Heller Ágost (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) magyar fizikus, tudománytörténész, az MTA tagja.
Életpályája Szülei Heller Péter és Drescher Rozália (1810–1895) voltak. 1866-ban a budai József Műegyetemen elvégezte a vasútmérnöki tanfolyamot s ugyanott a fizikai tanszék mellett két évig mint tanársegéd működött. 1869-ben tanulmányainak folytatására a Heidelbergi Egyetemre ment, ahol Gustav Robert Kirchhoff és Hermann Ludwig von Helmholtz tanítványa volt. 1870 és 1898 között a budapesti II. kerületi Állami Főreáliskolán a fizika tanára volt. 1875-től a Királyi Magyar Természettudományi Társulat könyvtárnoka. A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben levelező tagnak, 1893-ben rendes tagnak, majd 1894-ben főkönyvtárosának választotta meg. Számos tankönyvet és részint tudományos, részint ismeretterjesztő értekezést készített. Főleg a fizika történetéről írt, a forráskutatás módszerét alkalmazó, nagyszabású művei jelentősek. A Pallas nagy lexikona matematikai, csillagászati és fizikai részének egyik szakszerkesztője és írója volt.
Házassága és gyermekei Felesége bleybachi Bolberitz Georgina (1854–1920), lovag bleybachi Bolberitz Lajos (1815–1900), cs. és kir. altábornagy, a III.o. Vaskoronarend lovagja és nagymányai Koller Anna Klementina (1821–1899) lánya volt. A házasságukból született: dr. Heller Farkas (1877–1955) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja volt. Neje Klasz Paula (1891–1971) Heller René Lothár (1878–1929), magyar királyi vasúti és hajózási felügyelő. dr. Heller Erik (1880–1958) jogász, egyetemi tanár. Neje nemeskéri Kiss Irén (1887–1971). Gyermekük dr. Heller György (1922–2012), nyugalmazott MÁV igazgató, a BME c. docense, a Szent István Akadémia tagja.
Főbb művei A hangrezgés intenzitásának méréséről (Akadémiai Értekezések, 1870); A gellérthegyi csillagásztorony (Budapest, 1878); Ziele u. Wege der modernen physikal. Forschung (Humboldt 1882); Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit (2 kötet, Stuttgart, 1882-84); Aus wissenschaftilchen Grenzgebieten (uo. 1887); A XIX. század physikai kutatásának mozgató eszméiről (uo. 1888); Physikal. Probleme u. Forschungen unserer Tage (Münchener Allg. Zeitung 1888); Az időjárás (1888) (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat); Adalékok az anyag problémájához (uo. 1890); A physika története a XIX. században (Budapest, I. köt. 1891.) (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat); A természettudományok helyzetet az irodalomban (Athenaeum, 1892); Természettudomány és philos. világnézet (uo.); Az energiatan alapjairól (uo. 1894); Katalog der Elischer'schen Goethe-Sammlung (Budapest, 1896).
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K) Bartha Lajos: Heller Ágost
Kategória:Magyar fizikusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Pestiek Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1902-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek