Vitigis, más írásmóddal Vitiges, Witiges, Wittich (470/480 k. – 541Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott?, 48. oldal/542) 536 és 540 között az osztrogótok királya. Végzetes háborúba bonyolódott a Bizánci Birodalommal.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, , 687. oldal
Élete Amalasuintha egyetlen leányának, Matasuinthának férje, az osztrogót sereg hadvezére. A lemondatott és meggyilkolt Theodahadot követte a trónon; e véres eseményre akkor került sor, amikor a sikeres bizánci hadvezér, Belisarius előretört Róma felé.
Az új uralkodó csupán kis helyőrséget hagyott hátra az Örök Városban, és erőit Ravennában gyűjtötte össze, ahol uralmának legitimálása érdekében feleségül vette Matasuinthát Nagy Theuderich unokáját. Szilvériusz pápa azonban Vitigis távollétében Rómát átadta Belisariusnak. Az osztrogótok 537-ben tértek vissza, és ostrom alá vették a várostUralkodók és dinasztiák, 688. oldal (537–538). Belisarius védőseregét a vízvezetékek elvágásával akarta Vitigis legyőzni, de a víz a gót tábort változtatta maláriás mocsárrá. Amikor I. Justinianus keletrómai császár erősítést küldött, Vitigis kénytelen volt három hónapos fegyverszünetben megállapodni. Ezt viszont Belisarius szegte meg: Picenum megszállása után mind közelebbről fenyegette Ravennát. 538 márciusában a gótok kénytelenek voltak felhagyni Róma ostromával. Még két évig tartották magukat Észak-Itáliában, de 540 tavaszára már csak a ravennai erődítmény maradt a kezükön. Az osztrogót állam megmentése érdekében Vitigis hajlandó volt lemondani, mire a gót törzsfők magát Belisariust hívták meg a trónra. A bizánci hadvezér az ajánlat elfogadásának ürügyén bevonult Ravennába, elfogatta Vitigist, Matasuinthát és a gót előkelőségeket, elkobozta Theuderich kincstárát, és a foglyokkal együtt Konstantinápolyba küldte. Miután Konstantinápolyban ariánus hitét megtagadván, az Atanáz-féle hitvallomást magáévá tette, a császár megbocsátott neki és Kis-Ázsiában nagy birtokokat és a szenátor és patricius címet ajándékozta neki. Vitigis itt halt meg még ebben az évben, anélkül, hogy utódot hagyott volna hátra. Halála után neje, Matasuintha férjhez ment a bizánci császár unokaöccséhez, Germanus hadvezérhez.Matasuentha
Jegyzetek
Egyéb Vitigis király pénzérméi
Irodalom Wilhelm Enßlin: Witigis. In: Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft (RE). Band IX A,1, Stuttgart 1961, 395–400. hasáb, (minden releváns forrást megjelölve) Ludwig Rübekeil: Witiges. In: Reallexikon der Germanischen Altertumskunde (RGA). 2. kiadás. 34. kötet, Walter de Gruyter, Berlin/New York 2007, , 150–153. oldal (bevezető szakcikk) Herwig Wolfram: Die Goten. 4. kiadás, München 2001,
Kapcsolódó szócikkek Keleti gót királyok listája Gótok
Kategória:Keleti gót királyok Kategória:A 470-es években született személyek Kategória:Az 540-es években elhunyt személyek