Az 1979-es Formula–1-es szezon volt a 30. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1979. január 21-étől október 7-éig tartott, 15 futamon keresztül, valamint rendeztek három versenyt a bajnokságon kívül is.

Jody Scheckter csapattársa, Gilles Villeneuve előtt szerezte meg a világbajnoki címet, a Ferrari pedig öt éven belül negyedszer lett konstruktőri bajnok. A csapatnak ezután 21 évig nem sikerült egyéni bajnoki címet szereznie. Scheckter révén először és mindezidáig utoljára lett afrikai származású bajnoka a sportágnak. Miközben általánossá váltak a szívóhatást (ground effect) kihasználó autók, Clay Regazzoni Silverstone-ban megszerezte a Williams első futamgyőzelmét, melyhez Alan Jones még négyet tett hozzá az évben. Jean-Pierre Jabouille és a Renault megszerezte a turbófeltöltős autók első futamelsőségét is. Niki Lauda időlegesen, James Hunt végleg visszavonult.

Csapatok és versenyzők

CsapatKonstruktőrKasztniMotorGumik#VersenyzőFutamok Martini Racing Team LotusLotus-Ford79 80Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó1 Mario AndrettiMind2 Carlos ReutemannMind Team Tyrrell Candy Tyrrell TeamTyrrell-Ford009Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó3 Didier PironiMind4 Jean-Pierre Jarier1–9, 12–15 Geoff Lees10 Derek Daly113314–15 Parmalat RacingBrabham-Alfa RomeoBT46 BT48Alfa Romeo 115-12 3L F12 boxer Alfa Romeo 1260 3.0 V12 szívó5 Niki Lauda1–136 Nelson Piquet1–13Brabham-FordBT49Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó5 Ricardo Zunino14–156 Nelson Piquet14–15 Marlboro Team McLaren Löwenbräu Team McLarenMcLaren-FordM26 M28 M28B M28C M29Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó7 John WatsonMind8 Patrick TambayMind ATS WheelsATS-FordD2 D3Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó9 Hans-Joachim StuckMind SEFAC FerrariFerrari312T3 312T4 312T4BFerrari 015 3L F12 boxer11 Jody ScheckterMind12 Gilles VilleneuveMind Fittipaldi AutomotiveFittipaldi-FordOfficial records of the 1979 International Cup as published in the 1980 FIA Yearbook refer to Fittipaldi as Copersucar, after the team's main sponsor.F5A F6 F6AFord Cosworth DFV 3L V8 szívó14 Emerson FittipaldiMind19 Alex Ribeiro14–15 Équipe Renault ElfRenaultRS01 RS10Renault-Gordini EF1 1,5L V6 turbó15 Jean-Pierre JabouilleMind16 René ArnouxMind Samson Shadow Racing Interscope Shadow Racing Shadow RacingShadow-FordDN9Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó17 Jan LammersMind18 Elio de AngelisMind Olympus Cameras Wolf Racing Michelob Wolf RacingWolf-FordWR7 WR8 WR9Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó20 James Hunt1–7 Keke Rosberg8–15 Team EnsignEnsign-FordN177 N179Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó22 Derek Daly1–7 Patrick Gaillard8–12 Marc Surer13–15 Team MerzarioMerzario-FordA1B A2 A4Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó24 Arturo Merzario1–6, 8–15 Gianfranco Brancatelli7 Ligier GitanesLigier-FordJS11Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó25 Patrick Depailler1–7 Jacky Ickx8–1526 Jacques LaffiteMind Albilad-Saudia Racing TeamWilliams-FordFW06 FW07Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó27 Alan JonesMind28 Clay RegazzoniMind Warsteiner Arrows Racing TeamArrows-FordA1 A2Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó29 Riccardo PatreseMind30 Jochen MassMind Team RebaqueLotus-Ford79Ford Cosworth DFV 3L V8 szívó31 Héctor Rebaque1–6, 8–12Rebaque-FordHR10013–15 AutodeltaAlfa Romeo177 179Alfa Romeo 115-12 3L F12 boxer Alfa Romeo 1260 3.0 V12 szívó35 Bruno Giacomelli6, 8, 13, 1536 Vittorio Brambilla13–15 Willi Kauhsen Racing TeamKauhsen-FordWKFord Cosworth DFV 3L V8 szívó36 Gianfranco Brancatelli5–6

