jobbra|bélyegkép|250px|A 13. századi Legenda aurea egy díszes lapja, a miniatúrán Mihály arkangyal harcol a sárkánnyal. „És nagy harc lőn az égben, Mihály és az ő angyalai harcolnak vala a sárkánnyal” (Jel 12,7).
A legenda (latin kifejezés, jelentése: olvasandó) – általában – egy vallási tárgyú kisepikai műfaj. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap, vallásalapító életéről, egy szent hely, templom, ereklye, ünnep keletkezéséről szól.
Jellemzői A legtöbb vallás és irodalom ismeri. Szűkebb értelemben azt a középkori műfajt nevezzük így, amely a keresztény szentek életét mondja el. Eredetileg a szentté avatásra készült élettörténetből (lat. vita) fejlődött ki, amely később a szerzetesek, apácák olvasmányául szolgált (innen a latin neve). Fő eleme a csodatételek és a szent erényeinek felsorolása, ezáltal a legfontosabb erkölcsi tanítások, példák bemutatása. (Azaz eredeti értelmében nem azonos a szájhagyomány útján terjedő, különféle formákban lejegyzett, néhol a közbeszédben a legenda szinonimájaként használt monda műfajjal. Másképpen megfogalmazva: Szent László királyról több középkori eredetű monda maradt fenn, amelyeket külön-külön az idők során többféle változatban is lejegyeztek – a hivatalos szentté avatására készült legenda-élettörténetből viszont csak egy készült.)
A bencés rendben elterjedt az a szokás, hogy a szerzetesek étkezési időben felolvassák őket. A magyar irodalom leghíresebb legendái latin nyelven a Szent Istvánról, Imréről, Szent László, Gellért püspökről, Erzsébetről, magyar nyelven a Szent Margitról szólók. Legendáriumokban gyűjtötték össze őket, legnépszerűbb közülük a 13. századi Legenda aurea.
A legenda hagyományos egyházi műfaja három feladatnak tesz eleget: bizonyítékul szolgál a szent csodáira, megörökíti életük eseményeit és nevelő célzatú olvasmány. Közös jellemzői a legendáknak, hogy hőseikben típust ábrázolnak, eszményt igyekeznek felállítani. A tények és a példák illusztráló eszközök, a valóságos eseteket vándormotívumok, bibliai elemek és toposzok helyettesíthetik. A legendák ált. négy részből tevődnek össze: a tárgyalt személy nevének etimológiája - élettörténet (vita) - szenvedéstörténet (passio) - csodajegyzék (miracula).
Modern legendák A legenda újabb időkben a nem bizonyítható, de nagy populáris hatást kiváltó, félig igaz történeteket is jelenti. Egy példa erre az ős Beatrice együttesAz ős Beatrice, beatrice.hu csirkedarálás-legendája,A csirkedarálás legendája, urbanlegends.hu miszerint az együttes tagjai egy koncertjükön ledaráltak volna egy élő csirkét. Ez azonban soha nem történt meg, egy másik, punk együttes koncertjén állítólag elkövettek ilyet, habár nem darálóval, hanem kézzel téptek szét egy csirkét a nézők, de a korabeli kultúrpolitika lejáratócélzattal a hírhedtté váló Beatricét vádolta meg ezzel a tettel, ami összefonódott a zenekarral, azok minden cáfolata ellenére. Vannak bizonyos helyekhez kötődő legendák, például a „városi legendák”, melek az urbanizálódott közösséghez köthetők.Nyolc meghökkentő budapesti legenda, beszédes leleplezésekkel, hvg.hu
A legenda szót átvitt értelemben is használjuk. Egy jó legenda - azaz fedőtörténet - kell egy beépített vagy fedett ügynök álcázására is, amikor az ügynöknek egy új titkos identitást kell felvennie, és az új alteregó személyiségét kitalálják neki.Öreg pederasztának látszani nehéz, origo.hu
Jegyzetek
Források Enciklopédia Fazekas Legenda (doksi.hu) A magyar „szentek” legendái A legendák eredete (sulinet.hu)
További információk Legendák, feltevések, tények Városi legendák magyar nyelvű gyújtőoldala
Kategória:Legendák