Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda. Szomszédos megyéi: Maros megye nyugaton, Brassó megye és Kovászna megye délen, Bákó megye (Bacău) és Neamț megye keleten, Suceava megye északon. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Csík vármegye és Udvarhely vármegye területéből.
Földrajz left|thumb|170px|Az Olt forrásának környéke a Magas-bükk (1416 m) oldalában left|thumb|170px|A Hargita hegység télen Hargita megye területe 6639 km². Főként a Keleti-Kárpátok hegyeiből áll, mint például a Csíki-havasok (Ciuc), a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Hargita (Harghita). Ezen hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak.
A hegyek eredete vulkanikus, a terület pedig híres meleg forrásairól. Hargita Románia egyik leghidegebb területe, ám nyáron meglehetősen meleg is lehet. Amennyiben elég eső esik, a megye klímája tökéletes az erdei gombák számára.
A megyében ered Románia két fontos folyója, a Maros és az Olt. Ezek a folyók Marosfőnél és Csíkszentdomokosnál erednek egymástól néhány kilométerre. A Maros innen nyugat felé folyik, majd a Tiszába ömlik, míg az Olt dél felé, a Dunába ömlik. (Ezt örökíti meg A Maros és az Olt legendája.) Hargitának sok szép természeti látványossága van, például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni eredetű krátertó a megye déli részén, Tusnád közelében. A Gyilkos-tó egy hegyi tó Gyergyószentmiklós közelében. A Békás-szoros egy megejtően szép, szűk hasadék, melyet a Békás-patak alakított ki.
Hargita megye 10 legmagasabb hegycsúcsa: Hely Név Magasság Hegység1.Kelemen-forrás-csúcs2032 mKelemen-havasok2.Rekettyés-csúcs2021 mKelemen-havasok3.Cserbükk2013 mKelemen-havasok4.Csont-hegy1900 mKelemen-havasok5.Vajda-csúcs1885 mKelemen-havasok6.Madarasi-Hargita1801 mHargita7.Nagy-Hagymás1793 mHagymás-hegység8.Fekete-Hagymás1771 mHagymás-hegység9.Drágás-csúcs1767 mKelemen-havasok10.Rákosi-Hargita1758 mHargita
Éghajlat Az éghajlat hegyközi és hegyvidéki, hosszan tartó hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 4 °C a hegyeken és 5.6 °C a medencékben. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -6.8 °C a medencékben és -4 °C a hegyvidéken, nyáron az átlaghőmérséklet 16 °C ill. 12 °C. A legmagasabb hőmérsékletet (36.5 °C) 1952-ben mérték Székelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat (-38 °C (1963. január 18.).]-ben a Gyergyói-medencében. Télen gyakoriak a hőinverziók. A fagyos napok száma az alacsonyabb részeken évi 160. Ritkán előfordulnak késői (júniusi) és korai (szeptemberi) fagyok is. Az évi csapadékmennyiség 550–1000 mm.
Népesség bélyegkép|jobbra|200px|A magyar nemzetiségűek aránya Hargita megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint
A 2002. évi népszámlálás szerint a megye összlakossága 326 222 fő volt, 2011-ben 310867 főre csökkent. Hargita megyében élnek a legmagasabb arányban magyarok egész Erdélyben. A népesség változása az utóbbi 170 évben (a megye mai területére számítva):
Nemzetiségek bélyegkép|jobbra|188px|Hargita megye etnikai térképe (2002) magyarokrománok A legutóbbi népszámlálás (2011) eredményei szerint a megye főbb etnikumai a következők: magyar (82,9%), román (12,6%), cigány (1,7%)
A legnagyobb magyar csoport a székelyeké, a legtöbb település népességének többségét ők teszik ki, a románok elsősorban a megye északi részén tömörülnek, központjuk Maroshévíz (Toplița).
Vallások Vallások szerint a népesség a következőképpen oszlik meg: római katolikus 65%, ortodox 13%, református 13%, unitárius 7%, egyéb 2%. A székelyek javarészt katolikusok, míg a románok főként ortodox vallásúak.
Közigazgatási beosztása A megyében 2007. július 1-jén négy municípium ‑ Csíkszereda (Miercurea-Ciuc), Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), Maroshévíz (Toplița) és Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) ‑, öt további város ‑ Balánbánya (Bălan), Borszék (Borsec), Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc), Szentegyházasfalu (Vlăhița) és Tusnádfürdő (Băile Tușnad) ‑ és 58 község van, melyekhez összesen 264 település tartozik.
A megyei tanács A megyei tanácsot 31 tanácsos – köztük a tanács elnöke – alkotja. A megyei tanács összetétele:
2024-2028 A tanács elnöke Bíró Barna Botond, aki az RMDSZ színeiben nyert tisztséget. PártMandátumokJelenlegi megyei tanács összetétel RMDSZ24 Erdélyi Magyar Szövetség2 PSD2 PNL2
2020-2024 A tanács elnöke Borboly Csaba, aki az RMDSZ színeiben nyert tisztséget. Tanácsosok megoszlása pártok szerint: PártMandátumokA megyei tanács összetétele RMDSZ19 Erdélyi Magyar Szövetség4 PSD3 PNL2 Szabad Emberek Pártja2
Főbb települések {| width=100% |width="50%"| Megyei jogú városok Csíkszereda Gyergyószentmiklós Maroshévíz Székelyudvarhely |width="50%"| Városok Balánbánya Borszék Székelykeresztúr Szentegyháza Tusnádfürdő
Hargita megye híres szülöttei
Ábrahám Ambrus Andor biológus Bene József festőművész Cseres Tibor író Csiky András színművész Domokos Pál Péter néprajztudós Eötvös Péter zeneszerző Fodor Sándor író Gaál András festő Gál Sándor, az 1848–49-es szabadságharc tábornoka Kájoni János tudós szerzetes Kányádi Sándor költő Köllő Miklós szobrászművész Kurkó Gyárfás író Márkos András grafikus, festő Márton Áron püspök Márton Árpád festő Márton Ferenc festő Márton Gyárfás matematikus Márton János színész és rendező Mátyás József festő Nagy Imre festő Nagy István festő Orbán Balázs néprajztudós Palló Imre operaénekes Gelu Păteanu író Rácz Albert újságíró, helytörténész Salamon Ernő költő Sövér Elek festő Sükösd Ferenc festő Szabó Gyula író Szász Endre festő Székely Mózes fejedelem Szopos Sándor festő Tamási Áron író Tomcsa Sándor író Tompa László költő Vákár Lajos a csiki jégkorong meghonosítója Venczel József szociológus
Kapcsolódó szócikkek Maros-Torda vármegye Erdély erődtemplomos falvai Hargita megye természetvédelmi területeinek listája
Hivatkozások
További információk Utazások Hargita megyében Hargita megye idegenforgalmi térképe Wikitravel - Hargita megye Hargita megye műemlékvédelmi hivatala