A kis meténg (Vinca minor) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj. Más megnevezései: örökzöld meténg, télizöld meténg, kis télizöld.
Élőhelye Félszáraz-üde gyertyános–tölgyesekben, ligetekben gyakori. Kedveli a párás, védett fekvést.
Elterjedése Közép-, Nyugat- és Dél-Európa. A Börzsönyben és a Mátrában megtalálható növényfaj.
Jellemzői Örökzöld, évelő félcserje. Hajtásai indaszerűen kúsznak, legyökereznek. Levelei elliptikusak, kopaszak, bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak. Kertészeti fajtái között fehérrel szegélyezett, ill. márványos levelűek is találhatók. Virága liláskék, öt pártacimpával; a cimpák ferdén csapottak. Kertészeti fajtái között más virágszínűek (fehér, bordó, lila) is megtalálhatók. Április–májusban virágzik. Termése kettős tüsző.
Ültetve könnyen kivadul. Mérgező.
Felhasználása Dísznövényként kertekbe, temetőbe ültetik. Árnyéktűrő, árnyéki gyeppótlónak is alkalmas. Gyógynövény, drogja a szárított, leveles hajtás (Vincae minoris herba). Több mint 30 alkaloidot tartalmaz, gyógyászatilag jelentősek a vinkamin, izovinkamin és vincin. A gyógyszeripar vérnyomáscsökkentőt készít belőle (Dopegyt), amelynek előnye hogy tartós szedés esetén sincsenek kellemetlen – levertséget előidéző – mellékhatásai. A Vinca-alkaloidok sejtosztódást gátló hatásuk révén a rák elleni küzdelemben is fontos szerepet játszanak. A leukémia gyógyításában értek már el vele biztató sikereket.Dr. Isépy István – F. Gyurkó Gizella: Gyógynövények (Búvár Zsebkönyvek, Móra Könyvkiadó, 1979) Vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó hatású. A népi gyógyászatban „vértisztító”, vizelethajtó teakeverékekben és sebgyógyításra használták. Vinkamin alkaloidja kiinduló vegyülete a Cavintonnak. Márk Gergely sikerrel nemesítette.
Hasonló, rokon fajok Pusztai meténg (Vinca herbacea) Nagy meténg (Vinca major)
Jegyzetek
Források
Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)
Kategória:Növényfajok Kategória:Gyógynövények Kategória:Meténgfélék