Soponya nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Fekvése Székesfehérvártól mintegy 25 kilométerre délre található, a Sárvíz völgyének nyugati oldalán; a környező települések: Aba, Káloz, Csősz, Tác (Gorsium) és Kisláng.
A település központján a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út halad végig, Kislánggal a 6331-es út kapcsolja össze, Tarnóca nevű külterületi településrészét pedig a 6301-es út érinti.
Története Soponya első ismert okirati említése 1192-ből származik. Az évszázadok során volt a település királyi, királynéi és nemesi birtok is, illetve Soponya és Nagyláng sokáig két különálló településnek számított. A török hódoltság idején a túlélést a környéken élők számára igen gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság vész esetén. 1650-ben Zichy István kezébe került a terület, amelynek központjában akkor még Nagyláng állt. A törökök kivonulása után azonban Nagyláng lakói egyre inkább a mai Soponya területén építkeztek, ezáltal az előbbi település jelentősége fokozatosan csökkent. A két községet végül 1936-ban egyesítették.
Közélete Polgármesterei IdőszakPolgármesterPártMegjegyzés1990–1994Ulcz GyulaMDF-SZDSZ1994–1998független1998–2002független2002–2006Hollósi Lászlófüggetlen2006–2010független2010–2014Béndek Józseffüggetlen2014–2019független2019–2024Szücs Norbertfüggetlenhivataláról lemondott2024–2024Diószegi Anna alpolgármester, ügyvivőként2024–Diószegi Annafüggetlen
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 22%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 10,6% (21,2% nem nyilatkozott).Soponya Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,2% volt római katolikus, 15% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (47,9% nem válaszolt).Soponya Helységnévtár
Nevezetességei
Zichy-kastély Vadászház Látványtár – Varga Zoltán magángyűjteménye
Ismert emberek
Itt született 1772-ben Pyrker János László egri érsek, az egri líceum alapítója Itt született 1836-ban Szentirmay Elemér zeneszerző, a 19. század végén divatos népszínművek megzenésítője. Itt született 1864-ben gróf Zichy Aladár, 1868-ban pedig fivére, gróf Zichy János is; mindketten politikusok, miniszterek voltak. Ugyancsak a hely szülötte és az előbbi család tagja volt gróf Zichy Gyula (1871–1942) kalocsai érsek is, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt. Itt született 1864-ben Buzássy Ábel ciszterci szerzetes, paptanár, a felsőház póttagja. Itt született 1879-ben Hegedűs Lajos pedagógus, gyógypedagógus, a mozgáskorlátozott gyermekek első magyarországi iskolájának (Nyomorék Gyermekek Országos Otthona) első igazgatója (1913-1939).
Képtár
Jegyzetek
Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései