Zalaszentgrót

thumb|260px|Zalaszentgrót, belvárosi utcarészlet Zalaszentgrót Zala vármegye északkeleti részén, a Zala folyó völgyében elhelyezkedő város, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén, a Zalaszentgróti járás központja. A településhez tartozik Kisszentgrót, Tüskeszentpéter, Csáford, Zalakoppány, Zalaudvarnok és Aranyod településrész.Városrészek , zalaszentgrot.huZalaszentgrót Integrált Településfejlesztési Stratégia , zalaszentgrot.hu A városban polgárőrség működik.

Nevének eredete A szerint a település neve Szent Geroldra, a város templomának védőszentjére, valamint a Zala folyóra utal. Első írásos említése 1247-ből való – de csak egy 1483-ból származó másolatból ismert – ZentGyrolth alakban.

Más források, így Zalaszentgrót honlapja is a Szentgrót (Gyrolt, Gerold stb.) nevet Szent Gellért nevével azonosítják, és ennek alapján azt feltételezik, hogy a város neve közvetlenül a Gellért szentté avatását követő évekből, tehát a 11. század végéről származik.Zalaszentgrót története a város honlapjánVasárnapi Ujság 1866. november 4.

Földrajza Zalaszentgrót Közép-Európában, a Kárpát-medencében, Magyarország nyugati vármegyéje, Zala északkeleti részén, a róla elnevezett járásban fekszik. A Zala folyó völgyében elhelyezkedő város közigazgatási területe a Zalai-dombság három kistáját, a Zalaapáti-hátat, az Alsó-Zala-völgyet és a Zalavári-hátat is érinti.

Vízrajza Vizeit a Zala gyűjti össze, s vezeti a Kis-Balatonon keresztül a Balatonba. Patakjait számos helyen halastóvá duzzasztották, illetve a téglagyártás alapanyag-szükséglete miatt az évek során több bányató is létrejött.

Jelentősebb vízfolyásai:

Zala Csáfordi-patak Dötki-patak Nádas-patak Zalaszentgróti-patak

Története A településhez tartozó Csáfordon jelentős rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt.

A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana település.

A honfoglalást követően a környék a Türje nemzetséghez tartozott.

Az 1299-ben már felépült vár és környéke rendkívül sokszor váltott gazdát az elkövetkező évszázadokban. Mai részét képezheti Csornokháza középkori település is.Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Csokma-Dusank)

Az 1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely később a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is rombolták.

A 18. században kezdett fellendülni a település gazdasága: iparosok, kézművesek települtek ide. Akkori birtokosa, gróf Batthyány Ferenc rendelete alapján több utca, új híd épült, megindult a környező mocsarak lecsapolása. 1830-ban mezővárosi rangra emelkedett, 1854-ben saját jegyzőséget kapott. 1867-ben posta, 1883-ban távírda épült, illetve megindult a helyi kórház építése is. 1887-ben vált járási székhellyé, ahova 1892-ben érkezett meg az első vonat Türje felől, majd 1895-ben már Balatonszentgyörgy községgel is vasúti összeköttetésben állt. 1896-ban óvoda létesült, illetve bevezették a telefont a településre.

A sok áldozatot követelő első világháborút követően épült ki a nagyközség élelmiszeripara: gyümölcsfeldolgozó, tejüzem létesült itt. Az első világháború alatt, a szentgróti járás főszolgabírája, köztiszteletben álló boldogfai Farkas Kálmán (1880-1944), erélyesen lépett fel a helyi árdrágítók ellen, akik erősen visszaéltek az első világháború alatt kialakult helyzettel. A második világháború ismét súlyos terhet jelentett, 262 fő polgári áldozat volt, köztük sok zsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak.

