A muzeológus feladata a magyar felfogás szerint nagyon sokrétű, de mindenképpen egy-egy gyűjteményhez kapcsolódik. A muzeológus a szakterületének megfelelő gyűjteményt kezeli és azért felelős. A gyűjtemények általában a raktározási szempontokat figyelembe véve anyag és forma szerint csoportosítják a tárgyakat, így, bár múzeumonként eltérő lehet a rendszerezés, de van például bútorgyűjtemény, kerámiagyűjtemény, textilgyűjtemény, fotótár, kézirattár, metszettár stb., és ezeknek külön muzeológusa.
A muzeológus feladatai
Gyűjtés – a muzeológus felkutatja és begyűjti azokat a gyűjteményébe való tárgyakat, amelyekről úgy gondolja, hogy a lehető legjobban reprezentálják egy kor, társadalmi osztály, vagy réteg életmódját, arra a legjellemzőbbek. A gyűjtés módja lehet vásárlás, öröklés, ajándékozás, bizonyos anyagok pedig automatikusan kerülhetnek a múzeumba (pl.: a régészeti leletek). A gyűjtés során interjúkkal minél több mindent ki kell deríteni a tárgyról, lehetőleg elsődleges forrásból (eredeti tulajdonos) tájékozódva. Feldolgozás – a muzeológus a begyűjtött tárgyakat feldolgozza. Ebbe beletartozik, hogy először azonosítja a tárgyat, meghatározza a korát (datálás), majd bevezeti a gyűjteményi leltárkönyvbe, meghatározza a tárgy helyét a gyűjteményben. Ha szükséges, a tárgyat a múzeumhoz kapcsolódó restaurátorműhelybe küldik, hogy megpróbálják az eredeti állapotába visszaállítani, de úgy, hogy a javítások észrevehetőek legyenek. Publikálás – tudományos munka. A publikáció egy sajátos formája a kiállításrendezés is, ami a muzeológusok speciális publikációs lehetősége. A kiállítás során az adott témát a tárgyakon, dokumentumokon és egyéb forrásokon keresztül mutatják be a közönségnek, így a tudományos munka a múzeum közművelődési feladatait is szolgálja.
Muzeológusképzés 1963-ban indult meg a muzeológusképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a történelem kiegészítő szakjaként. A szak pontos neve ma is: Új- és legújabb kori történeti muzeológia szak. A muzeológia modernizálásában Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia későbbi elnökének volt nagy szerepe, aki a muzeológia pontos meghatározásával, valamint az oktatás főbb elveinek kijelölésével segítette elő a magyar muzeológia modernné fejlődését. A szak 1978-as átszervezése során négy blokkra osztották a tantárgyakat: Művelődéstörténeti blokk – Magyarország művelődés- és kultúrtörténete a honfoglalástól a XX. századig Múzeumi munkára felkészítő blokk – múzeumtörténet, kiállításrendezés, általános és történeti muzeológiai ismeretek Anyagismereti blokk – szakmuzeológiai anyagismeret, egyes anyagok és az azokból készült tárgyak sajátosságai (papír, fotó, textil, fa, fém, kerámia, üveg) Közművelődési blokk – látogatóbarát múzeum, múzeumpedagógia Az egyetemi szak ezen elvek alapján működik ma is, bár a bolognai folyamat során újabb átszervezések történtek, így a muzeológia szak újabban már a történelem alapszak egyik szakiránya.
Híres muzeológusok
Antall József politikus, miniszterelnök (1932–1993) Hopp Ferenc ázsiakutató (1833–1919) Móra Ferenc író (1879–1934) Pulszky Ferenc publicista, politikus, múzeumigazgató (1814–1897) Rómer Flóris bencés tanár, múzeumalapító (1815–1889) Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató, múzeumigazgató (1866-1917)
További információk Magyar múzeumi arcképcsarnok; főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula; Pulszky Társaság–Tarsoly, Budapest, 2002 Magyar múzeumi arcképcsarnok II; főszerk. Tóth Arnold, szerk. Élesztős László; Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, Budapest, 2024
Kategória:Muzeológia Kategória:Foglalkozások