A svéd nyelvtan számos hasonlóságot mutat más germán nyelvek nyelvtanával.
Szórend A svéd szórend lehet: egyenes kérdőmondati mellékmondati
Az egyenes szórend A többi germán nyelvhez hasonlóan a svéd nyelv egyenes szórendjének általános szerkezete: alany – állítmány – többi mondatrész. Az egyenes szórend a főmondatok sajátja. Általános szerkezete a következők szerint alakul:Kerstin Jaktén, Dirk Huth: Praktisches Lehrbuch Schwedisch, Langenscheidt, 1997,
Fundamentum (/Alany) Ige 1 (*) (Alany)(**) Határozó Ige 2 (***) Tárgy Határozók Nu vill jag bara läsa svenska på kvällen. Jag ska - bara prata svenska i dag. Jag arbetar - inte - - i Malmö. Det är - (inte) - Claudia. - Megjegyzések: (*) Az „ige1” pozícióban akkor áll a főige, ha a mondat nem tartalmaz segédigét. Segédige esetén ez a pozíció a segédige helye. (**) Az alany akkor áll ebben a pozícióban, ha a fundamentum más mondatelem számára foglalt (például kiemelt határozószó esetén. (***) A főige akkor áll ebben a pozícióban, ha a mondat segédigét tartalmaz.
A kérdőmondat szórendje Kérdőszavas kérdések esetén a fundamentum helyét a kérdőszó foglalja el: Fundamentum (/Alany) Ige 1 (Alany) Határozó Ige 2 Tárgy Határozók Vem är det där? - - - - Vad heter du? - - - - Vad är klockan? - - - - Var kommer du - - - ifrån?
Eldöntendő kérdések esetén a szórend a következők szerint alakul:
Ige 1 (*) Alany Határozó Ige 2 (**) Tárgy Határozók Kommer du också - - från Sverige? Talar du inte - Svenska? - Tycker du – - om filmen? - Heter du inte - Jonas? - Megjegyzések: (*) Ebben a pozícióban áll a főige, ha a mondat nem tartalmaz segédigét. Segédige esetén a segédige áll ebben a pozícióban. (**) Ha a mondat tartalmaz segédigét, akkor a főige áll ebben a pozícióban.
A mellékmondati szórend Mellékmondati szórendről alárendelt mellékmondatok esetén beszélünk. Ezeket az alárendelt mellékmondatokat bevezető kötőszavak vezetik be, mint például att ("hogy"), eftersom ("mivel"), stb. Ilyenkor az ún. satspartikelek megelőzik az igét.
Jag förstod honom inte, eftersom jag inte talar svenska. (Ellentétben a főmondattal, ahol a helyes szórend Jag talar inte svenska lenne.)
A főnév A főnév alakját a svédben a szám (egyes szám, többes szám), és az eset (casus) határozza meg, a modern svéd azonban csupán alanyesetet, és birtokos esetet különböztet meg a főnevek terén.Svéd Wikipédia
egyes szám többes szám határozatlan alak határozott alak határozatlan alak határozott alak nominativ hund kutya hundena kutya hundarkutyák hundarnaa kutyák genitiv hundskutyának a… hundensa kutyának a… hundarskutyáknak a… hundarnasa kutyáknak a…
A többi eset a svédből kikopott, a modern svéd az egyes eseteket elöljárószók segítségével határozza meg.
A névelő és főnév alakja A főnevek neme lehet általános nem (utrum) és semlegesnem (neutrum). Az utrum szavak névelője "en", a neutrum szavaké "ett". Határozott alakban a névelő suffixumként a főnév végére kerül:
en kyrka (egy templom) – kyrkan (a templom) en hund (egy kutya) – hunden (a kutya) ett namn (egy név) – namnet (a név) ett ämne (egy tárgy) – ämnet (a tárgy)
A főnevek csoportosítása
A svéd főnevek öt csoport szerint képezik többes számukat, a főnevek végződése a csoportok szerint alakul.
1. csoport:
- En-szavak, amik 'a'-ra végződnek
{| class="wikitable sortable" |- ! Egyes sz., határozatlan !! Egyes sz., határozott !! Többes sz., határozatlan !! Többes sz., határozott |- | En människa || människan || människor || människorna
2. csoport:
- En-szavak, amik mássalhangzóra, vagy más magánhangzóra (nem 'a'-ra) végződnek
Egyes sz., határozatlan Egyes sz., határozott Többes sz., határozatlan Többes sz., határozott En tolk tolken tolkar || tolkarna |- | En fru || frun || fruar fruarna en granne grannen grannar || grannarna
3. csoport:
- Egy szótagú En-szavak.
{| class="wikitable sortable" |- ! Egyes sz., határozatlan !! Egyes sz., határozott !! Többes sz., határozatlan !! Többes sz., határozott |- | en text || texten || texter texterna en bild bilden bilder || bilderna |- | en film || filmen || filmer filmerna
- Több szótagú En és Ett szavak, amiknek a hangsúlya az utolsó szótagra esik.
Egyes sz., határozatlan Egyes sz., határozott Többes sz., határozatlan Többes sz., határozott en idé idén idéer || idéerna |- | en kalori || kalorin || kalorier kalorierna ett kafé kaféet kaféer kaféerna
- Ide tartoznak továbbá az idegen eredetű szavak.
- A szavak egy része hangzót vált.
4. csoport:
- Ett-szavak, amik magánhangzóra végződnek.
Egyes sz., határozatlan Egyes sz., határozott Többes sz., határozatlan Többes sz., határozott ett knä knät knän || knäna |- | ett piano || pianot || pianon pianona ett öga ögat ögon || ögonen
5. csoport:
- Ett-szavak, amik mássalhangzóra végződnek.
Egyes sz., határozatlan Egyes sz., határozott Többes sz., határozatlan Többes sz., határozott ett segel seglet segel seglen ett vapen vapnet vapen vapnen ett mönster mönstret mönster mönsterna
- Néhány En-szó.
Egyes sz., határozatlan Egyes sz., határozott Többes sz., határozatlan Többes sz., határozott en fader fadern fäder fäderna en man mannen män männen en mus musen möss mössen
A melléknév A melléknév a mondatban lehet jelző vagy az összetett állítmány névszói része. Alakja mindkét szerepkörében megváltozhat bizonyos esetekben. Jelzőként mindig a jelzett szó előtt áll.
A melléknév ragozása A melléknév ragozása aszerint változik, hogy határozott vagy határozatlan alakjában fordul-e elő a mondatban.
A melléknév határozatlan alakját használjuk akkor, ha összetett állítmány névszói részének szerepét tölti be a mondatban, valamint amikor határozatlan jelzős szerkezetben fordul elő.
Határozatlan alak Határozatlan alakban az egyes számban álló utrum főnévhez kapcsolódó melléknév alakja változatlan marad:
en snygg tröja (csinos pulóver) Tröjan är snygg (a pulóver csinos).
Az egyes számú neutrum főnévhez kapcsolódó melléknév azonban t végződést kap:
ett långt tåg (egy hosszú vonat) Tåget är långt (a vonat hosszú).
Többes számban az utrum és neutrum főnévhez kapcsolódó melléknév egyaránt -a végződést kap:
snygga tröjor (csinos pulóverek) långa tåg (hosszú vonatok)
Határozott alak A határozott alakú melléknév utrum és neutrum alakban is, egyes és többes számban egyaránt -a végződést kap. Hímnemben (a régi ragozás maradványaként) -e végződés járul a melléknévhez. A határozott jelzős szerkezetben nem csak a főnév kerül határozott alakba (végartikulus), hanem ilyenkor a jelzős szerkezet előtt is határozott névelő áll: den (utrum), det (neutrum), de (többes szám, ejtése [dom]).
utrum: den nya soffan de nya sofforna den gamle mannen (az öreg ember)
neutrum: det vita bordet de vita borden
Rendhagyó ragozású melléknevek A következő csoportokba tartozó melléknevek ragozása rendhagyó:
hangsúlyos magánhangzóra végződő melléknevek, pl.: ny – nytt – nya (új) hangsúlyos magánhangzó + t végű, egyszótagú melléknevek, pl.: vit – vitt – vita (fehér) többszótagú, t végű, véghangsúlyos melléknevek, pl.: absolut – absolut – absoluta mássalhangzó + t végű melléknevek, pl.: trött – trött – trötta (fáradt) hangsúlyos magánhangzó + d végű melléknevek, pl.: god – gott – goda (jó) mássalhangzó + d végű melléknevek, pl.: vild – vilt – vilda (vad) A hangsúlytalan –el, -er végű melléknevek határozott alakjában és többes számában kiesik az e, pl.: vacker – vackert – vackra (szép) A hangsúlytalan –en végű mellékneveknél neutrumban az –n helyére lép a –t végződés, határozott alakban és többes számban kiesik ez –e hang, pl.: vaken, vaket, vakna (éber)
A liten (kicsi) melléknév ragozása:
határozatlan: en liten flicka ett litet äpple
små flickor små äpplen
határozott: den lilla flickan det lilla äpplet
de små flickorna de små äpplena
A gammal (öreg, régi) melléknév ragozása:
határozatlan: en gammal bok ett gammalt hus
gamla böcker gamla hus
határozott: den gamla boken det gamla huset
de gamla böckerna de gamla husen
A színeket jelölő melléknevek ragozása is részben rendhagyó: vit, vitt, vita (fehér) svart, svart, svarta (fekete) röd, rött, röda (piros) blå, blått, blåa (kék) grå, grått, gråa (szürke) grön, grönt, gröna (zöld) gul, gult, gula (sárga) brun, brunt, bruna (barna)
Néhány melléknév ragozhatatlan: bra (jó), extra (különleges), äkta (valódi, eredeti), lila (lila), rosa (rózsaszín), inrikes (belföldi), utrikes (külföldi), gammaldags (régies), gratis (ingyenes), lagom (épp elég)
A melléknév fokozása
A határozószó Az ige Az infinitiv A svéd igék infinitiv, azaz főnévi igenévi alakja -a végződést kap (vö. magyar -ni). Amennyiben az ige magánhangzóra végződik, a főnévi igenévi (azaz ragozatlan) alak megtartja az ige eredeti végződését, például bo ("lakni"). A főnévi igenév alakját esetenként az att előtag előzi meg, mely azonos az angolban használt to, vagy a német zu alakokkal.
Jelenidő A jelenidejű ragozás során a svéd ige szótövéhez -r, ill. -er végződés kerül. Utóbbi akkor, ha az igető magánhangzóra végződik, például att komma ("jönni") – igető: kom + er =kommer.
Jelenidejű ragozás során a svéd ige minden számban és személyben azonos alakot vesz fel: Jag kommer arbetar bor Du kommer arbetar bor Han kommer arbetar bor Hon kommer arbetar bor Den kommer arbetar bor Det kommer arbetar bor Vi kommer arbetar bor Ni kommer arbetar bor De kommer arbetar bor
Kivételes alakkal bír a létige, a vara, melynek formája minden számban és személyben är.
A múltidő A svéd igék múltidejű alakja lehet perfekt, präteritum (=imperfekt), vagy pluskvamperfekt (vö.: előidejűség, régmúlt).
A preteritum A preteritum a svédben az általános elbeszéléshez használt múltidő, melynek használata során lezárt cselekvésről, történésről van szó. Használata során gyakran kerül elő múltidejű időhatározó (más esetekben a lezártság a kontextusból derül ki).
Példamondatok: Igår träffade jag Igor. ("Tegnap találkoztam Igorral.")
Előfordulhat, hogy a svéd jelenidejű történés leírásához használja a preteritum alakot, ez azonban csak bizonyos szerkezetek esetén fordul elő, amikor "belső, lelki részvételt" kívánnak kihangsúlyozni. Ezt az esetet szemléltetik az alábbi példamondatok: Nej, men det var kul att se dig. ("Klassz volt veled találkozni.") Det var väl synd! ("Hát ez igazán kár!") Det var en bra idé! ("Ez jó ötlet volt!")
Az angolhoz hasonlóan a svéd a segédigék esetén a múltidejű alak használatával fejez ki távolságtartást, ill. udvariasságot. Például: Det skulle vara snällt. ("Ez igazán kedves volna") Jag skulle vilja be om saltet. ("Szeretném kérni a sót.")
A perfekt A perfekt alakot a svéd – az angolhoz hasonlóan – akkor használja, ha a múlt időben lezajlott cselekvésnek kapcsolódása van a jelenhez (pl. a jelenben fejti ki az eredményt, stb. →vö. angol Present Perfect). Pl.: Han har kommit hem. ("Hazajött") (→ tehát most otthon van) Han har köpt en back öl. ("Vett egy rekesz sört") (→ tehát most egy rekesz sör van a birtokában) stb.
A perfekt igealakot használja a svéd azokban az esetekben is, amikor egy múlt időben megkezdett cselekvés folyamata a jelenben még tart (→vö. angol Present Perfect Continuous). Például: Jag har arbetat här i tre år
A perfekt igealakot használja a svéd éppen lezáródott cselekmények, történések leírására: Jag har just/precis/nyss kommit hem.
A pluskvamperfekt A pluskvamperfekt a svédben a ha ige múltidejű alakjából és az ige supinum alakjából tevődik össze. A svéd a pluskvamperfekt használatával azt fejezi ki, hogy egy múlt idejű esemény megtörténtének idejére egy másik múlt idejű cselekvés, vagy történés már lezáródott. Pl.: När han hade tvättat bilen, läste han tidningen. ("Miután lemosta a kocsit, újságot olvasott.")
A jövőidő képzése Jövőidejű igealak képzésre a svédben a következő lehetőségek adódnak: Jelenidejű igealak használata jövőidőre vonatkozó időhatározóval: Jag reser till Oslo i morgon. ("Holnap utazom Oslóba.")