A municípium () (magyarra a tartományi rendszer bevezetéséig törvényhatósági jogú város vagy hibásan törvényhatóság, újabban megyei jogú város alakban is fordítják) a közigazgatási területi egységek egyik típusa Romániában, a városi önkormányzatok egyik jogi kategóriája.
Azokat a városokat (oraș) lehet municípiumi rangra emelni, amelyek eleget tesznek a következő feltételeknek: lakossága legalább az összes foglalkoztatottnak legalább 85%-a nem a mezőgazdaságban dolgozik a lakások legalább 80%-ába be van vezetve a víz a lakások legalább 75%-ban található WC és fürdőszoba a lakások legalább 45%-a központi fűtéssel rendelkezik ezer lakosra legalább tíz kórházi ágy jut ezer lakosra legalább 2–3 orvos jut van felsőfokú tanintézete van rendezvényterme, esetleg színháza, zenei intézménye, közkönyvtára, stadionja, sportcsarnoka legalább száz szállodai férőhelye van az utak teljes hosszúságának legalább 60%-a pormentesített az utcák teljes hosszúságának legalább 70%-ában van vezetékes víz az utcák teljes hosszúságának legalább 60%-a csatornázott van mechanikus és biológiai víztisztító állomása az utcák teljes hosszúságának legalább 70%-a el van látva külső tűzoltóvíz-csatlakozással legalább 15% zöldfelülete van szabályozott hulladéklerakóhoz való hozzáférése biztosítva.
A municípium állhat egyetlen városias településből, de tartozhatnak hozzá további településrészek (localități componente) vagy falvak (sate) is. Némelyiket nem hivatalos negyedekre (cartier) osztják.
A municípiumot a municípiumi tanács vezeti, amelynek élén a polgármester áll. A municípiumnak egyszintű önkormányzata van, egyikben sem működnek kerületi vagy városrészi önkormányzatok.
Habár nevében Bukarest, az ország fővárosa is municípium, közigazgatásilag a megyékkel egyenrangú, közvetlenül a központi kormányzatnak van alárendelve. Abban is sajátos, hogy kerületei (sector) önkormányzattal rendelkeznek.
A 2021-es népszámláláskor Romániában – Bukarestet is ideszámítva – 101 municípiumi rangú település volt; közülük 58-nak a lakossága nem érte el a törvényben előírt negyvenezer főt.
Története Az 1923. március 29-i alkotmány értelmében hozott 1925. június 25-i közigazgatási törvényt többször módosították, majd 1929. augusztus 3-án újabb közigazgatási törvényt hoztak. Ez az országot megyékre (județ), a megyéket községekre (comună) osztja fel. A községeken belül megkülönböztet városi és vidéki községeket. A városi községeket tovább osztja városokra (oraș) és törvényhatósági jogú városokra (municipiu).
A municípiumokat az 1965. augusztus 21-i alkotmány 1968-ik évi, az ország adminisztratív újrafelosztásáról rendelkező módosításával hozták újra létre.
Jegyzetek
További információk Magyar kisebbség – Dr. Fritz László: A közigazgatási választások eredményei (1930) Magyar kisebbség – Zakota Zoltán: Centralizáció és provizorátus. A helyi közigazgatás alakulása a modern kori Romániában
Kategória:Románia közigazgatása Kategória:Településtípusok jogállás szerint