Bodnár György (Karcag, 1927. július 23. – Budapest, 2008. október 29.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora (1987), professor emeritus.
Élete 1927. július 23-án született Karcagon. Ugyanott érettségizett 1947-ben a Karcagi Református Nagykun Gimnáziumban. 1948-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarára iratkozott be, ahol 1952-ben szerzett magyar–angol szakos középiskolai tanári oklevelet. Egyetemi évei alatt – 1950-ig, megszüntetéséig – az Eötvös Collegium tagja volt.
Harmadéves korában demonstrátornak nevezték ki az ELTE Magyar Irodalmi Tanszékére. 1951–1953 között különböző kulturális hivatalokban dolgozott. 1953 szeptemberétől 1956 októberéig a Társadalmi Szemle kulturális rovatvezetője volt, s 1955–1956-ban párhuzamosan – annak megszüntetéséig – az Új Hang című irodalmi folyóirat felelős szerkesztői tisztét is betöltötte. 1957-ben elvállalta a Magvető Könyvkiadóban az irodalmi vezetői munkát, amelyről három hónap után lemondott, mivel programját nem engedték végrehajtani. Lemondása után 1957. október 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében helyezkedett el tudományos munkatársként, s azóta folyamatosan itt dolgozott, 1965-től osztályvezetői, főosztályvezetői, majd 1985-től igazgatóhelyettesi beosztásban, 1992-től 1997-ig igazgatóként. 1997-ben nyugállományba helyezték.
1951-től rendszeresen publikált, s párhuzamosan dolgozott az irodalomtörténetben és az irodalomkritikában. Kutatási területei a 20. század magyar irodalma, az élő irodalom, a modern magyar kritika és irodalomtudomány története, s irodalmunk, valamint kritikánk eszmetörténeti kapcsolatai voltak. Az akadémiai hat kötetes magyar irodalomtörténet 5–6. kötetében szerzőként, a 6.-ban pedig a szerkesztő munkatársaként is közreműködött. Több fejezet szerzője az 1945 utáni magyar irodalom történetét áttekintő szintézisben is (A magyar irodalom története 1945–1975).
1976-ban önálló kötetben adta ki addig megjelent tanulmányait és kritikáit (Törvénykeresők, 625 p.). A következő húsz év termését Jövő múlt időben című 30 íves kötetben gyűjtötte össze, amely 1998-ban jelent meg. A modern magyar elbeszélés születését áttekintő kötete (A »mese« lélekvándorlása, 1988, 456.pp.) még az állami magyar könyvkiadás összeomlása előtt megjelenhetett. Juhász Ferenc című monográfiáját (12 ív) 1993-ban adta ki a Kortársaink című sorozat, Jövő múlt időben című tanulmánykötete 2000-ben, 2001-ben pedig Kaffka Margit-monográfiája a Balassi Kiadónál jelent meg.
A Nap Kiadónál jelent meg Kaffka Margit befogadás-történetéről szóló kötete 2001-ben (In memoriam-sorozat), valamint a Juhász Ferenc-monográfia bővített kiadása a Balassi Kiadónál (2005). 2007-ben az Argumentum Kiadónál jelent meg a Párbeszéd az idővel című életmű-válogatása. Néhány évig ismét a század eleji magyar korrajzregények feldolgozásával foglalkozott, s erről tervezett könyvében a kor magyar modernizációjának egyidejű történetét igyekezett rekonstruálni – bemutatva a megújuló regényműfaj poétikai problémáit is. 2008. október 29-én, Budapesten hunyt el, éves korában. A Farkasréti temetőben temették el, 2008. november 7-én.http://iti.mta.hu/Bodnar_temetes_2008_1107.html 2009. február 12-én emlékülést tartottak a tiszteletére az MTA ITI Illyés Gyula Archívum és Műhelyben, ahol posztumusz bemutatták Párbeszéd az idővel című könyvét.http://iti.mta.hu/Bodnar-emlekules_2009-0212.html
Szervezeti tagságai Több tudományos és irodalmi szervezet munkájában vett részt: 1973-tól az MTA I. Osztályának tanácskozó tagja, s 1973–1985 között az MTA Irodalomtudományi Bizottságának társelnöke, illetve elnöke volt. 1976–1980, valamint 1985–1991 között a TMB Irodalomtudományi Szakbizottságában is közreműködött. 1993–2001 között az OTKA Magyar Irodalomtudományi és irodalomelméleti Szakzsűrijének elnöki tisztét töltötte be. 2005-ig az Írószövetség Választmányának volt tagja, s két szakmai folyóirat, a Helikon és Literatura szerkesztő bizottságának is közreműködője volt. 1994-ben mint doktor képviselőt beválasztották az MTA Elnökségébe, s az OTKA Társadalomtudományi Szakkollégiumába. 1996-tól az Akadémia az Országos Doktori és Habilitációs Tanácsba illetve 1997-ben – egy hároméves ciklusra – a Magyar Akkreditációs Bizottságba is delegálta. 1995-től 2000-ig, mint elnök, az Országos Ösztöndíj Bizottság Bölcsész Albizottságának munkájában is részt vett. 1963–1989 között ő szerkesztette az Irodalomtörténeti füzetek című akadémiai könyvsorozatot. Címzetes egyetemi tanárként több, mint 25 éven át tanított tiszteletdíj nélkül a budapesti Bölcsészkaron. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzor emeritusa, valamint a Füst Milán Fordítói Alapítvány Kuratóriumának elnöke volt.
