bélyeg|270px|A gróf korompai Brunszvik család címere A korompai Brunszvik grófi család, amelynek nevét az idők folyamán sokféleképpen írták: Brunczvik, Brunßvyk, Prunczbik, Brünczwyk, Brunsvik, Brunswick, de mára a legelfogadottabb a Brunszvik írásmód.

A család története Nemességét először 1598-ban Nyitra vármegye hirdette ki. A Brunszvik család élete 1758-tól 1893-ig Martonvásárhoz köthető. Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot, ahol később fia, Ferenc építtette fel a Brunszvik-kastélyt.

Első ismert magyarországi ősük a protestáns Brunczvik János postamester volt a Pozsonyt Eperjessel összekötő királyi postaút galgóci állomásán. Dédunokái közül Ferenc a ma is létező nemesi, Mihály pedig az időközben kihalt, alsókorompai és martonvásári grófi ág őse.

A grófi Brunszvik család 1899-ben Géza halálával kihalt. Az utolsó családtag, aki a Brunszvik nevet viselte Mária, Géza nővére volt, aki a birtok eladásakor magyar állampolgárságát is feladta, a hely iránti kötődése jeleként azonban végrendeletében a martonvásári óvodára és az iskolára is jelentős összeget hagyott.

A család ismertebb tagjai Idősebb Brunszvik Antal (1709–1780) Brunszvik Mihály és Vitális Mária fia, Antal, a kurucok által ostromolt Lipótvárban jött a világra, ahol apja a labanc parancsnok titkára volt. 1745-ben feleségével, Adelffy Máriával együtt Pestre került, ahol a királyi kúrián személynöki, majd nádori ítélőmester lett. Ekkor akadt meg a szeme a martonvásári birtokon, amelyet bérbe vett. Később Bécsbe, a királyi kancelláriához került, majd kinevezték Esztergom vármegye főispáni helytartójává. 1775 őszén elnyerte a grófi címet és az újabb kinevezését Lembergbe (ma: Lviv), a galíciai határvitákat rendező bíróság élére. 1779-ben Bihar vármegye főispánja lett. A fiatal Kazinczy Ferenc is ott volt Nagyváradon, amikor beiktatták hivatalába. Köszöntésére Révai Miklós, a későbbi jeles nyelvész verset írt. 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a későbbi tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett.

Ifjabb korompai Brunszvik Antal (1746–1793) A bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia és a Nagyszombati Egyetem elvégzése után a kamara szolgálatába lépett. 1774-ben elvette a pozsonyi vár egyik udvarhölgyét, a szép és okos, de szegény Seeberg Anna bárónőt. Az 1780-as években királyi biztosként közreműködött a kolostorok feloszlatásában. Részt vett II. József közigazgatási reformjának bevezetésében. 1790-től Bars vármegye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense volt. Mária Terézia, 1775. október 7-én kelt oklevéllel grófi rangra emelte Gyermekei: Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina (Charlotte).

Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák megalapítója

Brunszvik Ferenc (1777–1849) A pesti királyi gimnázium után jogot tanult, de ezt az 1797. évi nemesi felkelés miatt abbahagyta. Pest vármegyei aljegyző, több megye táblabírója, Beethoven barátja és mecénása, mintagazda, a ló- és juhnemesítés szaktekintélye. Földesúrként kemény és önkényeskedő. Felesége Justh Szidónia, négy gyermeke közül csak Mária és Géza érte meg a felnőttkort.

Brunszvik Géza Nevéhez fűződik a martonvásári óvodaalapítás (1883), amelyet korán elhunyt gyermekei (Gábor, Gizella és Mária) emlékének szentelt. Közben a Deym Jozefával (nagynénjének, Jozefinnek az unokájával) kötött házassága zátonyra futott. A gróf, hogy elválhasson, az unitárius vallásra tért. 1893 őszén eladta a birtokot, és második feleségével, Siegl Szerafinnal Ausztriába költözött.

Brunszvik Júlia (1786–1866) 1819-től elnök a Budai Jótékony Nőegyletben; 1847-től gróf; 1853-tól elnök Magyarország első bőlcsödéjében, amelyet 1852-ben alapított Majer IstvánMagyarország első bőlcsödéje, emléktábla, Budapest V.

A kihalt grófi ág leszármazása bélyegkép|Brunszvik Teréz A1 Mihály neje Vitális Mária B1 Antal (1709–1780) neje Adelffy Mária C1 Antal (1746–1793) neje Seeberg Anna D1 Teréz (Pozsony, 1775. július 27., – Duka, 1861. szeptember 23.) D2 Ferenc (Pozsony, 1777. szeptember 24. – Bécs, 1849. október 24.), földbirtokos. Felesége necpáli Justh Szidónia (1800–Bécs, 1866. december 14.), csillagkeresztes hölgy. E1 Géza (1834–1899) 1. neje Deym Jozefa 2. neje Siegl Szerafin F1 Gábor (Martonvásár, 1861, – 1879. július 27.) F2 Gizella (1864. január 20., – 1881. augusztus 1.) F3 Mária (Martonvásár, 1868. augusztus 24., – 1879, október 22.) E2 Mária (1832–1901) D3 Jozefin (Mária Jozefa Nepomucena Alojzia) (Pozsony, 1779. március 28. – Bécs, 1821. március 30.) 1. felesége gróf Jan Deym (Wognitz, 1752. április 4. – Prága, 1804. január 22.). 2. felesége (Reval, 1777. december 14. – Reval, 1841. november 7.) E1 Jozefa férje Brunszvik Géza E2 ismeretlen E3 ismeretlen E4 ismeretlen E5 ismeretlen E6 ismeretlen E7 ismeretlen D4 Karolina Alojzia Nepomucena (Pozsony, 1780. október 26. – 1843. január 12.). Férje gróf széki Teleki Imre (Kővárhosszúfalu, 1782. június 27. – Kővárhosszúfalu, 1848. december 29.) földbirtokos. Teleki Imre gróf és Brunszvik Karolina lánya gróf Teleki Blanka (1806–1862) a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának harcos híve. E1 Blanka, (Hosszúfalva, 1806. július 5. – Párizs, 1862. október 23.) E2 Emma (*1811) férje de Gérando Ágost E3 Miksa (1813 – Kendi-Lóna, 1872. június) C2 József (korompai gróf) (1750 – Pozsony, 1827. február 20.) 1786-tól már valós, belső titkos tanácsos, és a hétszemélyes tábla első tanácsnoka, tárnokmester, császári és királyi kamarás, Nógrád vármegye főispánja és országbíró. A Szent István apostoli király rendjének középkeresztese. Felesége Majtényi Mária Anna. D1 Júlia (*1786, +Buda, 1866), férje: (1805. március 19.) Forray András, soborsini báró császári-királyi kamarás, csanádi főispán; (Soborsin, 1780. november 17., –Futak, 1830. augusztus 18.)Nagy Iván, Magyarország családai (1857), Forray család, szöveg elérhető az Arcanum Digitális Tudománytár jóvoltából E1 Jozefa E2 Júlia (1811–1863), férje Nádasdy Lipót (1802–1873) nádasdi és fogarasföldi gróf E3 Iván (1817–1852) D2 ismeretlen leány D3 József vagy Ágost (1788-1825) D4 Henriette (Korompa, 1789, – Bécs, 1857), festőművésznő; férje: Chotek Herman E1 Ottó (+1889. november) E2 Rezső (Rudolf) C3 Erzsébet férje Finta József C4 Franciska férje Révai Pál báró C5 Zsuzsánna férje Guicciardi gróf C6 Katalin férje Dezasse de Petit Verneuille Károly

Beethoven és a Brunszvik család Ludwig van Beethoven mint a Brunszvik lányok zongoratanára többször megfordult a kastélyban. 1799-ben özvegy Brunszvik Antalné, született Seeberg Anna bárónő, aki a 24 éves lányával, Terézzel és a 20 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal, hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. Beethoven nem szeretett tanítani, mivel az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett. 18 napig foglalkozott velük. A lányok révén megismerkedett Brunszvik Ferenccel, a lányok fivérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban ott fejezte be az Appassionatát, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethovent Jozefinhez fűzték gyengéd szálak, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Kastélyok, paloták, kúriák bélyeg|260px|A martonvásári Brunszvik-kastély Brunszvik-kastély, Martonvásár

Jegyzetek

Források Kempelen Béla: Magyar nemes családok – Brunswik Nagy Iván: Magyarország családjai – Brunswik Nagy János 2019: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata. Századok

További információk Brunszvikok, ó nemes Brunszvikok Martonvásárhely, Brunszvikok, Beethoven

Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok