A szeminol indiánok és az amerikai katonaság között 1814 és 1858 között három alkalommal alakult ki háború, mivel az indiánok területei csökkentek a fehér gyarmatosítók területszerzési törekvései miatt.

Konfliktusok a háborúk előtt Az amerikai függetlenségi háború idején az angolok Floridában szeminol harcosokat toboroztak Georgia megtámadásához. A zűrzavaros, bizonytalan időszakban egyre több és több rabszolga szökött meg, s keresett menedéket Floridában. Ezek az események ellenséges indulatot váltottak ki mind az amerikaiakban, mind a szeminolokban egymás iránt.

A függetlenségi háború után Florida az angol fennhatóság alól ismét spanyol kézbe került. A spanyol kontroll nem volt túl határozott, – kivéve egy-két erődnél, mint St. Augustine, St. Marks, Pensacola – és az Egyesült Államok és Florida közötti határterületek kicsúsztak az ellenőrzés alól. Míg a Mikaszuki vagy más szeminol csoportok az Államokhoz tartozó falvakban laktak, addig a floridai területeken amerikai telepesek is éltek.Missall. Pp. 12-13, 18

Floridát 1763-ban az angolok kettéválasztották keleti és nyugati részre. Nyugat-Florida kiterjedt az Apalachicola folyótól a Mississippi folyóig, így az Appalache-hegység folyói mind spanyol területen ömlöttek a tengerbe. Az Egyesült Államok szabad kereskedelmet akart a folyókon, és elkerülni, hogy a spanyol területeken európai támaszpontokat létesítsenek, s felhasználják azt az amerikaiak ellen.Missall. Pp. 13, 15-18

Louisiana 1803-as megvásárlásával a Mississippi folyó deltája az Egyesült Államok tulajdona lett, de Georgia, Alabama, Mississippi és Tennessee legtöbb folyója keresztülfolyt Kelet- vagy Nyugat-Floridán mielőtt elérte a Mexikói-öblöt. Louisiana megvásárlása után az Egyesült Államok jogot formált Nyugat-Florida egy részére a Perdido folyótól nyugatra egészen a Mississippi folyóig. 1810-ben Baton Rouge lakossága egy új kormányt alakított, elfoglalták a helyi spanyol erődöt és az Egyesült Államok védelmét kérték.

James Madison elnök engedélyt adott William C. C. Claibornenak, Orleans terület kormányzójának, hogy vegye birtokba Nyugat-Floridát a Mississippi folyótól keletre a Perdido folyóig, de Claiborne csak a Pearl folyóig jutott.Collier Ezután Madison George Mathews generálist küldte a floridai ügyek rendezésére. Amikor ajánlatát, miszerint adja át Nyugat-Floridát az Egyesült Államoknak, Nyugat-Florida kormányzója határozottan visszautasította, Mathews Kelet-Floridába utazott, hogy a Baton Rouge-i lázadáshoz hasonló felkelést szítson. A lakosság, ingyenföldek ígéretében, boldogan önkéntes csapatot toborzott. 1812 márciusában a "Patrióta" csapat az Egyesült Államok segítségével szerzett fegyveres csónakokkal elfoglalta Fernandinát, melynek megszállását James Madison elnök már korábban engedélyezte. Az amerikai hadsereg elfoglalta Mobilét a spanyoloktól, de a Patrióta csapat nem volt képes bevenni a St. Augustine-i Castillo de San Marcost.Higgs Az angol háború közeledése vetett csak véget a kelet-floridai területrablásnak.Missall. Pp. 16-20 Mielőtt a Patrióta sereget kivonták volna Floridából, a spanyolokkal szövetséges szeminolok megtámadták őket. Ez újra megerősítette az a felfogást, hogy a szeminolok az amerikaiak ellenségei, nem beszélve arról, hogy a harcoló fekete szeminolokban a fehér telepesek komoly fenyegetést láttak. Rabszolgalázadástól tartottak még a georgiai Patrióta seregen belül is.

1812-ben georgiai önkéntes fehér telepesek megtámadták a szeminol falvakat az Alachua prérin, de nem okoztak komoly károkat. 1813-ban azonban egy újabb támadás során több ezer szarvasmarhát öltek le, és a szeminolokat távozásra kényszerítették.Missall. Pp. 20.

