A Dombóvári kistérség a Dél-dunántúli régióban, Tolna megyében található kistérség volt Dombóvár központtal. 2014-ben az összes többi kistérséggel együtt megszűnt.
Települései AttalaCsibrákCsikóstőttősDalmandDombóvárDöbröközGyulajJágónakKapospulaKaposszekcsőKocsolaKurdLápafőNakSzakcsVárong
Fekvése Tamásitól délre volt található. Nyugaton Somogy, délen, délkeleten Baranya megye határolta. A Kelet-Külső-Somogynak a Dombári kistérséghez tartozó része a Koppány és Kapos folyók között nyugat-keleti irányba húzódó löszhát volt. A Tolnai-hegyhát, mint kistáj délnyugati néhány km²-es területe tartozott ide, amelyet 220-240 méter átlagmagasságú lapos tetejű hegyhátak és közöttük húzódó, nagy mélységű eróziós völgyek jellemeznek. A Völgység kistáj Dombóvári kistérséghez tartozó része 205-280 méter abszolút magasságú völgyekkel erősen szabdalt löszös dombság volt. Az Észak-Zselic kistáj északkeleti, néhány km²-es területe tartozott hozzá, amely a 250-300 méter átlagmagasságú dombsági táj Kapos-völgyre, illetve a Baranya-patak völgyére leereszkedő lejtőit foglalja magában.
A kistérség a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozott. A folyót a 19. század második felében kezdődött folyószabályozási mederbe terelték. Közepes vízhozama Dombóvárnál 4,4 m³/s, Kurdnál 5,1 m³/s. A kistérség északi részéről a vizek a Koppányon keresztül érik el a Kapost. A Baranya-patak közepes vízhozama Csikóstőttősnél 1,4 m³/s.
A terület növényzetének legfontosabb jellegzetessége az illír és pannon flóra közötti átmenetiség. A potenciális növénytakaróban különböző erdőtársulások fordulnak elő a legnagyobb területen. Az eredeti erdőtársulások helyén már nagyobbrészt kultúrerdők vannak, és a természetközeli állományok aránya alig néhány százalék.
Az itt található állatvilág legfontosabb jellegzetessége – a növényzethez hasonlóan – az illír és pannon fauna közötti átmenetiség. A természetközeli élőhelyek kis területei miatt az eredeti állatvilág faj- és egyedszáma is erősen lecsökkent.
Története
A térségben megtelepedő első ismert nevű népcsoport, a kelták voltak az I. e. 4. században. Dombóváron is lehetett római település (Pons Sociorum), ezt kisebb leletek is valószínűsítik. Fontos utak vezettek keresztül a területen a Sopianae-ból (Pécs) Aquincumba (Óbuda), Sopianae-ból Arrabonába (Győr). A térség Pannónia provincia részeként, 8-ban került a Római Birodalomba. A valóban nagy jelentőségű település, késő római erőd maradványait (Iovia) Alsóhetényben tárták fel, a feltehetőleg Iovia, korábbi polgári város ugyancsak nagy kiterjedésű maradványait pedig valamivel északabbra, Szakcs határában azonosították. A honfoglalás után Árpád törzséé lett a terület, amely besenyőkkel betelepített határvidékké vált. Ebből az időszakból meglehetősen kevés emlék maradt fenn. A 12. században épült földvár, lakótorony a mai Szigeterdő területén található a vár rekonstrukciója. A mai Dombóvár területén ciszterciek alapítottak apátságot a 13. században Tüske városrészben, melyet Ábrahámnak neveztek. A 14. században említik először az írásos emlékek Dombó várát.A vár rövid története.Dombó Pál is volt a Kapos mocsaras árteréből kiemelkedő vár ura. A török hódoltság idején közigazgatásilag a budai pasalikba, koppányi szandzsákba, azon belül a dombói nahiéba (járás) került a környék megfogyatkozott lakossága. 1691-ben a terület az Esterházyak kezébe került. A visszavonuló török csapatokkal a délszláv lakosság is eltűnt. Dombóvárra magyarok kerültek, illetve a helyi lakosság itt összpontosult.
