bélyegkép|jobbra|250px|Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/3-1-21/22. Pátzay Pál alkotása. Gellért Oszkár, születési és 1899-ig használt nevén Goldmann Oszkár (Budapest, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1967. december 16.) Kossuth-díjas magyar költő, újságíró, szerkesztő. Gellért Hugó bátyja, Gellért Oszkár (1908–1968), Gellért Tibor (1909–1964), Gellért György (1911–2013) bíró, jogász és Gellért Endre (1914–1960) színész apja.

Élete Gellért József biztosítási hivatalnok és Steiner Zsófia gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait 1892 és 1900 között a Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte, majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára.

Húsz éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904–1918 között több ezer cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Horváth Gizellát (1885–1969), Horváth Sándor és Kocsis Anna leányát. A bejegyzés tanúsága szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt.Budapest VIII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1907. év, 547. folyószám. 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914–1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én felvette a római katolikus vallástBudapest-terézvárosi plébániahivatal által 5171/1939. sz. alatt kiállított bizonyítvány. (korábban felekezeten kívüli volt).

1920 és 1940 között a Nyugat főmunkatársa volt. 1941-től 1944-ig az Illyés Gyula által elindított Magyar Csillag szerkesztőjeként dolgozott. Az ország német megszállását követően Budapesten maradt. Származása ellenére a háború első éveiben mentességet élvezett, azonban 1944. április 6-i hatállyal az Országos Magyar Sajtókamara törölte a névjegyzékéből, mert zsidónak minősült. Néhány héttel később egy újabb határozat már azt is megtiltotta, hogy munkába járjon.

Művei Az első stációnál. Versek; Magyar Géniusz, Budapest, 1903 A Szent Korona tan hazugságai. Alkotmányjogi tanulmány; Légrády, Budapest, 1908 A deltánál. Újabb versek; Nyugat, Budapest, 1909 Ofélia térdein. Versek; Nyugat, Budapest, 1911 Gyűjtemény Gellért Oszkár verseiből; Athenaeum, Budapest, 1912 (Modern könyvtár) Rubens asszonya. Új himnuszok a szerelemhez; Nyugat, Budapest, 1912 A diadalmas forradalom könyve. A Népkormány tagjainak, a forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása; szerk. Gellért Oszkár; Légrády, Budapest, 1918 Testvérbánat csillaga. Régi és új versek 1900–1922; Kner, Gyoma, 1922 Velem vagytok. Új versek; Genius, Budapest, 1926 Az utolsó dalért; szerzői, Budapest, 1928 Valami a végtelen sugarakból; Nyugat, Budapest, 1929 Őrizd meg titkodat. Új versek; szerzői, Budapest, 1932 Hajnali három. Új versek; Hungária Ny., Budapest, 1934 Tíz esztendő. Válogatott versek; Nyugat, Budapest, 1934 Égtájak közt. Versek 1945–1946; Révai, Budapest, 1946 A hetvenötéves Schöpflin Aladár; az emlékkönyvet Gellért Oszkár és Vidor Miklós állította össze; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Budapest, 1947 Szövetség. Versek; Révai, Budapest, 1948 Arany János – Petőfi Sándor levelezése; sajtó alá rend. Gellért Oszkár; Hungária, Budapest, 1948 A három hegycsúcs. Versek; Révai, Budapest, 1950 Önéletrajz; Szépirodalmi, Budapest, 1950 Költő a békéért; Szépirodalmi, Budapest, 1951 Ötven év verseiből; Szépirodalmi, Budapest, 1952 Hírmondó. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1953 Kortársaim; Művelt Nép, Budapest, 1954 Levelezésem a kortársaimmal; Művelt Nép, Budapest, 1955 Tiéd az egész föld. Versek; Magvető, Budapest, 1955 Nem vagy egyedül. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1956 Emberség, szerelem. Válogatott versek; Szépirodalmi, Budapest, 1957 Daloló Hungária. Költemény ezer sorban; Szépirodalmi, Budapest, 1958 Egy író élete; Bibliotheca, Budapest, 1958–1962 1. 1902–1925 2. A Nyugat szerkesztőségében. 1926–1941 Utószüret; Szépirodalmi, Budapest, 1963 Még hányszor? Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1964 Zuhanóban. Új versek; Szépirodalmi, Budapest, 1966 Száz az ezerből. Versek és történetük; Szépirodalmi, Budapest, 1967 Száz az ezerből; Szépirodalmi, Budapest, 1982 "...olvasd el szigorú szemmel cikkemet". Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929–1941; sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila és Pataky Adrienn; Gondolat, Budapest, 2017

Jegyzetek

Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek

Borbély Sándor: Gellért Oszkár; Akadémiai, Budapest, 1976 (Kortársaink)

További információk A magyar irodalom arcképcsarnoka [ A magyar irodalom története]

Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar költők Kategória:A Pesti Hírlap (1878–1944) vezetői, újságírói Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:A Nyugat folyóirat szerzői Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek