A politikai rendszer azoknak a struktúráknak és szabályoknak az összessége, amelyen belül a hatalmi cselekvés zajlik, illetve a hatalmi kérdések eldőlnek. A politikai rendszer a társadalmi struktúra alrendszere, amelyet a jogrendszer, a gazdasági rendszer és a politikai kultúra alakít. Maga a fogalom David Easton 1981-ben publikált "The Political System" című művében jelent meg; azóta az amerikai és európai szóhasználatban is elterjedt.
A politikai rendszer további definíciói
A politikai rendszer több különböző egyedi definícióval írható le. A politikai rendszer társadalmi intézmények, politikai szervezetek, érdekcsoportok (úgy is mint pártok, szakszervezetek, lobbikörök) összessége, valamint a kapcsolat az intézmények, a politikai normák és szabályok között, amelyek azokat működtetik választások, jogrendszer, különös tekintettel az alkotmányra. A politikai rendszer a hatalmon lévő társadalmi csoportok tagjai által alkotott rendszer. A politikai rendszer az a rendszer, amellyel az uralkodó hatalom biztosítja a hatalomgyakorlás kizárólagosságát. A politikai rendszernek szükségszerűen két fő tulajdonsága van: az egymásra utaltság kényszere és a környezetre (társadalomra) kifejtett cselekvéseinek tűréshatárai. Nem egy önmagát gerjesztő rendszer. Létezik környezete ami befolyásolja a működését.
Kormányzati rendszerek A köztársaságokban a leggyakoribb kormányzati rendszerek a következők: elnöki rendszer (az elnök egyszerre állam- és kormányfő, külön demokratikus legitimitással, a hatalmi ágak egyenlők és egymást ellensúlyozzák) félelnöki rendszer (a parlamentáris rendszer olyan változata, amiben egy közvetlenül választott köztársasági elnöknek jelentős szerepe van a végrehajtói hatalmi ágban, az duális szerkezetű). Két fő modellje van: a miniszterelnöki-elnöki rendszerben a kabinet csak a parlamentnek felelős (az elnök nevezi ki, csak a parlament buktathatja meg), ez a negatív parlamentarizmus egy különös formája az elnöki-parlamentáris rendszerben a kabinetet az elnök is menesztheti, de az a parlament politikai bizalmától is függ. Ez a modell már inkább az elnöki és a parlamentáris rendszerek különleges keveréke. parlamentáris rendszer (a parlament áll az államhatalom középpontjában, a végrehajtó hatalom annak alárendelt és politikailag is felelős)
A monarchiákban a leggyakoribb kormányzati rendszerek a következők: Abszolút monarchia (az uralkodónak abszolút és korlátlan hatalma van) Alkotmányos monarchia (Az uralkodót alkotmány korlátozza, de a parlament nem.) Parlamentáris monarchia (Az uralkodó hatalma erősen korlátozott és általában csak kevés befolyása van az államügyekre).
A politikai rendszer fő típusai minőségük szerint Demokratikus A demokrácia (politikai rendszer) feltételez egy társadalmi szerződést, ami gyakran írott, demokratikus alkotmány formájában valósul meg.
„A demokrácia nem csupán annyit jelent, hogy a többség nézeteinek mindig diadalmaskodnia kell: olyan egyensúlyt kell kialakítani, amely biztosítja a kisebbségekkel szembeni igazságos és megfelelő bánásmódot, és megakadályozza a domináns pozícióval való visszaéléseket." Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a 2003/1334. sz. határozata a demokráciáról, a többségnemzet és a kisebbségi nemzet párhuzamos nemzetépítéséről
Monarchia
Autoriter és diktatórikus
Autokrácia Katonai diktatúra Totalitarianizmus
A politikai rendszerek egyéb felosztása
Fontos figyelembe venni, hogy gyakran szoros összefüggés található a különböző szellemi irányzatok, politikai rendszerek és kormányzati formák között.
Számos politikai rendszer átfedésben áll egymással, ráadásul rengeteg egymásból származó és különálló hierarchikus felosztás létezik.
A politikai rendszerek elnevezéseinek listája
Az alábbi etimológiai lista ábécé-sorrendben felsorolja a politikai rendszerek valóságos, lehetséges és gondolati formáit.
adhokrácia a politikai hatalom strukturálatlan androkrácia a politikai hatalom férfiaknál van arisztokrácia a politikai hatalmat a nemesség alkotja autokrácia a politikai hatalom egy személynél összpontosul banánköztársaság a kormány törvénytelen eszközökkel kormányzó diktátor vagy párt kezében van bankokrácia a kormány a bankok kezében van bürokrácia a politikai hatalom funkcióit közhivatalnokok töltik be deokrácia a politikai hatalmat vallásfüggetlen, ezoterikus hitrendszerű emberek alkotják demokrácia a politikai hatalom a nép által jut hatalomra etnokrácia a politikai hatalmat egy etnikai csoport tagjai alkotják gerontokrácia a politikai hatalmat idősek alkotják hierokrácia a politikai hatalmat főpapok vagy vallásos miniszterek alkotják kakisztokrácia a politikai hatalmat a legrosszabb emberek alkotják kleptokrácia a politikai hatalmat tolvajok alkotják meritokrácia a politikai hatalom funkcióit az arra érdemesek töltik be nepotokrácia a kormány családtagokból áll ochlokrácia a politikai hatalmat a csőcselék adja pártokrácia a politikai hatalom politikai pártoknál van plantokrácia a politikai hatalmat ültetvény-tulajdonosok alkotják plutokrácia a politikai hatalmat a gazdagok alkotják technokrácia a politikai hatalom szakértőkből áll thalasszokrácia a tengerek szuverenitása theokrácia a politikai hatalmat papokkal vagy vallási törvények segítségével birtokolja timokrácia a politikai hatalmat a tulajdonosi réteg birtokolja
Jegyzetek
Források Pénzes Ferenc:Közpolitika Vizsgazz.hu:24. A politikai rendszer fogalma. Alrendszerek a politikai rendszerben. A magyar politikai rendszer történelmi vonásai.