A MÁV Pályaműködtetési Zrt. 128. számú Kötegyán–Püspökladány-vasútvonala egyvágányú, nem villamosított 124 km hosszú mellékvonal az Alföldön, a Berettyó–Körös-vidéken.
Fekvése A 128-as vonal Vésztő felé Békéscsaba felőli oldalon csatlakozik Kötegyán állomásra, így az erre közlekedő vonatoknak irányt kell váltani. A trianoni határ meghúzásakor az a kötegyáni állomást eredetileg a felvételi épület és az áruraktár között vágta volna félbe a határ, később határkorrekcióval Magyarország területén maradhatott. A határ jelenleg pontosan a Nagyszalonta felőli váltóknál található, így mozdonyos szerelvény körüljárásakor át kell mennie a mozdonynak Romániába. A körüljárás elkerülésére általában a Vésztő felé tartó személyvonatok mindkét végén található vezetőállás. Bzmot motorkocsik esetében gyakori a motor-motor illetve motor-mellék-motor összeállítás.
Kötegyántól a vonal északnyugati irányba tart, és eléri Vésztőt. A vonal Vésztő és Szeghalom között közös nyomvonalon halad a lal. A két állomás között a vonal keresztezi a Sebes-Köröst és a Berettyót. Szeghalomnál újabb irányváltás következik. A vonal innen északi irányba halad, és egy rövid, nyugati irányba tartó szakasztól eltekintve éri el Püspökladányt, ahol keleti irányba fordulva becsatlakozik a ba.
Története A mai vasútvonal elődjét három szakaszban három vasúttársaság építette meg.
A Kötegyán és Vésztő közötti szakaszt a Mátra–Körösvidéki HÉV helyezte üzembe 1899. június 9-én, az akkori Vésztő–Illye–Pusztahollód-vasútvonal egyik szakaszaként.Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 236. és 269. oldal, (Budapest, 1996, ) A Vésztő–Szeghalom–Füzesgyarmat közötti vonalrészt szintén a Mátra–Körösvidéki HÉV társaság építette. Átadására 1891. június 29-én került sor. A Füzesgyarmat és Püspökladány közötti vonalat a Püspökladány–Füzesgyarmati HÉV társaság építette. A 36,8 km hosszú vasútvonalon 1898. december 9-én indult meg a forgalom.
Az eredeti felépítmény az Alföld–Fiumei Vasút fővonalán 32,5 kg/m tömegű "b" jelű vassínekből állt, melyet 1895-től kezdve "c" jelű acélsínekre cseréltek (33,25 kg/m és 34,5 kg/m). Az összes többi vonalszakasz helyiérdekű vasúti szabvány szerinti 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből épült.
Forgalom A 128-as vonal a forgalom alapján az alábbi három részre osztható:
Püspökladány–Szeghalom Szeghalom–Vésztő Vésztő-Kötegyán
Püspökladány és Szeghalom között 2 óránkénti ütemes menetrend van érvényben. Szeghalmon átszállási lehetőség van Gyoma vagy Vésztő felé is. Reggel és este közlekedik közvetlen személyvonat is Püspökladány és Vésztő között.
A Szeghalom–Vésztő vonalszakasz közös a lal, ezt a vonalszakaszt a Vésztő–Püspökladány vonatokon kívül a Gyoma-Vésztő viszonylatú vonatok használják.
A Kötegyán–Vésztő szakaszon 2 óránként közlekedik személyvonat, melyek Békéscsaba és Vésztő közöttközlekednek.
Pálya Engedélyezett sebesség KezdőpontVégpontHossz [km]Sebesség [km/h]KötegyánVésztő2840–60VésztőSzeghalom1340SzeghalomPüspökladány4740–60
Állomások galériája
Jegyzetek
Források
Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984 Magyarország vasúti személyszállítási térképe – Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002 Menetrend 2002–2003 – A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya Horváth Ferenc: Száz éves a Vésztő – Kötegyán vasútvonal; MÁV, Budapest, 1999 (Vasúthistória könyvek)
Kategória:Magyarország vasútvonalai Kategória:Békés megye vasúti közlekedése Kategória:Kötegyán