250px|jobbra|bélyeg|Lourdes bélyegkép|jobbra|200px|Szűz Máriát ábrázoló ikon a 16. századból A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei. Kialakulásuk többnyire csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. Olyan katolikus vagy ortodox kereszténység által elismert búcsújáró hely, ahol csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek vagy a jelenéssel kapcsolatos tárgyat. Ezeknek tiszteletére sok esetben templomot építettek, illetve a zarándoklatokhoz alkalmas tereket alakítottak ki. Ezek azok a kegyhelyek – templomok, kápolnák –, ahová különleges vallási okból számos hívő zarándokol el a helyi ordinárius, megyés püspök jóváhagyása alapján. Ezen a vallási okok között szerepelhet például a bűnbánat, kegyelemkérés, betegek gyógyulási vágya. A kegyhelyek helyszínének közelében sok esetben gyógyító erejű kutakat, forrásokat tartanak tiszteletben.Mária kegyhelyek, gyógyító források
Újabb jelenségként Szűz Máriának előbb szobrokat majd legújabban óriásszobrokat állítanak ott, ahol csodás jelenés nem történt. Nagyobb közösségeknek, népeknek, néprészeknek is szükségük van ilyen szakrális csomópontok kialakítására, helyesebben megtalálására. Ezeken a szakrális csomópontokon rendre megjelentek a vidék lakói, és távolról jött zarándokok, hogy ezen ünnepekkor is átéljék a Szűz Mária ünnepeinek fordulóit. Közösségükkel (a kultuszhely vonzáskörzetének többi lakójával) kapcsolatukat fönntartsák, testi, lelki bajaikra gyógyulást találjanak. A kereszténység elterjedése óta pedig a búcsújárás szokása alakult ki. A keresztény országokban ezek a csomópontok az idő múlásával másodlagos hangsúlyt kaptak, elsődleges maradt a templomi istentisztelet. A szentek ereklyéi körüli tisztelet inkább a múlté maradt, a csodás események helyén bontakozott ki sokszor a kegyhelyek kialakulása.
A történelem során igen hamar, már az ókori egyházban megtaláljuk a Mária-kultusz dogmatikus alapjait. A Szűzanya legrégibb képe a Priscilla-katakombában a 2. századból ismert. A 4. századtól indult virágzásnak a Szent Szűz kultusza. Ugyancsak ebben az időben született a legtöbb máriás liturgikus szöveg, valamint megjelentek a Mária-ünnepek is. A középkorban kezdődött a Szűzanya szombati kultusza, valamint sajátos népi ájtatosságként volt jelen a Mária-siralom. A 19. században több új ünnep is született. 1854-ben IX. Piusz pápa kihirdette a szeplőtelen fogantatás dogmáját. 1907-ben a lourdes-i jelenések emlékére rendelt el ünnepet február 11-ére X. Piusz pápa. 1942-ben ajánlotta fel a világot Mária szeplőtelen szívének XII. Piusz pápa.
Híres Mária-kegyhelyek Fátima (Portugália) 1917. május 13-án itt jelent meg a Szűzanya Lúcia dos Santos, Jacinta és Francisco Marto testvéreknek. Lourdes A Lourdes melletti Massabielle-sziklafal barlangmélyedésében a 14 éves Bernadette Soubirous-nak 18 alkalommal jelent meg a Boldogságos Szűz Mária. Bernadett egyik testvérével és egy barátnőjükkel rőzsét gyűjteni indult. A folyóhoz érve édesanyja intésének engedelmeskedve megállt és levetette a zokniját, nehogy a sekély vízen átlábolva a zokni elázzon, s ő megbetegedjen a ködös, hideg időben. Emiatt lemaradt két társától. A közeli barlangban meglátott egy különlegesen szép, fehér ruhás hölgyet: kék övet viselt, lábain egy-egy sárga rózsa, a kezében rózsafüzér volt. Bernadett nem tudta, kit lát, társai semmit sem észleltek. A jelenés bűnbánatra, a bűnösökért való imádságra intette, fölszólította, hogy fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. A Szűz parancsára Bernadett puszta kézzel fogott hozzá a forrás kikaparásához, amely felfakadt – bár alig érintette a leány a földet – és naponta mintegy százezer liter vizet ad. Kezdettől csodatevő erőt tanúsított ez a víz. A fehér ruhás hölgy megbízta Bernadettet, „mondja meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek körmenetben” a jelenések helyére. Egyre többen – már több mint 10 ezren – kísérték el Bernadettet a barlanghoz, de a látomásokban csak a kislány részesült. A hölgy lourdes-i dialektusban megmondta Bernadettnek: „Én vagyok a Szeplőtelen fogantatás”. bélyeg|Mariazell Mariazell Ez a legfontosabb zarándokhely Ausztriában. A tisztelet tárgya a Szent Szűz csodatévő szobra, amelyet 1157-ben hozott ide egy bencés rendi szerzetes, és egy cellát vésett számára a sziklába „Maria in der Zelle“ – Mária a cellában. A szobor ma egy kápolnában található, amelyet gazdagon díszítettek ezüstből és más drága anyagokból készült tárgyakkal. Częstochowa A częstochowai Fekete Madonna, (lengyelül: Czarna Madonna vagy Matka Boska Częstochowska) ikon, amelynek csodatévő erőt tulajdonítanak, évszázadok óta vonzza a zarándokok tömegeit a világ minden tájáról. A Fényes Hegyet a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelyévé tette. Az egyik legismertebb csoda az 1655-ös svéd invázió (az „Özönvíz”, lengyelül Potop) idején történt, amikor egy maroknyi lengyel egy egész támadó protestáns hadsereg ellen védte meg a kolostort. A megmenekülést a lengyelek a Madonna csodatévő erejének tulajdonították, a támadás feletti felháborodás és a siker pedig megfordította az egész háború menetét. A következő évben, 1656. április 1-jén János Kázmér (Jan Kazimierz) lengyel király hálából a lwówi (lembergi) székesegyházban Máriának ajánlotta fel országát, így a Szűz Lengyelország patrónája és királynője lett. A Fekete Madonna-képet később meg is koronázták. Az orosz uralom idején Miklós cár „a legveszélyesebb lengyel forradalmárnak” nyilvánította a Fekete Madonnát, és betiltotta a częstochowai zarándoklatokat. A Fekete Madonna volt az 1970-es években megszerveződő, Lech Wałęsa vezette Szolidaritás mozgalom egyik szimbóluma. Loreto Ez a kegyhely teljesen más, mint az összes többi. Az érdekességét egy ház adja, amelyet Mária házának Alma Domo Lauretanának hívnak. A legendát Pietro Tolonei írta le: az angyalok Mária názáreti házát a levegőbe emelték a muszlimok elől, és a dalmát Tersattóba (Trsat, Fiume) tették le, 1291-ben. A helyiek elbizakodottsága elől azonban újra felemelték az angyalok és 1294. december 10-én átvitték az Adrián és letették a loretói dombra. Ma a ház a loretói bazilika közepén áll márványba foglaltan. A régészeti kutatások megerősítették, hogy eltér a helyiek építkezési szokásaitól, a Szent Ház a Galileában építkező nabateusokra utal. kövei és építési módja.http://lexikon.katolikus.hu/L/Loreto.html Siracusa Egy házaspárnál a feleség súlyos beteg lett. A szenvedés közben az ágya feletti egyszerű Szűz Máriát ábrázoló gipszöntvény, féldombormű könnyezni kezdett. A szobrot elvitték megvizsgálni – miközben folyamatosan könnyezett – és megállapították, hogy emberi könny. A jelenés után a szobrot az Euripidesz téren állították ki. Itt még télen is minden nap kétezren imádkoztak hozzá. Három hónap után 1076 zarándokot számolt össze a városi bizottság. 1954-re már a világ minden tájáról jeleztek zarándoklatot. Ez a lelkesedés siettette a város vezetését egy templom kegyhely felépítésére. 1954. május 7-én már le is tették a templom alapkövét. Az egyházművészetek elnöke Fallimi szerint „a templom olyan lesz, mint egy szüntelen égbe nyúló imádság”. A dombormű végső helyet itt talált, ma is itt tekintik meg a kis méretű öntött kis szobrot.Dr. Tarnóczy János: Szűz Mária. Ecclesia, 1979 100px|bélyeg|A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk a Guadalupei bazilikában őrzött, 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma Guadalupe (Mexikó) A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. Azon a helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny), amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte. A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe, vagy