A 19. századi vasútépítkezések idejéig jelentős szerepe Kocsola, Döbrököz és Szakcs településeknek (oppidumok) volt a településhálózatban. Dombóvár összehasonlíthatatlanul kisebb volt. A jelenlegi településstruktúra kialakulásához a vasútépítkezések járultak hozzá. Az első vasútvonalat 1872-ben, a legfontosabbat - Budapest-Pécs között - 1882-ben nyitották meg.
A település az addig sokkal nagyobb települések fölé nőtt a vasútvonalak kiépülésével, kiemelkedett környezetéből, és vezető településsé lett a térségben, amit máig is őriz.
2004. június 29-én alakult meg a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, melynek székhelye a kistérség központjában Dombóváron található, a következő célokkal:
Közoktatási feladatok szervezése és ellátása
Üzemelteti - az Oktatási Minisztérium PHARE Programirodája által - elsősorban a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének növelését segítő, foglalkozásokhoz juttatott iskolabuszt. A „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ működtetése. Feladatai házi segítségnyújtás (kivéve: Dombóvár, Gyulaj, Szakcs községek közigazgatási területén), családsegítés, közösségi ellátás, gyermekjóléti szolgálat, nevesített gyermekek alternatív napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása. Szintén a Társulás keretében működik a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat nyújtó, Egyesített Szociális Intézmény székhellyel működő Dombóvár Város, Gyulaj és Szakcs községek szociális intézményeinek Intézményfenntartó Társulása. Feladatai a kistérségi szintű ellátások biztosítsa: ápolást, gondozást nyújtó otthonok, átmeneti elhelyezést biztosító intézmények, körzetesített házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás. Az általa fenntartott Reménység Napközi Otthon működtetésével biztosítja a fogyatékos gyermekek és fiatalok nappali ellátását, munka-rehabilitáció és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást, közoktatási pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását. Biztosítja a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátást. Közművelődés területén, kistérségi szinten szervezi a közművelődési feladatellátást. A nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátása érdekében mozgókönyvtárat működtet.
Egyéb területek
Szervezi és működteti a kistérség területére kiterjedően a bűnmegelőzés és drogprevenciós tevékenységet. Ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek kistérségi érdekképviseletét. Koordinálja a kistérségi nyugdíjad klubok tevékenységét. Kapcsolattartás és együttműködést a civil szervezetekkel. Sportrendezvények szervezésével, a sportélet támogatásával javítja a sportolási lehetőségeket a kistérségben. Elősegíti és összehangolja a tűzoltóság, katasztrófavédelem és a polgári védelem térségi jellegű feladat-ellátását. Működteti a Dombóvár-Gunarasfürdő (Dombóvár-Gunaras, Tó u. 10.) területén lévő Gyermek és Ifjúsági Tábort. Működteti a Balatonfenyvesi Ifjúsági Tábort (Balatonfenyves, Kaposvári u. 42-44.) Ellátja a Tourinform Iroda működtetésével kapcsolatos teendőket.
Területfejlesztési feladatok ellátása
Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását.A kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel. Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását. Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében. Koordinálja a kistérségben a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami civil szervezetekkel. A kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit. Folyamatosan kapcsolatot tart a Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel, fejlesztési szükségletek és a bevonandó helyi források feltárása érdekében.
Nevezetességei
Jágónak Tolna és Somogy megye határán, Dombóvártól 8 km-re dombos hegyhátvidéken található, csak közúton érhető el, illetve kerékpárúton Kaposszekcsőig.
A községnek idegenforgalmi szempontból kiemelkedő nevezetessége nincs, azonban körülötte gyönyörű természeti környezet található, mely turistacsalogató a természet szerelmeseinek, szintén a település határában található a három vármegye találkozását megörökítő kopjafa.
