A hettiták birodalma, Hatti, azaz a Hettita Birodalom körülbelül i. e. 1800–1200 között állt fenn. Több jelentősebb óasszír–korahettita fejedelemség egységesülésével alakult ki, területe állandóan változott. Nem volt egységes államalakulat, inkább egyfajta államszövetség, illetve választófejedelemség. Egyes tartományai gyakran függetlenedtek, majd visszatértek a főhatalom alá, emiatt volt, hogy Hatti királyainak hatalma csak a főváros, (előbb Kusszara, Nesza, majd Hattuszasz) környékén érvényesült. Fénykorát az i. e. 14. században élte, amikor Mitanni hanyatlásával, a középasszír kor egymást gyengítő kasszita Babilonja és Asszíriája elé törve a térség vezető hatalma lett. I. e. 1200 körül elözönlötték a tengeri népek, és a birodalom rövid idő alatt felbomlott. Utódállamai az újhettita királyságok, amelyek sokáig (még fél évezreden át) őrizték a hettita hagyományokat, amíg Asszíriával szemben sorra el nem buktak.
A hettita királyok életrajzát és sorrendjét töredékes feljegyzésekből kellett összeállítani, kiegészítve a Hattuszaszban, és más közigazgatási központokban talált ékírásos táblákkal és több mint 3500 pecsétnyomóval, amelyek a hettita királyok és tisztviselők nevét, címeit és néha őseit is megadják. A források jellegére való tekintettel a rekonstrukciók a tudósok között eltérőek, és egyes királyok korszakolása, sőt létezése, rokonsági viszonyai és sorrendje a hettita történelem több pontján is vitatott. Az alábbi lista hivatkozásokkal jelzi az ilyen viták példáit.
Az alábbi listában szereplő dátumok bizonyos hibahatárok közt értelmezendők. A hettita kronológia szinte teljes mértékben más ókori közel-keleti országokkal való egyeztetésen alapul. Az ilyen szinkronizációk száma kevés, és általában többféleképpen értelmezhetők. I. Murszilisz feltehetően megdöntötte Samsu-ditána, a babiloni amorita dinasztia utolsó királyának hatalmát, de ennek az eseménynek a keltezésére vonatkozóan a kronológiai rendszerek között nagy eltérések vannak, amelyek Samsu-ditána elődjének uralkodása alatt a Vénusz megfigyeléseiről készült feljegyzések értelmezésén alapulnak. Ez többféle mezopotámiai kronológiát eredményezett. I. Murszilisz babiloni hadjáratára vonatkozóan ezek a hosszú (i. e. 1651), közepes (i. e. 1595), rövid (i. e. 1531) és ultrarövid (i. e. 1499) kronológiák, további változatokkal, mint például a rövidebb közepes kronológia (i. e. 1587). Ezeknek a mezopotámiai kronológiai modelleknek a különbsége a késő bronzkorban kisebb. Az egyiptomi kronológia is különböző értelmezések tárgyát képezi, ami három fő változatot eredményez II. Ramszesz uralkodásának kezdetében; hosszú (i. e. 1304), közepes (i. e. 1290) és rövid (i. e. 1279). Ramszesz II. Muvatallisz és III. Hattuszilisz kortársa volt. Ha a rövid kronológiát vesszük alapul, II. Ramszesz i. e. 1274-ben (5. uralkodási év) harcolt II. Muvatallisszal a kádesi csatában, i. e. 1259-ben (21. uralkodási év) békeszerződést kötött III. Hattuszilisszal, és i. e. 1246-ban (34. uralkodási év) feleségül vette utóbbi lányát, Maathórnofrurét.
Hettita forrásokban nagyon kevés pontos adat áll rendelkezésre. III. Hattuszilisz apologiája (CTH#81) szerint unokaöccse és elődje, III. Murszilisz 7 évig uralkodott. II. Murszilisz egyik szövege a Hajasa-Azzi elleni hadjárat kezdetén, uralkodásának 9. vagy 10. évében egy jelentős napról számol be. A jósjel valószínűleg napfogyatkozás volt, lehetséges azonban az i. e. 1312. június 24-i (amely Közép-Anatóliából látható volt, de az év késői szakaszában történt, és amelyet Amélie Kuhrt és Trevor Bryce kronológiája is átvett) és az i. e. 1308. április 13-i (amely az év korábbi szakaszában történt, de Kelet-Anatóliából alig volt látható, amelyet Jacques Freu kronológiája láthatóan elfogadott).
Az alábbi lista alapvetően a mezopotámiai középső kronológiára épült, amely az ókori Közel-Kelet legelterjedtebb kronológiája, és amely a legjobban egyezik a hettita bizonyítékokkal. Az alábbi változatok Amélie Kuhrt (1995), Trevor Bryce (2005) és Jacques Freu (2007) uralkodók kronológiai sorrendjének három átfogó rekonstrukciójából származnak. Az uralkodási dátumok mind bizonytalanok.
A hettita kronológia A hettita kronológia rendkívül bizonytalan, mindössze hat olyan esemény van, amely évre pontos datálást tehetne lehetővé az ókori Közel-Kelet más államaival vont párhuzamok alapján, eltekintve persze az ókori kronológiákban egyébként mutatkozó bizonytalanságoktól. I. Murszilisz kifosztotta Babilont és megdöntötte Hammurapi dinasztiáját. Azonban nem tudjuk, mit takar a hosszú idő, amit Babilonban töltött hazatérte (és halála) előtt. Ráadásul halála egy hosszas homályos korszak bevezetője, így Murszilisz datálása nem befolyásolja a következő időszak datálhatatlanságát. I. Szuppiluliumasz az EA#41 és CTH#153 alapján egy általa Ḫuriyaš néven nevezett egyiptomi uralkodónak gratulál trónra lépése alkalmából. Csakhogy nem tudjuk, ki volt ez a Hurijasz, talán Szemenhkaré. Azt sem tudjuk, hogy ez Szuppiluliumasznak hányadik uralkodási éve volt. I. Szuppiluliumasz valamelyik egyiptomi uralkodó halála évében ostromolta Kargamist, mivel az ostrom közben jött Nipḫururiyaš fáraó halálhíre. Ez esetben is csak sejthető, hogy Niphururijasz Tutanhamonnal lehet azonos. Itt ugyanúgy, mint az előző esetben, Szuppiluliumasz uralkodási éveinek aktuális száma ismeretlen. A kádesi csata II. Ramszesz uralkodásának ötödik évében esett meg. Az egyiptomi-hettita békeszerződést III. Hattuszilisz II. Ramszesz 21. uralkodási évében kötötte meg. II. Ramszesz uralkodásának 34. évében vette feleségül III. Hattuszilisz leányát, amikor Hattuszilisz még életben volt, de nem tudni, meddig élt még utána.
Egy következő lehetséges korrelációt a KUB 14.4 (CTH#70) által említett napfogyatkozás jelenthetne, amely II. Murszilisz 10. uralkodási évében volt (Murszilisz-napfogyatkozás). Azonban a kronológia általános bizonytalansága miatt a lehetséges időintervallumban több napfogyatkozás is volt.
Archaikum (protohatti kor)
{| class="wikitable sortable sticky-header" cellpadding="4" style="background:WhiteSmoke;text-align:left;" |+ |- !|<center>Uralkodó !|<center>Rövid kronológia !|<center>Középső kronológia !|<center>Hosszú kronológia !|<center>Rokonság !|<center>Megjegyzés !|<center>Tudományos átírás |- | Pambasz |i. e. 22. század eleje |i. e. 23. század közepe |i. e. 23. század eleje |<small> |Narám-Szín kortársa |Pambaš |- | Hurmelisz |i. e. 1845 körül
|<small> |<small>Kanis királya |Ḫurmeliš |- | Harpativasz |i. e. 1830 körül
|<small> |<small>Kanis királya |Ḫarpatiwaš |- | Uhnasz |i. e. 1830 után
|<small> |<small>Calpa királya |Uḫnaš |- | Pithanasz |i. e. 18. század
|<small> |<small>Kusszara királya |Pitḫanaš |- | Inar |i. e. 18. század
|Nesza és Kanis királya
| Varszamasz |i. e. 18. század
|<small>Inar fia, Pithanasz kortársa |Nesza és Kanis királya |Waršamaš |- | Pijuszti|i. e. 18. század
|Anittasz kortársa |Hattuszasz királya |Piyušti |- | Anumhervasz|i. e. 18–17. század fordulója | i. e. 18. század közepe | i. e. 19. század második fele |<small> |Calvar királya, a jamhadi I. Jarimlím kortársa |Anum-Ḫerwaš |- | Anittasz|i. e. 1700 körül |i. e. 1750 körül |i. e. 19. század második fele |Pithanasz fia, I. Samsi-Adad kortársa |székhelye Kusszara, majd Nesza |Anittaš |- | Peruvasz|i. e. 1700 körül
|<small>Anittasz fia |uralkodásáról nincs adat |Peruwaš |- | Huccijasz|i. e. 17. század
|<small>Ismeretlen. A neszai Huccijasz apósa volt Labarnasznak, apja vagy apósa Tudhalijasznak |<small>bizonytalan, talán Calpuva királya |Ḫuzziyaš |- | Huccijasz(?) |i. e. 17. század
|<small>Ismeretlen. Talán azonos az előbbivel. |<small>bizonytalan, talán Nesza királya |Ḫuzziyaš |- | (I.) Tudhalijasz|i. e. 17. század
|<small>a fenti Huccijasz fia vagy veje |<small>uralkodása bizonytalan(sokszor I. Tudhalijaszként) |Tudḫaliyaš |- | PU-szarruma|i. e. 1600 körül