La Virgen de Guadalupe) ünnepét. Guadalupe (Spanyolország) A legendák szerint a 13. században egy cáceresi tehénpásztornak megjelent a Szűzanya. A történet szerint a pásztor elvesztette egyik tehenét, s nem akadt a nyomára. Három napig kereste az erdőben, mire élettelen megtalálta csordájának tagját. Késével keresztet vetett az állat bőrére, mire az feléledt holtából, s e pillanatban tűnt fel hirtelen Szűz Mária. Utasította a pásztort, hogy menjen társaiért, és hozza őket is e helyre, mutassa meg nekik tehenét, s hogy mily csodás eset történt vele. Amikor ideérkezik a társaság, egy szoborra fognak lelni, melyet ne mozdítsanak el helyéből, hanem építsenek egy házat számára. Később pedig majd igen fontos templom fog állni e helyütt és egy nagy város fog épülni. Így szólt a Madonna kívánsága és jövendölése, amely a legendák szerint beigazolódott. A Szent Lukácsnak tulajdonított alkotás tiszteletére valóban építettek egy kápolnát, mely egyre bővült. Később pedig kolostort is emeltek e helyen, amely ugyancsak épült-szépült és még a királyokat is zarándoklatokra késztette. A Madonna-szobor tisztelete a 15-16. században érte el csúcspontját, amikor a Spanyolföldről induló felfedezők szinte kötelezően járultak a Szent Szűz tiszteletére alkotott műalkotás elé. Ekkor vált a Guadalupei Madonna (Señora de Guadalupe) igazán a spanyolok által újonnan meghódított területek védőszentjévé. Candelaria (Spanyolország) A bazilika Candelaria városában, Tenerife szigetén található, 1949 és 1959 között épült. A templomban található a Kanári-szigetek védőszentje, a Candelariai Miasszonyunk (Nuestra Señora de la Candelaria) szobra. Panagia Trypiti () egy, a peloponnészoszi Aigio városban található, az éltető forrású (görögül Ζωοδόχος Πηγή) Theotokosz kegyeibe ajánlott szentély. Görögország ortodox kereszténységének egyik legfontosabb kegyhelye. Sziklára épült, 30 méterrel a tengerszint fölé, 150 lépcsőfokot megmászva lehet felérni a tengerre szép kilátással bíró helyre. A sok meggyőző csoda révén, amelyeket a Szűzanya itt tett, a szentély nemzeti szinten is híres lett. Több ezer hívő zarándokol ide egész Görögországból minden év húsvétja utáni első pénteken kegyelemért és áldásért (Panagia). A Trypiti név a Tripa (görögül Τρύπα) szóból származik, amely azt a „lyukat, mélyedést” jelenti, amelyben a Madonna csodálatos ikonját megtalálták a sziklában. A narthexben, a templom földszintjén található egy forrás (görögül Αγίασμα); vizének a hívők csodatévő hatást tulajdonítanak.
Óriás Mária-szobrok Le Puy, Franciaország Trujilo, Venezuela Maracaibo, Venezuela Barquismeto, Venezuela Oruro, Bolivia Santiagó, Chile Pine Bluffs, USA, Wyoming Buttle, USA, Montana Santa Clara USA, Kalifornia Windsor, USA, Ohio Rizal, Fülöp-szigetek Hercegszántó, Magyarország Primošten, Horvátország
A történelmi Magyarország területén lévő Mária-kegyhelyek
bélyegkép|jobbra|300px|A történelmi Magyarország országainak vármegyéi 1881 után bélyegkép|jobbra|300px|A leglátogatottabb magyar Mária-kegyhely a csíksomlyói kegytemplom pünkösdi rendezvénye
A történelmi Magyarország területén lévő magyar vonatkozású katolikus kegyhelyek szinte kivétel nélkül Mária tiszteletén alapulnak. Ma két nemzeti kegyhelyet tartunk számon. Az egyik Máriapócson, a másik Mátraverebélyen található. A legismertebb, katolikus magyarok által is látogatott Mária-kegyhelyek a következők:
Magyar búcsújáróhelyek Google-térképen jelölve
Abos – A legenda szerint egy fogatát hajtó férfi nem engedett fel egy nőt szekerére, aki kérlelte, mert véres és fáj a lába. Háromszor is kérte, de a férfi ingerülten az ostorral az arcára csapott. Ekkor a templomban húzatlanul megszólalt a harang. A templomba siető pap látta, hogy a Mária-szobor arca vérzik. Máig is látszik a kegykép másolatán.