjszakája 1962 Kettétört amulett Anaximandros Herbert Grünbaum 1961 1961 A lelkiismeret lázadása Kreisler, Gestapo tiszt Karl-Heinz Schröder 1962 A szép amerikai Marcel Perrignon Robert Dhéry A világ minden aranya (1. szinkron) Az utolsó ítélet (1. szinkron) Giacomo Furia 1963 Két élet 1961 Láng az utcákon Felszólaló a szakszervezeti gyűlésen 1963 Malachiás csodája 1962 Meglepetés a cirkuszban Tarka elbeszélések 1961 1962 A prágai tréfacsináló Josef Strašlipka Rudolf Hrušínský 1963 Gyilkosság Gateway-ben 1962 Mi olaszok és a nők Nello Mario De Simone 1964 1963 3+2 A gyilkos és a lány Tadeusz Wróblewski, mérnök Gustaw Lutkiewicz 1963 Hogyan lettem vezérigazgató? (1. szinkron) Baudu felügyelő Michel Serrault 1970 Kezek a város felett (1. szinkron) 1964 Maigret felügyelő – IV/4. rész: A Majestic pincéi Donge Ivor Salter 1969 Méhkirálynő Riccardo Riccardo Fellini 1963 1964 Az aranyfej Lionel Pack, a szakállas Buddy Hackett 1964 Folytassa, Kleo! (1. szinkron) 1965 1965 A hős, aki fél Honza Vavřinec Rudolf Hrušínský 1966 Rigócsőr királyfi 1968 Szerelmi körhinta Hellberg professzor Heinz Rühmann 1966 Riporterek gyöngye R.E. Bartlett őrnagy Dered Bond 1979 1968 Ivan Makarovics 1982A szinkron 1982-ben készült, és a televízióban 1983. április 3-án adták le. Szeszélyes nyár Antonín Dura Rudolf Hrušínský 1969 1969 A nagy bankrablás (1. szinkron) Pious Blue tisztelendő Zero Mostel 1979 Kései virágok Jegoruska Jurij Puzirjov 1972 1970 Szerelmesek és más idegenekA szinkron 1982-ben készült, és a televízióban 1983. április 10-én adták le. Johnny Harry Guardino 1982 1972 Mr. Süket trükkjei (1. szinkron) Meyer Meyer nyomozó Jack Weston Tizenkét hónap (1. szinkron) 1975 1973 Botrány a nyaralóban 1974 Tehetségek és hódolók Iraklij Sztratonics Dulebov Nyikolaj Gricenko 1977 1974 A békesség kora 1976 Piedone 2.: Piedone Hongkongban (1. szinkron) Morabito Renato Scarpa 1977 1976 A kétbalkezes és az örömlány (1. szinkron) Joe Knox Oliver Reed 1979 1977 Annie Hall Komikus Johnny Haymer 1980 Kétcsillagos szálloda Sam Turner Kenneth More 1979 Lidércnyomás Az emberi kapcsolatok rendezője Jean Yanne 1978 A nagy álom (1. szinkron) Eddie Mars Oliver Reed 1980 Kaliforniai lakosztály Sidney Cochran Michael Caine Őrült nők ketrece (1. szinkron) Albin Mougeotte / Zaza Napoli Michel Serrault 1980 Őrült nők ketrece 2. (1. szinkron) 1983 1981 A dolgok értelme Ralph Bonner Alec McCowen 1985

Peter Sellers-filmográfia