Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Élete Édesapja id. Henszelmann Imre (1770–1817) evangélikus vallású kassai fémkereskedő volt. 4 éves korában árva maradt, nővére, Doby Lipótné (sz. Henszelmann Sarolta) nevelte fel.
Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett. Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású Böhm József Dániel (Joseph Daniel Böhm) vezette be erre a tudományszakra. 1848-ban Bécsben Esterházy Pál Antal sajtóreferense lett. 1849-ben a forradalomban való részvétele miatt börtönbe zárták, majd Londonba és Párizsba távozott. Párizsban III. Napóleon támogatásával jelent meg Théorie des proportions appliqués dans l’architecture című műve 1860-ban. Magyarországra visszatérve ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat.
1862-ben Henszlmann Imre a székesfehérvári püspöki palota kertjében dolgozhatott ásatásokon. 1874-ben a helyi püspöki szék megüresedett, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának javaslatára elrendelte az ásatás folytatását, mely 1874. augusztus 18-tól Henszlmann vezetésével hét héten keresztül folyt tovább. A sírokban talált földi maradványokat az 1874-ben és 1882-ben előkerültekkel együtt összekeverve hat ládában tárolták, amelyek közül egynek nyoma veszett. Később az 1938. augusztus 13-án fellelt „embertani anyagot” (egybedobált, azonosítatlan uralkodói, főúri, főpapi csontokat) gyufagyári faládákban a vár hajdani vizesárkában kialakított beton tömegsírba zárták.Hankó Ildikó: Királyaink tömegsírban, mek.oszk.hu
1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt. 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az Archaeologiai Értesítő és az Archaeologiai Közlemények című periodikákat.
Henszlmann Imre kezdeményezte az egykori kassai Felsőmagyarországi Rákóczi-múzeum létrehozását, aminek utódja ma Kelet-Szlovákia legnagyobb és legfontosabb múzeuma.
bélyegkép|jobbra|250px|Henszlmann Imre sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-47
Emlékezete Budapesten, az V. kerületben utca viseli nevét.Henszlmann Imre utca - Google Maps (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
Fontosabb művei Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt (Pest, 1841) Kassa városának ó-német stylű templomairól (Pest, 1846) időrendben ez az első magyar művészettörténeti monográfia Adalékok a magyar ikonographiához. I. Mátyás király egykorú arczképei (1861) I. Mátyás király állítólagos építőmesterének kézirati munkája az építészetről (1861) A kis-bényi románízlésű egyház (Pest, 1863) A székesfehérvári ásatások eredménye (Pest, 1864) Műrégészeti kalauz I-II. kötet (Pest, 1866) Pécsnek középkori régiségei I-II. kötet (Pest, 1869–72) Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa (Lipcse, 1873) Tanulmányok a góthok művészetéről (Pest, 1874) Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Bp., 1876) Online A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya (Bp., 1876) Lőcsének régiségei (Bp., 1878) Bártfa középkori műemlékei (Bp., 1879) Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei (Bp., 1880) Online A nagyszebeni és székesfehérvári régi templom Reissenberger Lajossal (Bp., 1883) A képzőművészetek fejlődése; Franklin, Bp., 1906 (Olcsó könyvtár) Válogatott képzőművészeti írások; szerk. Tímár Árpád, névmutató Bardoly István; MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Bp., 1990
Jegyzetek
Források
Korach R.: Henszlmann Imre művészeti elmélete, Bp., 1902
Kapcsolódó szócikkek Henszlmann Imre: Tanulmányok a góthok művészetéről. Értekezések a történeti tudományok köréből (3. 6). Pest, 1874 Budaszentlőrinci pálos kolostor Magyar akadémikusok listája Muzsikáló ház
További információk
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927 F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987 Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien–Leipzig, W. Braumüller, 1918 Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969 Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993– Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993– Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003 Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better–MTESZ–OMIKK, 1997 A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904 Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973 Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911– Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891–1914. Hornyánszky Viktor ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny. Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933 Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936–1942 Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994 Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927 Széles Klára: Henszlmann Imre művészetelmélete és kritikusi gyakorlata; Argumentum, Bp., 1992 (Irodalomtörténeti füzetek) Henszlmann Imre 1813–1888 & Myskovszky Viktor 1838–1909 & Wick Béla 1873–1955 és tevékenységük kulturális örökségünk védelmében; fel. szerk. Csala Kornélia, Sápos Aranka; Kassai Polgári Klub, Košice, 2008 (Híres kassaiak) Kerny Terézia: Henszlmann Imre az intézményes műemlékvédelem szolgálatában (1872–1888) In: Henszlmann Imre (1813–1988). Kiállítás születésének 200 évfordulója alkalmából. MTA Művészeti Gyűjtemény 2013. október 15. – 2013. december 13. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Argumentum, Budapest, 43–44. oldalak Megtekintve 2020-04-29.
Kategória:Magyar régészek Kategória:Centralisták Kategória:Kassaiak Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Műemlékvédők Kategória:MTA-tagok Kategória:1813-ban született személyek Kategória:1888-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar kritikusok Kategória:Magyar építészek Kategória:Országgyűlési képviselők (1869–1872) Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek