Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16.) Nobel-emlékdíjas magyar zsidó származású amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.
Tanulmányai Magyarországi zsidó bevándorlók gyermekeként született. Apja Friedman Jenő Saul,Hermann, Péter ed. Biográf Ki kicsoda 2004. Budapest, Hungary, 2003 anyja Landau Sára Eszter volt, akik Beregszászról (ma Ukrajna) vándoroltak ki az Újvilágba. Röviddel megszületése után a család New Jersey-be, Rahwayba költözött. Friedman a helyi középiskolában érettségizett 1928-ban, kevéssel 16. születésnapja előtt.
A Rutgers Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait. Matematikából diplomázott, és aktuárius szeretett volna lenni. A Rutgersen töltött idő alatt két közgazdász tett rá mély benyomást, akik meggyőzték őt, hogy a közgazdaságtan kiutat mutathat a nagy gazdasági világválságból.
A Chicagói Egyetemen is volt hallgató, ott 1933-ban szerzett diplomát. 1933–1934-ben a Columbia Egyetemen tanult statisztikát.
Közgazdászkarrierje 1934-ben visszaért Chicagóba, egy évig Henry Schultz kutatási asszisztense volt. 1935-ben képtelen volt állást találni, így Washingtonba utazott, ahol Franklin D. Roosevelt New Deal programja volt a fiatal közgazdászok megmentője. 1935-től a National Resources Committee-nél kezdett dolgozni, majd 1937 őszén a National Bureau of Economic Research munkatársa lett. 1940-ben a Wisconsini Egyetem közgazdasági tanszékén lett professzor, de a tanszéken dúló antiszemitizmus miatt inkább visszatért a kormány szolgálatába.
A háborús éveket a Szövetségi Kormányzatnál töltötte, és segédkezett a pénzügyminisztériumban. 1942-ben ő volt az, aki a pénzügyminisztérium szóvivőjeként a keynesiánus adópolitikát ajánlotta. 1943-ban a Columbia Egyetemre került, ahol matematikai statisztikával, fegyvertervezési problémákkal és hadi taktikával foglalkozott. 1945-ben beadta doktori disszertációját a Columbiára. 1946-ban kapta meg a doktori címét (PhD). 1945 és 1946 között a Minnesotai Egyetemen tanított. 1946-ban elfogadta a Chicagói Egyetem meghívását, hogy közgazdaságtant tanítson. A következő 30 évet Chicagóban töltötte. Kiépített egy olyan kört, melynek később számos Nobel-díjas közgazdász volt a tagja.
A Nixon-adminisztráció alatt az önkéntes hadsereg visszaállításának lehetőségét vizsgáló bizottság tagja volt. Téves pletykák szerint 1973–1974 között Pinochet chilei diktátor gazdasági tanácsadójaként dolgozott. A valóságban Friedman csak egyszer adott tanácsot a diktátornak 1975-ben, amikor is a demokratikus átalakulásra tett javaslatot. A tanácsot Pinochet nem fogadta meg.
1976-ban kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért. 1977-ben vonult nyugdíjba a Chicagói Egyetemről. Feleségével San Franciscóba költöztek. Az 1980-as elnökválasztási kampányban Ronald Reagan mellett nem hivatalos tanácsadó volt, majd a Reagan-kormányzatot is szolgálta. 1988-ban megkapta a Nemzeti tudományos emlékérmet.
Emlékezete 2018. augusztus 1-től nevét viseli a budapesti Milton Friedman Egyetem (volt Zsigmond Király Egyetem).
Munkái "Why Money Matters," Wall Street Journal, Nov. 17, 2006, p. A20 (last words, with lovely NBER-type figure) J. Daniel Hammond and Claire H. Hammond, ed., Making Chicago Price Theory: Friedman-Stigler Correspondence, 1945-1957. Routledge, 2006. 165 pp. "Reflections on A Monetary History," The Cato Journal, Vol. 23, 2004, essay Two Lucky People: Memoirs (with Rose Friedman) (1998) excerpt and text search George J. Stigler, 1911-1991: Biographical Memoir, (National Academy of Sciences: 1998), online "The Case for Free Trade" with Rose Friedman, 1997, Hoover Digest magazine article Money Mischief: Episodes in Monetary History (1994) , 28 6pp. George Stigler: A Personal Reminiscence, Journal of Political Economy Vol. 101, No. 5 (Oct., 1993), pp. 768–773 JSTOR "The Drug War as a Socialist Enterprise," in Arnold S. Trebach, ed. Friedman and Szasz on Liberty and Drugs: Essays on the Free Market and Prohibition (Drug Policy Foundation Press: 1992) Economic Freedom, Human Freedom, Political Freedom (1992), short pamphlet The Essence of Friedman, essays edited by Kurt R. Leube, (1987) () "The Case for Overhauling the Federal Reserve, 1985, Challenge magazine article Free to Choose: A personal statement, with Rose Friedman, (1980) From Galbraith to Economic Freedom, Institute of Economic Affairs, Occasional Paper 49 (1977) There's No Such Thing as a Free Lunch (1975), columns from Newsweek magazine online version Unemployment versus Inflation?, Institute of Economic Affairs, Occasional Paper 44 (1975) Social Security: Universal or Selective? with Wilbur J. Cohen (1972) Capitalism and Freedom, online version Roofs or Ceilings?: The Current Housing Problem with George J. Stigler (Foundation for Economic Education, 1946), 22 pp. attacks
Magyarul megjelent művei Milton Friedman–Rose Friedman: A szabad választás; Kossuth, Bp., 1986 Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. Válogatott tanulmányok; vál. Riesz Miklós, bev. Szalkai István, ford. Király Júlia, Szász János; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1986 Milton Friedman: Kapitalizmus és szabadság; közrem. Rose Friedman, ford. Suzanne M. Bősze; Akadémiai–MET, Bp.–Bradenton, 1996 Milton Friedman–Rose Friedman: Választhatsz szabadon; ford. Galambos János; Akadémiai–MET, Bp.–Bradenton, 1998
Jegyzetek
Külső hivatkozások A Nobelprize.org hivatalos honlapján Illik-e Milton Friedmanről egyetemet elnevezni Magyarországon? – Qubit.hu, 2017. december 19.
Kategória:1912-ben született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek Kategória:Amerikai közgazdászok Kategória:Magyar származású amerikaiak Kategória:Közgazdasági Nobel-díjasok Kategória:Zsidó amerikaiak Kategória:New York-iak