A második világháború idején lengyelek százai kerültek a községbe, ahol szeretetet, második családot, barátokat találtak. Ugyanis 1939-1945 között itt nagy lengyel menekülttábor működött. Egykori lakói közül többen a községben találtak feleséget, vagy éppen férjet. Emiatt a község gyakori vendége volt id. Antall József menekültügyi kormánybiztos, a későbbi miniszterelnök édesapja, dr. Beresztóczy Miklós prelátus, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás titkára, valamint a budapesti Lengyel Intézet vezetői – prof. dr. Zbigniew Załęski és Zdzisław Antoniewicz, valamint Angelo Rotta érsek, pápai nuncius. A menekülttábor parancsnoka régi vágású katonatiszt, Hajdú István százados volt. Mindketten meggyőződéses kisgazdák és nagy lengyelbarátok voltak.

A II. világháborút követő időszakban komoly fellendülés indult útjára. A helyi élelmiszeripar nagymértékben fejlődött. 1950-ben Kisszentgrótot, majd 1963-ban Aranyodot és Tüskeszentpétert a településhez csatolták. 1978 végén, amikor az addig Veszprém megyéhez tartozó Keszthelyt és a Keszthelyi járást Zala megyéhez csatolták, a Zalaszentgróti járást a Keszthelyibe olvasztották. Végül 1984-ben Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány beolvasztása mellett várossá, egyben városkörnyéki központtá alakult a település, de vonzáskörzete valamivel kisebb lett a korábbi járásnál. A helyiek szívesen emlegetik Zalaszentgrótot a "századik magyar városként", aminek annyi alapja van, hogy 1984. január 1-jén tizenkét település egyidejű várossá nyilvánításával a magyar városok száma 97-ről 109-re nőtt, tehát e tucatnyi település mindegyike a "századiknak" tekintheti magát.

A rendszerváltást követően a gazdasága jelentősen átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éticsiga-feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. Újjáépült a belváros, renoválták a városi emlékeket, majd 2001-ben termálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült. 2002 óta működik a településen a Coca-Cola Magyarország Kft. által épített, és tulajdonában álló NaturAqua ásványvízpalackozó üzem.

A 2010-es önkormányzati választás napján az 1984 óta Zalaszentgróthoz tartozó Tekenye ismét önálló községgé alakult.Tekenye története a KSH online helységnévtárábanA Köztársasági Elnök 155/2007. (VIII. 31.) KE határozata Tekenye községgé nyilvánításáról

Közélete Polgármesterei 1990–1990: dr. Csécs Csaba (független) 1991–1994: Császár József (FKgP–KDNP–MDF) 1994–1998: Császár József (Fidesz–FKgP–KDNP–MDF) 1998–2002: Császár József (Fidesz–FKgP–MDF–MKDSZ) 2002–2006: Császár József (Fidesz–MDF–MKDSZ) 2006–2010: Császár József (független) 2010–2014: Baracskai József (MSZP) 2014–2019: Baracskai József (Szentgrót Most) 2019–2024: Baracskai József (Szentgrót Most) 2024– : Baracskai József (Szentgrót Most)

Az 1990-es önkormányzati választáson polgármesternek választott Csécs két héttel a választások után, az eskütétele előtt bejelentette lemondását összeférhetetlenségre hivatkozva. Az időközi polgármester-választást 1990. december 9-én tartották, azonban az alacsony részvétel miatt 1991. január 6-án meg kellett ismételni.

Kultúra Oktatás

200px|bélyegkép|balra|Csányi–Zrínyi Általános Iskola (a Zrínyi Általános Iskola régi szárnya). Háttérben az evangélikus templom. Ahogy országszerte, úgy Zalaszentgróton is egyre kevesebb a gyermek, egyre kevesebb a diák. A város önkormányzatának döntése értelmében ezért a 2004/2005-ös tanévben a Csányi László és a Zrínyi Miklós Általános Iskolát összevonták. A város és környezete általános iskolásai így jelenleg a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolában tanulhatnak.

Gimnáziumi és szakiskolai képzés az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Béri Balogh Ádám Tagintézményében folyt a 2011/2012-es tanév végéig . A korábban különálló iskola pár éve lett a keszthelyi központú intézmény része lett, de önkormányzati határozat alapján a 2012/2013-as tanévtől be integrálták a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolába.

A Batthyány-kastélyban 1950 óta gyógypedagógiai intézmény működik, 1995 tavaszától Koncz Dezső Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Zalaszentgrót néven.