Első szeminol háború Az első szeminol háború kezdete és befejezése nem pontosan meghatározott. A U.S. Army Infantry dokumentumok szerint 1814-től 1819-igU.S. Army National Infantry Museum. Indian wars. at U.S. Army Infantry Home Page - URL retrieve Aril 18, 2008 míg a U.S. Navy Historical Center adatai szerint 1816-tól 1818-ig tartott. A hadsereg más feljegyzései pedig 1817-1818 közötti időszakra teszik.Lacey

Krík háború és a Fekete Erőd Az első nagy esemény amely befolyást gyakorolt a floridai szeminolokra, az a krík háború volt 1813 és 1814 között. Andrew Jackson a Horseshoe Bend-i csatában a Vörös Husángok nevű krík törzs felett aratott győzelme után nemzeti hőssé vált. A Fort Jackson Egyezmény kényszerítette a krík indiánokat Dél-Georgia és Dél-közép-Alabama átadására. Ennek eredményeként az indián lakosságnak el kellett hagynia ezeket a területeket és Floridába találtak menedéket.Missall. Pp. 21-22.

Az angol-amerikai háború idején, 1814-ben az angolok katonai tábort létesítettek Pensacolában és szeminol indián szövetségeseket toboroztak Nyugat-Florida más területein is. 1814 májusában az angol erők kikötöttek az Apalachicola folyó torkolatánál és a szeminolokat, krík indiánokat és a szökött rabszolgákat fegyverekkel látták el. Ezután felhajóztak a folyón, s erőd építésébe kezdtek Prospect Bluff-nál. Jackson generális visszaverte az angolok és szövetségeseik támadását Mobile-nál, s kifüstölte az angolokat Pensacolából. A munkálatok az erődön folytatódtak, azonban a háború befejeztével az angolok elhagyták Nyugat-Floridát az Edward Nicholls őrnagy által vezetett Királyi Tengerészgyalogosok (Royal Marines) kivételével. Ő látta el az erődöt ágyúval, puskákkal és lőszerrel. Biztosította az indiánokat arról, hogy a Genti Egyezmény értelmében visszatérhetnek földjeikre, beleértve Georgiát és Alabamát is. A szeminolokat azonban nem érdekelte az erőd megtartása és visszatértek falvaikba. Mielőtt 1815-ben Nicholls őrnagy távozott volna, felkeltette a szökött rabszolgák érdeklődését az erődre. A Fekete Erőd (Negro Fort) híre futótűzként terjedt, s déli fehér telepesek a rabszolga lázadástól tartottak.Missall. Pp. 24-27.) Kezdetben az erődöt 330 fekete és 30 szeminol tartotta, de számuk gyorsan növekedett.Negro Fort:http://www.johnhorse.com/trail/01/b/12.htm

Andrew Jackson szerette volna megsemmisíteni a Fekete Erődöt, de az spanyol területen volt. 1816 áprilisában üzenetet küldött Nyugat-Florida kormányzójának, hogy ha nem számolja fel az erődöt, akkor ő megteszi. Mivel a kormányzó nem mutatott semmi szándékot az erőd felszámolására, Jackson kijelölte Edmund Pendleton Gaines tábornokot a feladat végrehajtására. Gaines utasította Duncan Lamont Clinch ezredest egy erőd (Fort Scott) építésére a Flint folyón, Florida északi határán. Gaines tudatta, hogy a Scott erőd ellátása New Orleansból az Apalachicola folyón fog lezajlani, amely annyit jelentett, hogy elhaladva a Fekete Erőd mellett spanyol területen is át kellett haladni. Gaines remélte, hogy Fekete Erőd katonasága és a szeminolok megtámadják az ellátmányt, és ezzel okot adnak a beavatkozásra.

1816 júliusában a flotta, amely a Fort Scott erőd ellátmányáról gondoskodott, elért Apalachicolába. Clinch 100 amerikai és 150 szeminol katonával a Fekete Erődhöz masírozott, ahol a flotta el fog haladni. Először az erődből nyitottak ágyútüzet, de gyakorlat hiányában nem találtak célt. A tüzet viszonzó amerikai 154-es számú ágyúnaszád egyik lövedéke a lőszerraktárba csapódott, és az erőd felrobbant. Az erődben 250 ember azonnal meghalt, és később még többen haltak bele a sérülésekbe. A robbanást a 160 km-re fekvő Pensacolában is hallani lehetett.