Változások

Ronnie Peterson halála után a Lotus leigazolta a pótlására Carlos Reutemant a Ferraritól. Az ő helyére az olaszok új versenyzőjeként Jody Scheckter került, a Wolf csapat pedig James Huntot igazolta le az ő helyére. A McLaren eredetileg éppen Petersont szerette volna leigazolni ettől az idénytől Hunt helyett. Halála az ő terveiket is felülírta, így került hozzájuk John Watson. Watson helyét a Brabhamnél a nagyra tartott, de még mindig csekély tapasztalattal rendelkező Nelson Piquet vette át. A Surtees és a Theodore Racing csapatok visszaléptek, egy új istálló érkezett a Kauhsen személyében, Héctor Rebaque pedig mint Team Rebaque versenyzett, a Lotus autójával. Jean-Pierre Jarier a Tyrrell versenyzője lett Patrick Depailler helyett, aki a Ligierhez távozott. Utóbbi csapat ugyan a Matra felszereléseivel működött, de a gyári támogatás ebben az évben befejeződött, ezért ők is a Ford-Cosworth jól bevált motorjaira váltottak. Clay Regazzoni a Shadowtól a Williamshez igazolt, René Arnoux pedig a Renault versenyzője lett. Mindkét csapat ebben az idényben indult először két autóval. Hans-Joachim Stuck az ATS-hez ment, ezért a Shadow két újonccal, Jan Lammersszel és Elio de Angelisszel kezdte az évet. Az Arrowsnál Rolf Stommelen helyére Jochen Mass került.

Szezon közbeni változások

Miután több versenyen sem sikerült célba érnie, James Hunt az idény közben visszavonult és a BBC Sport szakkommentátora lett. A helyére Keke Rosberg került. Patrick Depailler balesetet szenvedett sárkányrepülőzés közben júniusban, minek következtében eltörte a lábát. A francia kormány által támogatott Ligiernek francia pilótát kellett volna helyette találnia, ők viszont a franciául tökéletesen beszélő, de mégis belga Jacky IckxMotor Sports, Washington Post, 24 June 1979, Page A1. mellett döntöttek, akinek ebben az évben a karrierje is befejeződött. Derek Daly otthagyta az Ensign csapatot, a helyére Patrick Gaillard került, de az ő eredményei se voltak jobbak, ezért végül Marc Surer kapta meg a volánt. Az olasz nagydíjtól Héctor Rebaque már nem egy Lotus 79-essel, hanem egy saját építésű Rebaque HR100-assal versenyzett. 1976-ban az Alfa Romeo még a Brabham motorpartnereként tért vissza a sportágba, a tervező Carlo Chilti pedig eddigre meggyőzte a gyártót, hogy indítsanak gyári csapatot is. A belga nagydíjon debütált az Alfa Romeo 177 nevű versenyautó, és ezzel egyidejűleg a Brabham sem kapott többé motorokat tőlük. Utóbbi csapat emiatt Ford-Cosworth egységekre váltott, mindössze két futammal az idény vége előtt. Niki Lauda nem volt elégedett a változással, és azon melegében be is jelentette, hogy inkább visszavonul. A hátralévő versenyeken Ricardo Zunino pótolta. Az utolsó két versenyt a Fittipaldi csapat is két autóval teljesítette.

Szabályváltozások Csekély, de jelentősnek mondható változtatások történtek, többek között előírták, hogy az autók cockpitjének nagyobbnak kell lennie, továbbá kötelezően előírták a két visszapillantó tükör felszerelését.

A szezon menete Mivel az előző évben a Lotus 79 dominált, a többi csapat igyekezett lemásolni a szívóhatásra (ground effect) épülő autójukat. Hogy a riválisaik előtt maradhassanak egy lépéssel, megépítették a Lotus 80-as versenyautót. A Ferrari motorjai nagyon erősek voltak, viszont kialakításuk miatt nehéz volt hatékony ground effect-autót építeni. A Renault is szintet lépett, mert az idény során bemutatták második, kiforrottabb turbómotoros konstrukciójukat, az RS10-est. A Tyrrell csapat komoly pénzügyi gondokkal kezdett küszködni, az Arrows pedig egy új, lövedékszerű autóval, az A2-essel kísérletezett.270px|thumb|right|Ligier JS11

Az előzetes várakozások ellenére nem a Lotus, hanem a Ligier autói domináltak az év első időmérő edzésén, Argentínában: Laffite szerezte meg a pole-pozíciót a csapattárs Depailler előtt. Reutemann a harmadik, Jarier a negyedik helyről indult. A rajtnál mindkét Ligier az élen maradt, mögöttük azonban Watson és Scheckter összeütközött, a balesetbe pedig Pironi, Tambay és Piquet is belebonyolódott. A versenyt megszakították, majd az új rajtnál Depailler vette át a vezetést Jarier, a tartalékautóval versenyző Watson és Laffite előtt. A francia ezután a 11. körre visszaküzdötte magát az élre. Reutemann Jarier visszaesése után megelőzte Watsont, majd a motorhibával küzdő Depaillert, így másodikként végzett a győzte Laffite mögött. Watson harmadik, Depailler negyedik lett.