A zalaszentgróti Erkel Ferenc Zeneiskola az 1966/67-es tanévtől működött önálló zeneiskolaként 2012-ig, amíg szintén be nem integrálták a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolába. Zala megyében – Nagykanizsa és Zalaegerszeg után – ez volt a harmadik zeneiskola.A zalaszentgróti Erkel Ferenc Zeneiskola története a város honlapján Ezen kívül művészeti képzés még a Városi Művelődési Központ Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskolában folyik.

Tánc Zalaszentgróton régóta élénk táncélet zajlik. Legismertebb az 1982-ben alakult Szentgrót Táncegyüttes, de egyre nagyobb elismertséget szerzett az Avisura Táncegyüttes is feloszlásáig. Az utánpótlást a Kisbojtár és a Százszorszép gyermek néptánccsoportok nevelik ki, de Bad Girls és Broadway néven modern tánccsoportok is működnek. A Kisbojtár néptánccsoporttal táncol a Cinege néptánccsoport is. A Kisbojtár tagjai 13-17 évesek a Cinege néptánccsoport tagjai 12-14 évesek. Közös táncaik: Palatkai táncok és Kalocsai (lassú, friss) táncok.

Képzőművészet A csáfordi szőlőhegyben található Villa Negra épülete nyaranta festők és szobrászok alkotótáborának ad otthont.http://zalaihirlap.hu/helyi_kiadasok-heviz_keszthely_zalaszentgrot/20100720_ujra_el_a_villa_negra_nyaron_elet_koltozi

A művelődési házban rendszeresek a kiállítások, amelyekhez gyakran kulturális és sportnapok, illetve közel negyven éve Tárlat Kupa néven neves sakkverseny is kötődik.

Egészségügy A város és kistérségének ellátását a zalaszentgróti Egészségügyi Központ végzi. Az intézmény huszonegy szakrendeléssel és heti kétszáz szakórával várja a környék lakosait.

A városban ezen kívül háziorvosi rendelők, két fogászati magánrendelés és két gyógyszertár működik.http://zalaszentgrot.lap.hu/egeszsegugy/18141731

Közlekedés Vasút

Rövid szárnyvonal köti össze a ban fekvő Zalabér–Batyk vasútállomással, azonban a vonalon 2007. március 4. óta nincs személyszállítás. A vasútvonal Balatonszentgyörgy felé tartó vonalszakaszát 1974-ben zárták be.

Érdekesség, hogy a várost érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal, melynek állomása a Május 1. utcában lett volna.

Közút Zalaszentgrót az ország közúti hálózatában is periferiális szerepet játszik. Fontosabb útjai egyike a 7336-os út, amely Keszthely északi agglomerációjából vezet idáig, Zalaszentlászlón keresztül. A Zala nyugati partján fekvő Aranyod városrészét, illetve az ott elhelyezkedő, korábban hozzá csatolt Zalakoppány falut pedig a Zalaapátitól Zalacsányon át Zalabérig húzódó 7352-es út köti össze egymással és más távolabbi településekkel. A 7352-es út innen északnak továbbhaladva Zalabérnél torkollik a Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as útba, amelyen a város összeköttetésben áll a megyeszékhellyel. A Zalaszentgrót-Zalaegerszeg közti utazás másik kézenfekvő alternatívája: Zalacsányig a 7352-esen és onnan tovább a 76-os főúton. Türjével (és azon keresztül Sümeggel) a 7353-as út köti össze a várost.

Zala vármegye más városaihoz viszonyítva autóbuszjáratokkal való ellátottsága kevésbé fejlett, ám így is jóval az országos átlag felett van. Viszonylag kevés elővárosi járat mellett elsősorban Zalaegerszeg, Keszthely és Sümeg felé járnak helyközi buszok, ám távolabbi településekkel is (mint Budapest, Győr, Szombathely vagy Tapolca) van összeköttetése. A településmagtól távol fekvő, csatolt településrészekre helyközi járatok járnak a városban működő buszállomásról.