Az erőd felrobbantása után az Egyesült Államok katonasága visszavonult Floridából, de hátramaradt bűnözők lázongásokat szítottak a fehérek között, megöltek sok indiánt, s elrabolták állataikat, rabszolgáikat. A harag egyre gyűlt az indián lakosságban a gyilkosságok miatt, amelyet a fehérek elkövettek, s bosszút akartak állni, valamint visszaszerezni jogos tulajdonukat. 1817. február 24-én az indiánok megöltek egy asszony hároméves és két hónapos gyermekeivel együtt.Missall. Pp. 28-32Vocelle. p75

Fowltown-i és a Fort Scott-i mészárlások Fowltown egy Mikaszuki falu volt délnyugat-Georgiában, a Fort Scott erődtől 24 km-re. Fowltown vezetője Neamathla tárgyalásokat kezdeményezett az erőd vezetőivel a Flint folyó keleti partján levő földek használatáról, illetve annak tulajdonjogáról. A földet a krík indiánok adták át a fehéreknek a Fort Jackson egyezmény után. A mikaszuki indiánok nem tekintették magukat krík indiánoknak, így nem tartották jogosnak, hogy mikaszuki területeket adnak át az ő nevükben.

1817 novemberében Gaines generális 250 ember küldött, hogy fogják el Neamathlát. Az első támadást a mikaszukik visszaverték, de a következő nap november 22-én kiűzték őket a falujukból. David Brydie Mitcher, korábbi kormányzó kongresszusi jelentésében az állította, hogy a szeminolok kezdték a háborút.Missall. Pp. 33-37. Egy héttel később egy csónak ellátmányt szállított a Scott erődbe E.W. Scott hadnagy irányítása alatt, melyet az Apalachicola folyón az indiánok megtámadtak. A csónakban 40-50 ember volt, 20 beteg katona, és 7 katonafeleség, s valószínűleg néhány gyermek is. Az utasokat az indiánok megölték, egy asszonyt foglyul ejtettek és csak hatan érték el az erődöt.Missall. Pp. 36-37. Amikor a Scott-erődi gyilkosságoknak híre ment, Gaines parancsot kapott Florida megszállására, az indiánok üldözésére, de a spanyol telepeket kímélni kellett. Azonban Kelet-Floridát elözönlötték a kalózok, s elfoglalták Fernandiát. Ekkor John C. Calhoun hadügyminiszter Andrew Jacksont küldte Florida megszállására.Missall. P. 38.

Andrew Jackson megszállja Floridát Jackson a St. Marks erődöt elhagyva a Suwannee folyó mentén haladva megtámadta a falvakat, amelyekben többnyire menekült rabszolgák éltek. Április 12-én a hadsereg a Econfina folyó partján a Vörös Husángok egy falujára bukkant. Közel 40 Vörös Husáng indiánt megöltek és körülbelül 100 asszonyt és gyermeket foglyul ejtettek. A Suwannne folyó mentén haladva a katonaság üres falvakat talált, a lakosok már korábban elmenekültek a fekete szeminolok bántalmazásai elől. Ugyanebben az időben elfogták az angol Robert Ambrister korábbi királyi tengerészgyalogost.

A fő szeminol és fekete falvak lerombolása után Jackson bejelentette győzelmét, hazaküldte a georgiai katonaságot és az alsó krík indiánokat.Missall. Pp. 33-34, 41-42.

A St. Mark erődnél Ambristert és Arbuthnot katonai bíróság elé állították azzal a váddal, hogy a szeminolokat segítették és háborúra izgatták őket az Egyesült Államok ellen. Mindkettőt halálra ítélték, de később Ambrister kegyelemért való könyörgése után, 50 botütésre és egy évi nehéz munkára ítélték, viszont Arbuthnot halálbüntetését Jackson megerősítette.Missall. P. 42.

Jackson egy helyőrséget hagyott hátra a St. Marks erődnél, ő maga pedig visszatért Ft. Gadsden-i erődbe. Jackson első jelentése szerint Florida megszállása békésen zajlott le, később hozzátette, hogy az indiánok gyülekeztek és a spanyolok segítették őket ellátmánnyal. Gadsden-i erődben 1000 katonát hagyott, s május 7-én elindult Pensacola felé. Nyugat-Florida kormányzója tiltakozott, hogy a legtöbb indián lakos asszony és gyermek, s a férfiak fegyvertelenek, de ez Jacksont nem állította meg. Amikor május 23-án Jackson Pensacolaba ért a kormányzó 175 főnyi spanyol helyőrségével visszavonult a Barrancas erődbe hátrahagyva Pensacola városát. Pár napig ágyúval lőtték egymást, azután Jackson a körülvett spanyol Barrancas erődöt William King ezredesre, mint katonai kormányzóra bízta.Missall. Pp. 42-43.

Következmények