Kulturális adottságok A kistérség községeiben szintén nincsenek igazán kiemelkedő jelentőségű, önálló vonzerőként számba vehető műemlékek. Azonban sok kisebb nevezetességre lehet joggal büszke a térség. A következőkben tekintsük át ezeket:
Attalában található Nepomuki Szent János 1793-ban emelt barokk stílusú szobra.
Csikóstőttősön tekinthetjük meg a környék egyetlen szabadtéri szoborparkját, melyben Ambrus Sándor, szobrászművész alkotásai láthatók, valamint a faluházban Helytörténeti Gyűjtemény is várja az idelátogatókat.
Döbrököz nevezetessége az ún. Webőczy-vár, melyet a 16. században a Tripartitum megalkotója uralt. Az egykori várból manapság csupán néhány falmaradvány maradt. A község másik nevezetessége az 1900 és 1902 között emelt olasz stílusú templom.
Gyulajon 1992 óta működik Helytörténeti Kiállítás. 1996-ban költöztették végleges helyére (7227 Gyulaj, Rákóczi u. 2. szám alá). 3 helyiségben helyezték el a kiállítást. Itt az érdeklődők megtekinthetik a gyulaji népviseletet, a mezőgazdaság és a kender-feldolgozás eszközeit, korhű szobabelsőket.
Kapospulán Szent Péter és Pál tiszteletére épült katolikus templom áll, mely a 18. században barokk stílusban épült.
Kaposszekcső barokk katolikus templomát 1789-ben emelték, és mellette találjuk a község másik templomát is az evangélikus templomot.
Kocsola barokk temploma 1783-ban épült, Szent Anna tiszteletére. 1999 őszétől működik a község tájháza a régi plébániai hivatal épületében. 3 helyiségben helyezték el a korabeli mezőgazdasági, konyhai, használati eszközöket. Egy helyiséget korabeli szobának rendeztek be: magyar –német hímzésekkel, ágytakarókkal korabeli bútorokkal (asztal, szék, bölcső, ágy, stb.) és a sváb népviselettel is megismerkedhetünk.
Kurd 1763-ban épített templomában két jelentős műalkotás is található. Az egyik az oltára, melyet Johann Martin Fischer szobrász készített 1775-76-ban. A másik Zichy Mihály Szent Anna című oltárképe. Kétségtelen művészettörténeti értéket képvisel.
Lápafő külterületén található az, az emlékhely, mely Sobri Jóska híres betyárnak állít emléket.
Nak temploma 1758-ban épült barokk stílusban. A templom valóban lenyűgöző műalkotás, megtekintése élményt nyújt. Itt született Széles Lajos a Naksol égés elleni krém feltalálója.
Szakcs gótikus stílusban épült templomát 1729-ben építették újjá barokk stílusban. Ugyanitt, az un. Öreg hegyen áll egy zsuptetős présház, védettséget élvező népi emlék.
Várong római katolikus temploma 1752-1759-ben épült barokk stílusban. Itt találjuk még Takács Lajos szociológus szülőházát, és Hegyi Attila tulajdonát képző Kaktusz Múzeumot.
Irodalom
A kistérséghez kötődő híres költők, írók:
Tinódi Lantos Sebestyén (1511-1556)
Elsőként Tinódi Lantos Sebestyén nevét kell megemlíteni. Egy csatában történt sebesülése után, mivel a kardot nem tudta tovább forgatni, azt a lantra és a tollra cserélte, s így folytatta harcát a török ellen. Sebét Dombóváron kezelték, mely vár ekkor örökség révén Werbőczy Imre tulajdona volt. 1537-38 körül itt írta Jázon és Médeia című mitológiai tárgyú művét. A versfőkből deríthetjük ki a szerzőt és az írás helyét: „Tinódi Sebestyén deák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte.”