Germaine Ursule de Foix (magyarosan Foix Germána Orsolya vagy Ursula, ; Mazères, Francia Királyság, 1488 körül – Llíria, Valenciai Királyság, 1536. október 15.), kora újkori francia nemesasszony a Foix–Grailly-házból, aki II. Ferdinánd aragóniai király második feleségeként Aragónia, valamint Nápoly és Szicília királynéja 1505-től, majd Navarra királynéja 1512-től hitvese 1516-ban bekövetkezett haláláig. Még két alkalommal házasodott: másodjára 1519-ben Brandenburgi János valenciai alkirállyal, majd 1526-ban Ferdinánd, Calabria hercegével. Egyetlen gyermeke, János herceg harmadik férjétől származott, ám még születése napján elhunyt.

Germána széles rokoni kapcsolatokkal rendelkezett a korai újkori Európában: nagybátyja XII. Lajos francia király, nagynénje Aragóniai Beatrix magyar királyné voltak, míg elsőfokú-unokatestvérei között találjuk Bretagne-i Anna francia, valamint Candale-i Anna magyar királynét is. Egyes – bizonyítást nem nyert – feltételezések szerint Germánának született egy leánya, Izabella, akinek édesapja Germána mostohaunokája, V. Károly német-római császár volt.

Élete bélyegkép|balra|250px|Germána királyné címere Apja, Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja és navarrai trónkövetelő I. Eleonóra navarrai királynőnek, II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király féltestvérének volt a harmadszülött fia, akinek a révén Germána királyné az első férjének, II. (Katolikus) Ferdinándnak a nagyunokahúga volt. Anyja Valois Mária orléans-i hercegnő, XII. Lajos francia király nővére volt. Egy öccse született, Foix Gaston herceg. Germána navarrai királyi hercegnőként látta meg a napvilágot, és beleszületett a navarrai polgárháborúba, mely apja és I. (Foix) Katalin navarrai királynő között folyt, de apjának nem sikerült megszereznie a navarrai trónt.

Germána hercegnő korán árvaságra jutott, és ezért nagybátyjának, a francia királynak az udvarába került, ahol együtt nevelkedett másik korán árvaságra jutott unokatestvérével, Candale-i Annával közös unokatestvérük, a francia királyné, Bretagne-i Anna felügyelete alatt. II. Ulászlónak Germána és Anna kezét ajánlotta fel a francia király szövetség fejében, akik közül a magyar király Annát választotta 1502-ben, így Germána nem lett magyar királyné, de valószínűleg csak a zsenge életkora miatt, mert Ulászló mindkét arajelöltet nagyon csinosnak találta.

1505. október 19-én Blois-ban végül Germánát is eljegyezték (blois-i szerződés). Spanyol nagybátyja, az aragón király és kasztíliai régens, valamint a frissen nápolyi királlyá avanzsált és nemrég megözvegyült Ferdinánd kérte meg a kezét a francia nagybácsitól, XII. Lajostól. A házassági szerződés Habsburg-ellenes éllel jött létre, hogy fiú utódok nemzésével Aragóniai Ferdinánd kitúrja vejét, Szép Fülöp osztrák főherceget Hispániából, de legalábbis örökölt királyságából, Aragóniából, a franciák pedig a Habsburg-gyűrűből szerettek volna így kiszabadulni. A menyasszony hozománya a Nápolyi Királyság volt. A házasság 1506. március 22-én a valenciai Déniában köttetett meg, mikor II. Ferdinánd leánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának útjai újból elváltak egy kis időre egymástól. II. (Aragóniai) Ferdinánd újdonsült nejét elvitte „nászútra” a felesége kezével szerzett királyságába, Nápolyba. Ekkor Germána és férje személyesen is találkozott Aragóniai Beatrix magyar királynéval.

A házasságból egyetlen gyermek, egy fiú,Lásd Wacha (1995: 112). János infáns született 1509-ben, aki csak pár órát élt. A házaspár minden praktikát és szert bevetett az utódnemzés érdekében, de több gyermek nem származott a házasságukból, így II. Ferdinánd reménye szertefoszlott, hogy Aragóniát saját dinasztiája uralma alatt tartsa, és az ne kerüljön a Habsburgok kezébe.

thumb|left|150px|Brandenburgi János, Germána 2. férje, Hans Süß ábrázolása a nürnbergi Szent Sebald templom egyik ablakában, 1515

Germána királyné nagyon jó viszonyban volt férje unokájával, a nagyapja udvarában nevelkedő, nála 10-15 évvel fiatalabb Habsburg Ferdinánddal, akit nagyapja spanyolként nevelt fel, és szívesen látott volna a kasztíliai és aragón trónon a másik Habsburg-unokája, az idősebb és Hispánián kívül nevelkedő Károly helyett.

A baszk Loyolai Szent Ignác a baszk-navarrai hercegnőnek született Germána királyné apródja volt. 1512-ben Aragóniai Ferdinánd a felesége jogaira hivatkozva megszállta Navarrát,II. (Katolikus) Ferdinánd apja, II. János aragón király révén navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János első felesége, I. Blanka navarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Germánának így több joga volt Pamplonára, mint férjének, de Navarra jogos királya az elűzött unokatestvére, Katalin volt. és elűzte Germána unokatestvérét, I. (Foix) Katalin navarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé.

1516-ban Germána megözvegyült, és a „mostohaunokája”, az elhunyt férjének, Aragóniai Ferdinándnak az utóda, az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly 1519-ben feleségül adta őt egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászló magyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajos magyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrik angol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb leánya.

Második férjének halála (1525) után harmadszorra az első férje és a francia nagybátyja által 1501-ben trónfosztott nápolyi király, IV. Frigyes fiához, Ferdinándhoz, Calabria hercegéhez ment feleségül 1526-ban. Egyik házasságából sem született újabb gyermeke. A végrendelete szerint állítólag mostohaunokájától, a nála 8–12 évvel fiatalabb V. Károly német-római császártól titokban egy leánya született, akit Izabellának nevezett el, és aki infánsnőként volt számon tartva. Károly császár végül kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, itt élt haláláig.

Legközelebbi rokonsági kapcsolat Foix Germána, Bretagne-i Anna, Candale-i Anna, I. Katalin, valamint Aragóniai Beatrix között

Legközelebbi rokonsági kapcsolat Germána, valamint az első és a harmadik férje között

Gyermekei 1. férjétől, II. Ferdinánd (1452–1516) aragón királytól, 1 fiú: János (Valladolid, 1509. május 3.De Francisco Olmos (2003: 138). – Valladolid, 1509. május 3.), Girona hercege,katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona. aragón trónörökös 2. férjétől, Brandenburgi János (1493–1525) valenciai alkirálytól, nem születtek gyermekei 3. férjétől, Aragóniai Ferdinánd (1488–1550) calabriai hercegtől, IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fiától, nem születtek gyermekei Állítólagos házasságon kívüli kapcsolatából V. Károly (1500–1558) német-római császártól: Izabella (1518–1537) kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő)

Jegyzetek

Források

Wacha, Brigitte (szerk.): A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.

További információk

Kategória:Foix-ház Kategória:Aragónia királynéi Kategória:Nápoly és Szicília királynéi Kategória:Baszk nők Kategória:Francia történelmi személyek Kategória:Navarra királynéi Kategória:Szardínia királynéi Kategória:Mallorcai királynék Kategória:Barcelona grófnéi Kategória:Valencia királynéi Kategória:Az 1480-as években született személyek Kategória:1536-ban elhunyt személyek Kategória:Navarrai királyi hercegnők