Tudományos fokozatai és díjai Szocialista Kultúráért (1953) Szocialista Munkáért érdemérem (1955) Az irodalomtudományok kandidátusa (1971) A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1973) A Munka Érdemrend arany fokozata (1985) Az irodalomtudományok akadémiai doktora (1987) József Attila-díj (1976) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997) Illés Endre-díj (1990) Magyar Alkotóművészek Egyesülete Életműdíja (1995) Pro Literatura díj (1995) Komlós Aladár-díj (1996) Ipolyi Arnold-díj (OTKA, 1997) Eötvös József-koszorú (1998) Akadémiai Díj (2002) Tekintet-díj (2006) Széchenyi-díj (2007) Báró Jósika Miklós Díj (2008)
Tanulmányutak, ösztöndíjak Számos tudományos konferencián szerepelt előadóként és elnökként – a nemzetközieken angol nyelven, – s konferenciák szervezésében is hosszú ideig részt vett. Tanulmányúton volt, illetve előadásokat tartott több alkalommal Angliában, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Finnországban, Németországban, Japánban, Ghánában, s majdnem valamennyi volt szocialista országban. Több nemzetközi tudományos szervezet vezetőségének vagy vegyes bizottságának a munkájában vett részt.
Az angol, francia, német nyelvekben volt jártas.
Művei Kaffka Margit válogatott művei; válogatta, bevezette: Bodnár György, sajtó alá rendezte: Szücs Éva; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Magyar klasszikusok) Szüreti fürt. Elbeszélések I-II.; válogatta, bevezette, jegyzetek: Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1958-1959 Albert Maltz: Simon McKeever utazása. Regény; fordította: Bodnár György; Európa, Budapest, 1959 Kaffka Margit: Hullámzó élet. Cikkek, tanulmányok; válogatta, bevezette, jegyzetek Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1959 Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. Cikkek; bővített kiadás; sajtó alá rendezte: Bodnár György; Magvető, Budapest, 1961 A magyar irodalom története 6. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig (többekkel); szerkesztette Szabolcsi Miklós; Akadémiai, Budapest, 1966 Kaffka Margit: Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek; összegyűjtötte, szerkesztette, bevezette, jegyzetek Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1972 Révai József: Petőfi; szerkesztette, bevezette: Bodnár György; Kossuth, Budapest, 1973 (Esztétikai kiskönyvtár) Kaffka Margit válogatott művei; válogatta, sajtó alá rendezte, jegyzetek: Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1974 (Magyar remekírók) Törvénykeresők; Szépirodalmi, Budapest, 1976 A "mese" lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése; Szépirodalmi, Budapest, 1988 Juhász Ferenc; Balassi, Budapest, 1993 (Kortársaink) Babits Mihály: Timár Virgil fia; szerkesztette, utószó Bodnár György; Palatinus, Budapest, 1997 Albert Einstein–Sigmund Freud: Háború, de miért?; Iszak Aszimov esszéjével; fordította Bodnár György és Tóth Gergely; Glória, Budapest, 1998 (Hírességek levelei) Jövő múlt időben. Tanulmányok, esszék, kritikák; Balassi, Budapest, 1998 Kaffka Margit: Színek és évek. Hangyaboly; szöveggondozás, utószó: Bodnár György; Unikornis, Budapest, 1999 (A magyar próza klasszikusai, 66.) Irodalomtudományi Intézet; MTA, Budapest, 2000 (A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, 7.) Kaffka Margit; Balassi, Budapest, 2001 Színek, évek, állomások. In memoriam Kaffka Margit; válogatta, szerkesztette, összeállította: Bodnár György; Nap, Budapest, 2005 (In memoriam) Juhász Ferenc; 2. javított, bővített kiadás; Balassi, Budapest, 2005 Párbeszéd az idővel. Válogatott tanulmányok, esszék, kritikák; Argumentum, Budapest, 2009
Írások Bodnár Györgyről és műveiről Országos pályázaton első díjat nyert egy karcagi elemista tanuló, Karcagi Hírlap, 1938, június 11. Nagy Péter, Szüreti fürt, Magyar Nemzet, 1959, február 15., 9. Bényei József, Szüreti fürt, Hajdu-Bihari Napló, 1959, március 29. Ungvári Tamás, Kritika és magatartás (Kaffka Margit kritikáiról), Magyar Nemzet, 1960, január 17., 10. G.L., Kaffka Margit: Hullámzó élet, Népszabadság, 1960, március 11., 9. (zs.i.), A XX. századi magyar irodalom panorámája, Esti Hírlap. 1965, augusztus 10. G.P., Panorama de la littérature hongroise du XXe siècle, Bulletin des Lettres, 1965, november 15. Gerard Guillot, Un panorama de la littérature hongroise du XXe siècle en trois livres, Le Progrès, Le Progrès Soir, 1965, nov. 15. E. Bango, Panorama de la littèrature hongroise du XXe siècle, Documentation sur Europe Centrale. Institut de Recherches de l’Europe Centrale, Louvain, Vol. III. 1965, nov-dec. Wéber Antal, Bodnár György, Törvénykeresők, Irodalomtörténet, 1977, 2. sz., 538. Koczkás Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők, Kritika, 1977, 4. sz., 27-28. Szakolczay Lajos, A törvénykeresők etikája, Új Írás, 1976, 5. sz., 100-102. Vekerdi László, Korszerű akadémizmus, Jelenkor, 1976, 6. sz., 555-558. Erki Edit, A személet győzelme, Élet és Irodalom, 1976, 30. sz., 10. Németh G. Béla, Arány, egyensúly, közérzet, Napjaink, 1976, 7. sz., 4. Almási Miklós, Törvénykeresők, Magyar Nemzet, 1976, 27., 13. Kulcsár Szabó Ernő, Kritikai dimenziók, Alföld, 1976, 10. sz., 76-79. Sőtér István, Négy tanulmánykötet, Literatura, 1975, 4-3. sz., 209-217. Koczkás Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők, Kritika, 1977, 4. sz., 27-29. E. Nagy Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők, Kortárs, 1977, 9. sz., 1499-1500. Pomogáts Béla, A törvénykereső – Bodnár György hatvanéves, Élet és Irodalom, 1987, július 24., 10. F.S., Bodnár György hatvanéves, Új Tükör, 1987, augusztus 2., 31. sz., 43. Juhász Ferenc. Az uszályról integetők (Bodnár György hatvanadik születésnapjára), Új Írás, 1987, 9. sz., 59-60. Sőtér István, Bodnár György köszöntése, Literatura, 1987, 1-2. sz., 5-8. Juhász Ferenc. Az ember ünnepe, Tíz évvel ezelőtt, Literatura, 1987, 1-2. sz., 9-13. Pomogáts Béla, Az esszéíró nemzedék krónikása, Literatura, 1987, 1-2. sz., 188-193. A hatvanéves Bodnár György tiszteletére, Literatura, 1987-1988, 1-2. sz. Bodri Ferenc. A Literatura még újabb száma, Élet és Irodalom, 1988, szeptember 2., 8. Szitányi György: A ’mese’ lélekvándorlása. Bodnár György tanulmánya, Magyar Nemzet, 1989, február 27. Angyalosi Gergely, Bodnár György, A „mese” lélekvándorlása, ItK, 1989, 4. sz., 482-485. Sőtér István, Kaffka Margit és a premodernek. Bodnár György: A ’mese’ lélekvándorlása, Új Írás, 1989, 3. sz., 69-73. Csányi László, A modern magyar széppróza útja. Bodnár György: A ’mese’ lélekvándorlása, Új Írás, 1989, 3. sz., 74-77. Domokos Mátyás, Irodalomtudós a magyar elbeszélés forradalmáról, Kortárs, 1989, 3. sz., 145-147. Csűrös Miklós, Bodnár György: A ’mese’ lélekvándorlása, Irodalomtörténet, 1991, 3-4. sz., 590-593. Pósa Zoltán, Önfelszabadítás a verskatedrálisban, Új Magyarország, 1994,május 9. Tamás Attila, Bodnár György, Juhász Ferenc. Alföld, 1994. 9. sz., 82-86. Rónay László, A szerkesztő vallomása – Bodnár György, Juhász Ferenc, Új Forrás, 1994, 10. sz., 60-66. Imre László, Bodnár György, Juhász Ferenc. Tiszatáj, 1994, 11. sz., 89-91. Juhász Béla, Bodnár György, Juhász Ferenc. Hitel, 1995, 1. sz., 102-104. Angyalosi Gergely, Bodnár György, Juhász Ferenc. ItK, 1995, 5-6. sz., 676-679. Pomogáts Béla, Értékek védelmében – Bodnár György hetven éve, Literatura, 1997, 3. sz., 233-238. Szörényi László, A hetvenéves Bodnár György köszöntése, ItK, 1997, 5-6. sz., 714-716.