|<small> |<small> |PU-šarruma (Ḫišmi-Šarruma?) |- | Papahdilmah|i. e. 1600 körül
|<small>Puszarruma fia |<small>trónkövetelő |Papaḫdilmaḫ vagy Pawaḫtelmaḫ
Hettita óbirodalom +<center>Uralkodó<center>Rövid kronológia<center>Középső kronológia<center>Hosszú kronológia<center>Rokonság<center>Megjegyzés<center>Tudományos átírás I. Labarnasz?-i. e. 1586?-i. e. 1649?-i. e. 1710<small>valószínűleg PU-szarruma fia, Huccijasz vejeNesza és Kusszara királyaLabarnaš I. Hattuszilisz(II. Labarnasz)i. e. 1586-i. e. 1556i. e. 1649–1619i. e. 1710–1680<small>talán Papahdilmah fia<small>Székhelyét Hattuszaszba helyezteḪattušiliš I. Mursziliszi. e. 1556-i. e. 1526i. e. 1619–1589i. e. 1680–1650<small>I. Hattuszilisz unokája<small>Muršiliš I. Hantiliszi. e. 1526-i. e. 1496i. e. 1589–1559i. e. 1650–1620<small>I. Murszilisz sógora<small>Ḫantiliš I. Cidantaszi. e. 1496-i. e. 1486i. e. 1559–1549i. e. 1620–1610<small>I. Hantilisz veje<small>Zidantaš Ammunaszi. e. 1486-i. e. 1466i. e. 1549–1529i. e. 1610–1590<small>I. Cidantasz fia<small>apagyilkosságAmmunaš I. Huccijaszi. e. 1466-i. e. 1461i. e. 1529–1524i. e. 1590–1585<small>I. Ammunasz fia<small>apagyilkosḪuzziyaš
Hettita középbirodalom +<center>Uralkodó<center>Rövid kronológia<center>Középső kronológia<center>Hosszú kronológia<center>Rokonság<center>Megjegyzés<center>Tudományos átírás Telipinuszi. e. 1461-tőli. e. 1524-tőli. e. 1585-től<small>I. Cidantasz veje<small>Telepinuš Alluvamnaszi. e. 15. század közepei. e. 15. század elejei. e. 16. század közepe<small>Telipinusz veje<small>Alluwamnaš Taharvalijaszi. e. 15. század közepei. e. 15. század elejei. e. 16. század második fele<small>Telipinusz unokatestvére, Ammunasz unokaöccse<small>Taḫarwaliyaš II. Hantiliszi. e. 15. század második felei. e. 15. század közepei. e. 16. század második fele<small>Alluvamnasz fia<small>Ḫantiliš II. Cidantaszi. e. 15. század végei. e. 15. század közepei. e. 16. század második feletalán II. Hantilisz unokaöccse, feltehetően Hasszuilisz fia, aki II. Hantilisz főtisztviselőjeZidantaš II. Huccijaszi. e. 15. század végei. e. 15. század közepei. e. 16. század vége<small>ismeretlen<small>Ḫuzziyaš I. Muvatalliszi. e. 1400 körüli. e. 1450 körüli. e. 1500 körül<small>testvére vagy fia II. Huccijasznak<small>II. Huccijasz testőrparancsnokaMuwatalliš
Hettita (második) átmeneti kor A hosszú- és középső kronológiák szerint I. Muvatallisz és I. (II.) Tudhalijasz között 80, illetve 50 évnyi ismeretlen időszak helyezkedik el, ezenkívül II. Hattuszilisz uralkodása is erősen bizonytalan, nemcsak tartamát, de tényszerűségét tekintve is.
+<center>Uralkodó<center>Rövid kronológia<center>Középső kronológia<center>Hosszú kronológia<center>Rokonság<center>Megjegyzés<center>Tudományos átírás Kantuccilisz?-?<small>Teljesen bizonytalan<small>Kantuzziliš I. (II.) Tudhalijaszi. e. 1395–i. e. 1375i. e. 1400–i. e. 1380i. e. 1420–i. e. 1400<small>Muvatallisz vagy Kantuccilisz fia<small>székhely Szapinuva(sokszor II. Tudhalijaszként)Tudḫaliyaš I. Arnuvandaszi. e. 1375–i. e. 1360i. e. 1380–i. e. 1365i. e. 1400–i. e. 1385<small>I. Tudhalijasz veje<small>Arnuwandaš II. (III.) Tudhalijaszi. e. 1360–i. e. 1344i. e. 1365–i. e. 1360i. e. 1385–i. e. 1380<small>I. Arnuvandasz fia<small>székhely valószínűleg Szamuha(sokszor III. Tudhalijaszként)Tudḫaliyaš II. Hattuszilisz -i. e. 1360–i. e. 1344i. e. 1380–i. e. 1344<small>ismeretlenbizonytalan létezésű |Ḫattušiliš |- | „ifjabb” Tudhalijasz | i. e. 1360 vagy 1344 körül
|származása bizonytalan, valószínűleg II. Tudhalijasz fia |<small>tényleges uralkodása bizonytalanA CTH#378 alapján Szuppiluliumasz a tróntól fosztotta meg, tehát ténylegesen uralkodottTudḫaliyaš
Hettita újbirodalom