Baumgarten Ferenc Ferdinánd (Budapest, 1880. november 6. – Ótátrafüred, 1927. január 18.)Halálesete bejegyezve Budapest IV. kerületi polgári halotti anyakönyv 25/1929. folyószáma alatt. magyar esztéta, műkritikus, a róla elnevezett irodalmi díj megalapítója.

bélyegkép|jobbra|250px|Baumgarten Ferenc Ferdinánd sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1/a-33. Beck Ö. Fülöp alkotása. bélyegkép|jobbra|250px|Baumgarten Ferenc Ferdinánd emléktáblája Budapest V. kerületében.

Élete Édesapja Baumgarten Leó, édesanyja Baumgarten Emília volt. Rokona volt Baumgarten Izidor és Baumgarten Nándor. Egész fiatalon a Budapesti Szemlébe írt kritikai tanulmányokat. Egyetemi tanulmányai elvégzése után Németországba költözött és német író lett. Főleg iro­dalom- és művelődéstörténettel és esztétikával foglalkozott és ilyen irányú munkássága német irodalmi körökben nagy méltánylásra talált. Na­gyobb, új szempontokban gazdag, beható tanul­mányt írt Conrad Ferdinand Meyerről, másik könyve: „A modern regény fejlődése”. írt még több finom, mély érzésű novellát, és kéziratban is több munkát hagyott hátra.

A Baumgarten-díj Baumgarten a magyar irodalomban azzal tette nevét halhatatlanná, hogy mintegy egymillió pengőt kitevő vagyonát a magyar írókra hagyta. E hagyaték egyike volt a legnagyobb magyar kulturális alapítványoknak, s kamatait olyan magyar írók kapták, akiknek munkássága csakis eszmei célokat szolgált. Az alapítvány vagyonkezelői Baumgarten végrendelete alapján Babits Mihály költő és barátja, Basch Lóránt budapesti ügyvéd. Az első Baumgarten-díjat 1929. január 18-án osztották ki tíz magyar író között, akik fejenként négyezer pengőt kaptak.

Művei Das Werk Conrad Ferdinand Meyers (München, 1917) Zirkus Reinhardt (Potsdam, 1920)

Jellemzése A Baumgarten Alapítvány közgyűlésén 1946. január 18-án Lukács György így méltatta: „Baumgarten minden barátja tudja, hogy kevés ember élt olyan küzdő, olyan kínlódó munkával teljes életet, mint ez a minden életgondtól megkímélt ember. A Meyer-könyv több mint egy fél évtized szinte emberfeletti megerőltetéseiből, egy sereg tervezet, egy sereg szövegvariáns, a többször már szinte kész könyv újból és újból való elvetése után jött létre. (...) Nem lettem volna hű Baumgarten emlékéhez, tízéves benső barátságunk emlékéhez,(1908-1918) „A forradalmak idején utaink elváltak. Addig semmitől sem zavart benső barátság és messzemenő irodalmi, világnézeti közösség fűzött össze, mely csak az első világháború alatt lazult meg, az én fejlődésem következtében.” Lukács, 207. o. ha ezt a kiúttalanságot nem a legélesebben domborítottam volna ki. Mert komoly tehetsége mellett, ez jellemzi Baumgartent a legmélyebben: az a rendíthetetlen becsületesség és meg nem alkuvás, amellyel életének, társadalmi és világnézeti helyzetének ezt a problematikáját egészen a tragikusságig végigélte.”Lukács György: Új magyar kultúráért. Bp., Szikra, 1948, 207-211. o.

Jegyzetek

Források

További információk Egy fénykép a múltból: Baumgarten Ferenc [ Magyar életrajzi lexikon] Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Murányi Gábor: A húsz évet élt "örökalapítvány" Mozaikok a Baumgarten Alapítvány történetéből

Kategória:Magyar esztéták Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1927-ben elhunyt személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek