bélyegkép|jobbra|300px|Román nyelvjárások
A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészekGustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti, Theodor Capidan stb. szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok,G. Giuglea, Alexandru Graur, Ion Coteanu stb. akik külön nyelveknek tekintik őket, értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Ez a szócikk is az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt tulajdonképpeni román nyelv) területi változatairól szól.
A román nyelvjárások rendszere
A román nyelv területi változatainak rendszere, azaz számuk, csoportosításuk és a közöttük levő hierarchikus viszonyok, mindig is vita tárgya volt.Sala 1989, 90. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információkat. Mennyiségüket tekintve különböző vélemények szerint a legkisebb szám kettő, a legnagyobb húsz. Egyes nyelvészekPéldául Alexandru Philippide, Iorgu Iordan és Emanuel Vasiliu. szerint a románnak csak két nyelvjárási típusa vagy csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. MásokPéldául Gustav Weigand és Sextil Pușcariu. úgy vélik, hogy három van: moldvai, munténiai és bánsági. Megint másokPéldául Emil Petrovici és Ion Coteanu. négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és körös-vidékit. A legtöbb nyelvészSever Pop, Romulus Todoran stb. úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek. NémelyekPéldául Grigore Brâncuș és Valeriu Rusu. szerint ilyen az olténiai nyelvjáráscsoport, mások szerintPéldául Dorin Urițescu. az avassági. Több erdélyi nyelvjárást is számításba vesz az a nézet, amely húsz területi változatról szól.Gheorghe Ivănescu véleménye.
Ezek a nézeteltérések annak tudhatók be, hogy a különbségek többé vagy kevésbé nagyok attól függően, hogy mely konkrét változatokat hasonlítjuk össze. Legnyilvánvalóbb a különbség a moldvai és a munténiai nyelvjárások között. A bánságiak viszont kevésbé nyilvánvalóan különböznek egyrészt a körös-vidékiektől, másrészt a munténiaiaktól. Még kevésbé nyilvánvalóak a különbségek az olténiai és a munténiai nyelvjárások között.
A legélénkebb viták a tulajdonképpeni Erdélyben, azaz a Bánságon, a Körös-vidéken, az Avasságon és Máramaroson kívül beszélt nyelvjárások körül folynak. A legtöbb nyelvész ezeket a szomszéd nyelvjáráscsoportokhoz tartozóknak tekinti, bár elismeri, hogy vannak bizonyos közös vonásaik is. Ellenben egyesekPéldául Vasile Frățilă és Vasile Ursan. olyan nyelvjáráscsoportnak tekintik az erdélyit, mely vonásai tisztán megkülönböztetik a többitől, azaz a moldvaitól, a munténiaitól és a bánságitól, azzal együtt, hogy több alegységei vannak, mint ezeknek. Ezek a nyelvészek négy erdélyi alcsoportról szólnak: északkelet-erdélyi, közép- és délerdélyi, körös-vidéki és máramarosi.Ursan 2008, 83. o.
Ez a szócikk hat nyelvjárási egységet mutat be.
Nyelvjárások
Munténiai nyelvjáráscsoport
Elterjedése
A munténiai nyelvjárásokat Munténiában, Dobrudzsában, az erdélyi Szeben és Brassó megyékben, valamint a Bulgária északi részén élő románok beszélik. Területük négy zónára oszlik: egy központi zóna (Munténia legnagyobb része), Munténia északkeleti része, Dobrudzsa és Dél-Erdély.Sala 1989, 203. o. nyomán szerkesztett szakasz.
Jellegzetességei
+ Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás palatalizált ,Magyar s. Magyar zs. és utána [e], [i] ușeloje ușălojă ajtópáholy tisztán dentális [d] és utána ,Közepesen nyílt/zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó. [ɨ]Zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó. dășteptdân deșteptdin okos-ból/-ből [e] elhasonulása [i]-vé, főként hangsúlyos helyzetű [e] hatására fetilicaprili fetelecaprele a lányoka kecskék harmadik személyben a többes szám az egyes száméval azonos alakja kijelentő mód jelen időben, jövő időben és összetett múlt időben ei/ele beaei/ele va beaei/ele a băut ei/ele beauei/ele vor beaei/ele au băut isznakinni fognakittak összetett múlt idő többes szám harmadik személyben a melléknévi igenév -ră raggal ei/ele a venitără ei/ele au venit eljöttek a vrea ’akar’ összetett múlt ideje mint segédigeSzokásos módon segédigeként (a jövő idő képzésére) az a vrea kijelentő mód jelen idejének erre szakosodott rövidebb változatait használják: voi/oi, vei/ăi stb. am vrut să cad era să cad majdnem elestem a veni ’jön’ mint igeszemléleti segédige vine și/de crește începe să crească elkezd nőni a veni – ’jön’ mint segédige a szenvedő ragozásban grinda vine așezată aici grinda este așezată aici a gerenda ide helyeztetik a ’-ról/-ről’-t jelentő elöljárószó összemosódása az ’után’-t jelentővel după/dupe de pe de mint vonatkozó névmás omul de vine omul care vine az ember, aki jön tárgyeset kifejezésére használt la elöljárószó anyagnevek előtt mănâncă la pâine mănâncă pâine kenyeret eszik a mai határozószó helye nu mai mă duc nu mă mai duc többé nem megyek a decât határozószó igenlő szerkezetben való használata am decât două mere n-am decât două mere csak két almám van
Szókészlet:
+ Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdben Sztenderd megfelelő Fordítás sajátos jelentésű szavak ginere vő mire vőlegény bolgár eredetű szavak ciușcă ardei iute csípős paprika török eredetű szavak peșchir prosop törülköző perdea függöny adăpost pentru vite védett hely marháknak görög eredetű szavak dârmon ciur szita
Írott forrásai
Az első írott román nyelvű dokumentumok (Neacșu levele 1521-ből és további kb. 50 dokumentum), majd a kb. 10 első nyomtatvány (lásd A román nyelv története) e nyelvjárás sajátosságait tükrözik. A román sztenderd nyelvváltozat alapja a munténiai nyelvjárás, de nem vette át minden jellegzetességét, sőt, határozottan visszautasított egyeseket, főleg az ige alaktanát illetőleg.
Olténiai nyelvjáráscsoport
Elterjedése
Ez a nyelvjáráscsoport Olténiában (Olt megye egy részének kivételével), Északnyugat-Bulgáriában és Északkelet-Szerbiában (a Timok völgyének egy részén) honos.Sala 1989, 225. o. nyomán szerkesztett szakasz.
Jellegzetességei
+ Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás , , , kettőshangzók és Palatalizált [k], illetve [g]. előtt straichinărăichităureicheoichipăduiche strachinărăchităurecheochipăduche cseréptálfűzfafülszemtetű beiktatása két szókezdeti mássalhangzó közé hirean hrean torma két szókezdeti mássalhangzó előtt ișcoală școală iskola > , > , Egy félhangzószerű és egy -ból álló kettőshangzó. > , ,Magyar c. , , után zâcețălinămăsa zicețelinămăsea mond(ja)zeller(rágó)fog sajátos nőnemű többesszámú mutató névmás ăștea astea ezek egyszerű múlt használata nagyon közeli múltban történt cselekvésreAz egyszerű múlt használatos az irodalmi nyelvben is, de csak az írott elbeszélő szövegekben. cântai am cântat énekeltem a távolság három fokának kifejezése (a)ici – aci(a) – acolo aici – acolo itt – ott – amott a felszólító mód többes számának archaikus tagadó alakja nu cântareți! nu cântați! ne énekeljetek!
Szókészlet:
+ Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdben Sztenderd megfelelő Fordítás archaikus szavak arm șold csípő (a testrész) sajátos szavak a străfiga a strănuta tüsszenteni sajátos jelentésű szavak cotoi kandúr picior de pasăre baromficomb
Bánsági nyelvjáráscsoport
Elterjedése
Ez a nyelvjáráscsoport a romániai Bánságra, Arad megyére és Hunyad megye déli részére, a Vajdaságra és a Timok völgyének egy részére jellemző. Három zónát különböztetnek meg: a délit, amelybe beletartozik a Vajdaság, az észak–északnyugatit és az északkeletit (beleértve Hátszeg vidékét).Sala 1989, 47. o. nyomán szerkesztett szakasz, a külön jelzett forrásokból származó információk kivételével.
Jellegzetességei
A bánsági nyelvjárások sok hangtani, alaktani és szókészletbeli archaizmust tartalmaznak. Fő hangtani jellemzőjük a sztenderd románhoz képest gazdag és kiegyensúlyozott magánhangzórendszer.
+ Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás latin > câne câine kutya > , > , > , ,Magyar sz. , , után să rupeorășanțânzâc se rupeorășeanținzic elszakadvároslakótartokmondok hangsúlyos > Félig nyílt, hátulképzett, kerekítés nélküli magánhangzó fată lány -t tartalmazó szótag előtt hangsúlyos > Magyar e. pere körték szóvégi gyakran > trage húz Félhangzószerű és -ból álló kettőshangzó. > Magyar a. poartă kapu Magyar cs. > ([e] és [i] előtt) șier cer ég(bolt) Magyar dzs. > (e] és [i] előtt) jier ger fagy szóvégi Szó végén, mássalhangzó után előforduló, alig észlelhető, suttogott vagy aszillabikus i-nek is nevezett [j]. Hasonlít a magyar „kapj” szóban hallhatóhoz. elhagyása réshangok és zár-réshangok után ușipoți ajtókbírsz, tudsz szóvégi elhagyása után és ennek teljes palatalizációja oameni emberek > Zöngétlen alveolo-palatális zár-réshang. ([e] és [i] előtt) frace frate fivér > Zöngés alveolo-palatális zár-réshang. ([e] és [i] előtt) ges des sűrű latin + / > cuni cui szeg > a luva a lua elvenni > labd laud dicsérek > capt caut keresek egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a taa tăi, a tale al tău, a taai tăi, ale tale a tiéda tieid az a fi ige egyes alakjainak visszahatóvá válása mi-sni-svi-s (eu) suntsuntemsunteți vagyokvagyunk vagytok a feltételes mód segédigéje (v)reaș zișie aș zice mondanék a szerb nyelv hatására, befejezett igenemet jelölő igekötők m-am zăuitat am uitat elfelejtettem
Szókészlet:
+ Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderd megfelelő Fordítás -oni, -oane képző iepuroninemțoane iepuroinemțoaică hím nyúlnémet nő archaikus latin eredetű szavak nat individ egyén szerb eredetű szavak goșt musafir vendég német eredetű szavak farbă vopsea festék
Írott forrásai
A Szászvárosi Ószövetség (Palia de la Orăștie) (1582) tartalmaz bánsági nyelvjárási jellegzetességeket. A román sztenderd a 19. században Ion Heliade-Rădulescu kezdeményezésére a bánsági nyelvjárásokból vette át a folyamatos múlt idő többes szám harmadik személy -au ragját (ei mergeau, ei făceau ’mentek’, ’csináltak’). (A többi nyelvjárásban a harmadik személyű igeragok egyes és többes számú alakja ugyanaz (el / ei mergea, făcea ’ment / mentek’, ’csinált / csináltak’).Gheție 1975, 492. o.
A bánsági az egyetlen román nyelvjáráscsoport, amelyben voltak és vannak modern irodalmi kísérletek, például Victor Vlad Delamarina (1870–1896) tollából.Ăl mai tare om dân lume (A világ legerősebb embere). Temesvár: Facla. 1972 Az utóbbi években feléledt ez az irodalom. 2002-ben létrejött a Bánsági Nyelvjárásban Írók Szövetsége (Asociația Scriitorilor în Grai Bănățean), melynek periodikája is van, Tăt Bănatu-i fruncea (Mégis a Bánság van az élen) címmel. A vajdasági Újozorán is működik a „Tibiscus” Irodalmi és Művészeti Szövetség, amely foglalkozik nyelvjárási irodalommal. Ezeken kívül televízió- és rádióműsorokban is művelik. Ghinea 2004.
Körös-vidéki nyelvjáráscsoport
Elterjedése
Ez a nyelvjáráscsoport három zónára oszlik: bihari (amely Arad megyére is kiterjed, és amelyhez a magyarországi románok nyelvjárása is tartozik), mócvidéki (néha ettől különválasztva tárgyalják a mokányföldit) és szamosvölgyi. Egyes nyelvészek (Emil Petrovici, Ion Coteanu) ide sorolják az Avasságot is. Erdély nagy részén a körösvidéki, a moldvai és a munténiai közötti átmeneti nyelvjárásokat beszélnek.Sala 1989, 88. o. nyomán szerkesztett szakasz.
Jellegzetességei