1977 után a brazil nagydíj visszatért az újraaszfaltozott Interlagosba, de a pálya továbbra is egyenetlen felületű maradt. Az előző nagydíjhoz hasonlóan ismét a Ligier-k domináltak: Laffite és Depailler indult az első sorból Reutemann és Andretti előtt. Laffite a rajt után megtartotta a vezetést, míg Reutemann feljött a második helyre, azonban Depailler hamar visszavette pozícióját. Reutemann a harmadik helyet is elveszítette, mivel Andretti megelőzte. Miután Andretti technikai hiba miatt kiállt, a Schecktert megelőző Emerson Fittipaldi jött fel a negyedik helyre. A 22. körben Fittipaldi hátsó kerekével probléma akadt, emiatt a brazil kiállt szerelőihez. Laffite győzött Depailler, Reutemann, valamint a Ferrarikat megelőző Didier Pironi (Tyrrell) előtt. 270px|thumb|left|Lotus 80-as

A dél-afrikai nagydíj előtt négyhetes szünet következett, mely alatt ismét fellángolt a sportszövetség (FISA) és a konstruktőrök szövetsége (FOCA) közötti viszály, de a verseny rendben lezajlott. Kyalamiban a Ferrari először indult az új 312T4-es modellel. A magasban fekvő pálya nagyban kedvezett a Renault turbómotorjának, így Jabouille szerezte meg a pole-t Scheckter és Villeneuve Ferrarija előtt. A rajtnál Jabouille az élen maradt, de Villeneuve hamarosan az élre került. Felhőszakadás miatt félbeszakították a futamot. Scheckter, Depailler, Tambay és Piquet a slick gumik mellett döntött. Az új rajtnál Villeneuve megtartotta a vezetést, de ahogy a pálya száradni kezdett, Scheckter megelőzte a kanadait, aki a 15. körben kiállt új gumikért. Villeneuve a második helyre jött vissza, majd elkezdett felzárni Scheckterre, aki az 52. körben szintén kiállt kereket cserélni. A kanadai az élre állt, Scheckter pedig már nem tudta megelőzni a leintésig, így Villeneuve győzelmének köszönhetően a Ferrari kettős győzelmet aratott Jean-Pierre Jarier (Tyrrell), Andretti és Reutemann előtt. Jabouille motorhiba, Laffite baleset miatt esett ki. 250px|thumb|right|Arrows A2

Long Beachben Villeneuve-é lett a pole Reutemann, Scheckter és a két Ligier előtt. Reutemann-nak elektromos hiba miatt a boxból kellett indulnia. Amikor a mezőny másodszorra is megérkezett a ratrácsra, Laffite autója megállt, így Villeneuve vezetésével a mezőny eleje megtett egy újabb kört, míg a mezőny hátsó része megállt a rajtrácson. A rajtot követően a kanadai megtartotta vezetést, míg Depailler megelőzte Schecktert. A dél-afrikainak az előzés közben megsérült az első szárnya. Jarier Scheckter és Depailler megelőzésével a második helyre jött fel. Később Depailler visszaesett Scheckter mögé, majd a ferraris a 27. körben visszaelőzte Jarier-t. Míg a két Ferrari az élen haladt, Jarier-t Depailler, Andretti és Jones is támadta. A Williams versenyzője a 62. körre feljött a harmadik helyre. A verseny végén Depailler elveszítette a negyedik sebességi fokozatot, így visszaesett Andretti mögé. Ismét a Ferrarik győztek Villeneuve-Scheckter sorrendben. 250px|thumb|left|Tyrrell 009

A három hét múlva következő spanyol nagydíj előtt megrendezték a nem világbajnoki Race of Championst Brands Hatch-ben, amelyen ismét Villeneuve győzött. Jaramában debütált a Lotus 80-as (csak Andretti indult vele), a Renault RS10-es és a Williams FW07-es. Az időmérő edzésen a Ligier-k domináltak: Laffite szerezte meg a pole-t Depailler, Villeneuve és Andretti előtt. A rajtnál Depailler szerezte meg a vezetést Laffite előtt, míg Villeneuve visszaesett a jól rajtoló Reutemann mögé. A kanadai próbálta visszaszerezni a helyezését, de megcsúszott és hátraesett a mezőnyben. Laffite nem tudta megelőzni csapattársát, egy elrontott sebességváltás után pedig tönkrement a motorja. Lauda a 60. körben megelőzte Schecktert, de motorhiba miatt később kiesett. Schecktert ezután megelőzte Andretti, így a dél-afrikai negyedik lett. Depailler nyerte a versenyt Reutemann és Andretti Lotusa előtt.